Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
Argentin Tangó Táncszínház - Budai László és vendégei. Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül. A tangó több mint egy évszázada született, de ma is él, vonz és megborzongat. A titok talán bennünk rejlik: viharos gyorsasággal változik minden körülöttünk, de alapvető érzelmeink, vágyakozásunk a szeretet, szenvedély, az emberi kapcsolatok, az érintés, az ölelés, a harmónia után örök. A tangóban csak a zene és a stílus változott, a lényeg megmaradt, és segítségével mindenki számára felszínre hozhatók, intenzíven megélhetők ezek a vágyak és érzelmek. "Harmonikus csak olyan kapcsolat lehet, amelyben mindketten szabadok. A vezető szabadon irányít – és a társa szabadon repül utána. Mindketten boldogok. És a táncuk csodálatos. Minden benne van, amit férfiról és nőről, hímről és nőstényről, jinről és jangról, lányról és fiúról tudni lehet. Így kellene élnünk, szeretkeznünk. Így kellene szép párkapcsolatot, házasságot létesítenünk. Így, mint ezek a tangótáncosok."-Müller Péter Éld át velünk a tangó adta érzéseket, oldódj fel benne, és érezd meg a kapcsolódás mélységét ezen az estén! Zenekar: Kovács Judit – hegedű Dobszay-Meskó Ilona – zongora Radnai Tamás – bandoneon Szőllősi András – nagybőgő Előadók: Budai László és Hegyi Maya, Benczúr Máté és Gaál Anna, Szőllősi András és Kiss Gy. Zsófia, Huszár Tamás és Pálmai Adrienn, Barabás Béla és Dillmont Katalin, és az Argentin Tangó Táncszínház tánckara: Koma Richard - Kópházi Nikolett, Martin Havrila - Molnár Zsóka, Suhajda Zoltán - Dénes- Kőrösi Erna, Magyar Előd - Nyeső Dóra, Pál Gábor - Ősz Evelin, Gajda Dénes - Katona Nikolett. Technika: Sipos Tibor
A legmeghatóbb és legmulatságosabb komédia, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak.Maggi, az idősotthon alfanősténye új szobatársat kap: Lillemor régivágású úrihölgy, mindenben Maggiellentéte. Kitör a háború. Határviszály. Öldöklő kézitusa. Félsikerrel kecsegtető sütőcsempészet.Életveszélyes krumplifőzés. És a fegyverletétel előtt feltűnik még Georg, Lillemor örök szerelme, akimost Magginak udvarol… A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.A színdarab eredetileg két női színészre íródott, előadásunkban a jogtulajdonos különleges engedélyealapján a szerepeket két férfi színész alakítja. Írták: PER INGE TORKELSEN - PÅL MANGOR KVAMMEN - JON SÆGROV - TORFINN NAG
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos? Maga a megtestesült ambivalencia: sem angyali, sem démonikus, nem tartozik sem az istenek, sem az állatok közé, mindkettőnél emberszerűbb, de nem is ember, idős férfi és fiatal, erotikus atléta, harsányan vidám és teátrálisan patetikus egyszerre, a vaskos tréfák mellett veszélyes, cinikus és kegyetlen romboló, komikus, de hordozza a hős komolyságát is, aki mindeközben gyerekes mértékben függ saját vágyaitól... Lényünk sötét oldalát igyekszünk elfojtani, ám hatásától nem tudunk szabadulni, ezért inkább a külvilágba vetítjük – ő a trickster archetípusa, mely saját árnyékunkat szólítja meg. Bennünk is megvan, ezért vonz minket annyira. Ő hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy... a TranzDanz új produkciójában. Zene: Kovács Jeromos
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása. A Régi tánc, új nemzedék című előadás alkotásai képet nyújtanak a fiatal koreográfusok világképéről, színpadi látásmódjukról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről, és az arra adott válaszokról.Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak. Most a Magyar Nemzeti Táncegyüttes egy olyan szakmai műhelybe hívja a kiválasztott hét fiatal koreográfust, ahol mindenki a magyar népművészet, az eredeti néptánc és népzene lelkes rajongója, csakúgy, mint ők mindannyian.
Tamási Áron Színház - Sepsiszentgyörgy előadása. A kortárs drámairodalom kiemelkedő szerzője, az orosz származású és Lengyelországban élő Ivan Viripajev 2017-ben írta meg egyik legnagyobb hatású, kultikus darabját, az Iráni konferenciá-t, amelyet azóta már számos nyelvre lefordítottak és több jelentős színházban is bemutattak. A színműnek már a címe és helyszíne is szimbolikus – Dánia fővárosában, a Koppenhágai Egyetemen összegyűlik néhány értelmiségi, egy keletkutató tudós és teológus, politológus és haditudósító, televíziós műsorvezető és író, lelkipásztor és karmester, valamint az irodalmi Nobel-díjas iráni költőnő, hogy az „iráni probléma” kapcsán kifejtsék a véleményüket az emberi jogokról és szólásszabadságról, a Közel-Keleten zajló geopolitikai konfliktusról. Ám a tudományosnak induló konferencia egy idő után váratlan fordulatot vesz, amikor a felszólalók eltérő világnézete és gondolkodásmódja, különböző élettapasztalata egymásnak feszül, és az izzó párbeszédek, a kitárulkozó, vallomásos monológok során felszínre kerülnek a szereplők személyes élettörténetei, belső vívódásai. A világban zajló kataklizmák okait és következményeit kutatva a szereplők eljutnak a keleti és nyugati civilizáció szembenállásáig, és az emberiség alapkérdéséig – mi az élet értelme? Az előadás egy megrendítő spirituális utazás, amely a szabadság, az istenhit, a boldogság témáját járja körül többféle megközelítésben, arra késztetve a nézőket is, hogy szembesüljenek korunk legfontosabb kérdéseivel, civilizációnk létállapotával. Fordító: PÁL FERENCZI Gyöngyi, SZALMA HajnalkaRendező: BOCSÁRDI LászlóFordító / Dramaturg: KOZMA AndrásVersfordítás fárszi nyelvre: Dr TORMA KatalinDíszlet: BARTHA JózsefJelmez: SZŐKE ZsuzsannaVideotechnika: RANCZ AndrásLight design: BÁNYAI TamásZene, sound design: BOCSÁRDI MagorOperatőr: BÁN József, FILEP ZsomborA rendező munkatársa: NAGY-KOPECZKY Kristóf, VASS Zsuzsanna Szereplők: Philip Rasmussen, 50 éves: KÓNYA-ÜTŐ Bence, KOLCSÁR JózsefDaniel Christensen, 42 éves: PÁLFFY Tibor, MÁRTON Lóránt-LászlóOliver Larsen, 60 éves: SZAKÁCS László, PIGNITZKY GellértMagnus Thomsen, 35 éves: VARSÁNYI Szabolcs, KÓNYA-ÜTŐ BenceAstrid Petersen, 33 éves: GAJZÁGÓ Zsuzsa, KORODI JankaEmma Schmidt-Poulsen, 40 éves: D. ALBU Annamária, FEKETE MáriaGustav Jensen, 42 éves: ERDEI GáborAugustin atya, 50 éves: MÁTRAY LászlóPasquale Andersen, 90 éves: NEMES LeventeShirin Shirazi, 38 éves: SZALMA Hajnalka, PÁL FERENCZI GyöngyiMathilde Hansen: GÖLLNER BorókaKathrine Johansen: VASS ZsuzsannaPatrik Nilsson: NAGY-KOPECZKY Kristóf
Két szép lánya van Julis néninek és Józsi bácsinak. A lányok ügyesek is, okosak is, szeretik is őket szüleik. Mindennap ebéddel várják a lányokat otthon, egyszer azonban, oly éhesek voltak, hogy az ételt mind megették. Apjuknak sem maradt semmi estére, vacsorára. Anyjuknak azonban nagy ötlete támadt: főzzék meg a padláson maradt gömböcöt! Szerencsére! Szerencsére? A gömböc ezt valahogy máskép gondolta. Szereplők: Józsi bácsi, Julis néni, a gömböc és a gyerekek
Soha nem vehetné fel futásban a versenyt a teknős, a nyúllal. Egyszerűen sokkal rövidebbek a lábai. Egyszer mégis kihívja Őt a pökhendi nyúl. A teknős nem akar szégyenben maradni, ezért állja a kihívást!
Shining Venice - multimédiás élőzenei show. Az előadás angol nyelven, magyar felirattal látható. Egy show, mely az izzó Velencébe repíti a közönséget!Budapestre érkezik a világszerte elismert Vivaldianno show továbbfejlesztett változata, a VIVALDIANNO Shining Venice.A Shining Venice (azaz Ragyogó Velence) annak a nagyon sikeres zenei műsornak a folytatása, amely meghódította a nemzetközi koncerttermeket. A VIVALDIANNO multimédiás projektet több mint 150 000 néző látta a világ minden pontján, a produkció folyamatosan követi a változó trendeket és az új technológiák fejlődését.A történet ezúttal Velencében játszódik, a város a koncerten háttérvetítésként is megjelenik, varázslatos hangulatot kölcsönözve a legjobb cseh animátorok által megálmodott előadásnak. A koncepció kerek és izgalmas, hangsúlyt fektet a barokk kor és Velence szépségére, miközben a zene teret hagy a néző képzeletének. "Nagyon boldog vagyok, hogy az új verzió tovább viszi az egész projektet. A fényekkel teli Velence hihetetlen hangulatát sikerült megteremtenünk, így a közönségnek még erősebb élményben lesz része, Antonio Vivaldi zenéje pedig tökéletesen illusztrálja a történetet. A Shining Venice az aktuális technikai és vizuális innovációra törekszik, amint Vivaldi is tenné, ha a mi korunkban élne, hisz Antonio is nagyon innovatív művész volt. Igyekszünk mi is felerősíteni a zenei érzelmeket modern eszközökkel.” - nyilatkozta a műsor alkotója, a cseh zenész és zeneszerző, Michal Dvorak. A show narrátora a hollywoodi sztár és egykori 007-es ügynök Pierce Brosnan, de más híres színészek és színésznők is elkísérik a történetmesélés útján. A VIVALDIANNO-ban számos neves cseh és nemzetközi szólista játszik. A projekt sikere az elmúlt években megmutatta, hogy a közönség nyitott a globális együttműködésben megvalósuló produkcióra, mely elmossa az országok és a kultúrák közötti határokat, így egymáshoz kapcsolódva megteremtődik a „határtalan show” műsor, mely minden korosztályt megszólít. A produkcióban életre kelnek a legújabb technológiák, lenyűgöző animációk, lézershow, mindez modern tánccal és art-rock hangzású barokk zenével fűszerezve. Producer: Michal Dvorak Zenész, forgatókönyvíró, dramaturg: Tomas Belko
Karinthy Dunakanyar című keserédes egyfelvonásosa több színészgenerációnak adott pazar lehetőséget a megmutatkozásra. Lehet-e egyszeriben közünk egy ismeretlenhez egy véletlen találkozás során? Karinthy Ferenc figuráit a magány űzi, akik bátortalan, vagy éppen meghökkentő lépéseket tesznek egy vadidegen felé. 1971-ben Szinetár Miklós rendezésében forgattak tévéjátékot Karinthy egyfelvonásosából Hámori Ildikóval és Sztankay Istvánnal, 1981-ben pedig Szentendrén láthatta a közönség a legendás előadást a Nosztalgia Kávéházban. A Szentendrei Teátrum idén szintén a városhoz és a Dunakanyarhoz sok szállal kötődő Szinetár Miklóst kérte fel, hogy állítsa színre a népszerű művet, Szinetár Dóra és Makranczi Zalán alakításában. Az előadást különleges helyszínen, a Szamos Marcipán Múzeum és Cukrászda Klimt-termében tekintheti meg a közönség.
Zerkovitz Béla, a „slágergyáros” dallamaival - a Monarchia Operett előadása. „A Vampeticsben banda játszott, messziről egy Cerkovácot” Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott. A szerző több mint 1400 slágert hagyott az utókorra, amelynek egy része ma is a legnépszerűbb melódiák közé tartozik. Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Nem csak itthon, hanem Európa-szerte játszották melódiáit nagy sikerrel a színházak, de dúdolták Berlinben, Lipcsében, Hamburgban, Bécsben, Párizsban, Milánóban, épp úgy, mint Moszkvában. Bemutatták darabjait Amerika számos színházában is, és tapsoltak dallamira Észak-Európában épp úgy, mint a déli városok színházaiban. Operettjeit a mai napig rendszeresen felújítják színházaink, slágerei velünk élnek, ezernyi új hangzásvilágba helyezve, sokszor nem is tudatosodva, hogy mindezek alkotója Zerkovitz Béla. Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk – Asszonykám, adj egy kis kimenőt – Látta-e már Budapestet éjjel – Az egyiknek sikerül a másiknak nem – Hulló falevél – Van a Bajza utca sarkán egy kis palota – Éjjel az omnibusz tetején – Uncili, smuncili – Ez a föld a hazám – Párizsban huncut a lány – Tanulj meg fiacskám komédiázni – Lehoznám néked a csillagokat – Gyere, te nímand Csak néhány abból, a tengernyi slágerből, amelyek örök időkre bevésik az emberek szívébe magukat. A Monarchia Operett látványos előadásában eleveníti fel a régi emlékeket, hogy az örökérvényű és világhírű dallamokkal mai élményekké váljanak a nézők számára. Közreműködnek a Monarchia Operett szólistái és zenekara.
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve - mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja. Félreértések, félrehallások, félreinformálások kusza és roppant mulatságos útvesztőin át, mindig a fiatalok és mindig a szerelmesek győzedelmeskednek. Moliére A fösvényben egy olyan apáról - Harpagonról - rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá. Az előadás rendezője Szabó Máté, akit a szolnoki közönség régebbi rendezéseiről jól ismer (A szecsuáni jólélek, Sose halunk meg). Harpagon: Jaj, édes pénzem, édes pénzem, drága barátom, megfosztottak tőled, és hogy te nem vagy nekem, oda a támaszom, a vigaszom, oda a boldogságom: végem van, nincs mit keresnem ezen a földön, én nem tudok élni nélküled. Kész, nem bírom tovább: meghalok, meghaltam, eltemettek. Nem akar valaki feltámasztani? Szabó Máté több ízben is megfordult már Szolnokon, játszott 2003-ban az Alföldi Róbert által rendezett Holnap érkezem című darabban, 2005-ben A rózsa neve és az Egy szerelem három éjszaka című produkcióban, majd 2006-ban megrendezte A Szecsuáni jólélek című vígjátékot. Ezután szabadúszó színészként dolgozott, jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház rendezője és művészeti vezetője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán Szinetár Miklós osztályában végzett. Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière-ként ismert, drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. Magyarországi megismertetése a 18. sz. végén, a 19. sz. elején indul meg. A Szolnoki Szigligeti Színház színpadán a Fösvény szerepében – a Jászai Mari-díjas Mucsi Zoltán lép színpadra. Mucsi 1979-1995 között a Szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett. 2003-ban a Kontroll című film miatt hatalmasat nőtt a népszerűsége. Az egyik ellenőrt alakította. Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett. Több filmben és színdarabban játszik együtt Scherer Péterrel. A tavalyi évadban a Nézőművészeti Kft. Rejtő Jenő Piszkosak és az Eleven éjszaka című darabokban is feltűnt.
„Nincsen nékem, csinos frakkom”, … veszi nyakába a világot Áron a szegénylegény. A varázskrajcár azonban, amit egy öregembertől kapott, felruházza őt, hogy ha helyén van az esze, szerencsésen helyt tud állni. Nem csoda hát, hogy a repülő kastély királykisasszonya Jázmin, rögtön beleszeret. Hiába nem akarja király apja egy ágrólszakadthoz adni a lányát, Áron a Táltos és a varázskrajcár segítségével legyőzi Tündér Böskét és lakodalmat ülhet Jázminnal. Játszó személyek: Mladoniczki Dávid, Balázsi István, Benedek Gyula, Valkó Mester Nikolett, Zanotta Veronika.
Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését? Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést. Mint aki maga is járt azon a tájon, amelyről mesél, s akinek épp ezért készek vagyunk elhinni: lehetséges a visszatérés. Mint bármi. Csak elég erősen kell rá gondolni. Zeneszerző: Farkas Virág ‘Zazie’ Látványasszisztens: Kaszás Nina
Opera három részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha kalandos életútjához csodálatos zenét és dalokat, vérpezsdítő táncokat és sok-sok humort keverünk, amit áthat az 1848-as forradalom mámora, hite és a szabadság sosem múló vágya? Huszka Jenő történelmi ihletésű operettje a Budapesti Operettszínházban két felvonásban, fiatalos lendülettel mutatja be a fordulatokkal teli történetet a bécsi forradalom kitörésétől a magyar szabadságharcig.
Bármilyen versenyben, könnyen legyőzheti a majom a hangyát, mert sokkal nagyobb nála. Ha egyenlő méretű ellenfele lenne, már nem biztos, hogy ő győzne. Ha egyenlő méretű ellenfél nincs, akkor a feladatot kell méretre igazítani. A nagyobb versenyzőnek nagyobb feladat, a kisebbnek megfelelően kisebb dukál. Ki tesz igazságot a majom és a hangya versenyében? Természetesen egy okos nyúl és a még okosabb gyerekek. Végül mindenki győzelmét ünnepeljük mókával, tánccal, zenével! Szereplők: majom, hangya és a nyúl
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!