"Egyikünk sem tökéletes, és bizony mindannyiunknak vannak titkai... Nem vagyunk hibátlanok... De a valóság józan fanatikusai vagyunk, és a jó kompromisszumok robotosai." Pánczél György
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesenátélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. A társulat előadásában, Scherer Péter megformálásban, reményeink szerint, egy minden szempontból Karinthyhoz hű előadás születhet, melyben a kiszolgáltatottság, és magány egyetemes érzésének plasztikus megfogalmazása mellett, a továbblépés lehetősége és a jövőbe vetett remény ismegfogalmazódhat. A kisprózából készülő szövegkönyv, vagyis a színpadi adaptáció elkészítése így igen nagy kihívást jelent az alkotók számára. A mű egyrészt egy rendkívül precíz, analízáló leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. Éppen ezért az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontosszerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása.A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb „angyali” formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Az előadás terveik szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat.
Semmiképpen nem ajánlják Pokorny Lia zenés estjét azoknak, akiket még nem talált el Ámor nyila. Azoknak viszont, akik már átestek azon a bizonyos veszedelmes kóron, vagy éppen jelenleg is elszenvedői, egyenesen kötelező! Fedezzék fel vele együtt a vágy ezernyi árnyalatát, hiszen van reménytelen szerelem, tiltott szerelem, ábrándos szerelem, bosszúszomjas szerelem, érzéki szerelem, bűnös szerelem, sőt, állítólag igaz szerelem is – bár erről megoszlanak a vélemények. Lia partnere az érzelmi és dalkavalkádban a fantasztikus harmonikaművész, Kéméndi Tamás, aki harmonikájából hangok és hangulatok millióit képes előcsalogatni... Akik nélkül nem jöhetett volna létre: Botos Éva, Zöldi Gergely, Grósz Zsuzsanna, Kárpáti Enikő, Varga Judit, Oszkai Rita, Juszt Balázs, Sziki Ágnes
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
„Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” két részben Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett. Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak azokra a kérdésekre, amik a legfontosabbak: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mernek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”. Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes dalszövegeket Zoltán Áron zenésített meg újra a műhelymunka során. Zenészek: KOVÁCS LÁSZLÓ (szaxofon), LACZI SÁNDOR / KOVÁCS GÁBOR (cselló)
„– Mennyire fontosak a visszajelzések az ember életében?– Csinálom a dolgomat, aztán majd ha olyan, észreveszik.– És ha nem?– Hát igen, és ha nem. Na, ide azzal a mézeskaláccsal.” A karantén közepén úgy döntöttem, hogy odaköltözöm a nagymamámhoz. Ő 97 éves, én 35. Találkozni akartam az imádott, idealizált és elérhetetlen emberrel, szembenézni a kapcsolatunkkal, és az azt övező feszültségeken keresztül végső soron – magammal. A kapcsolatunkat egyszerre határozza meg a köztünk lévő megbonthatatlan szövetség, illetve Nagymama traumái, amelyek engem is terhelnek, és nehezen kielégíthető vágyakhoz és még nehezebben feloldható szorongásokhoz vezetnek. Beköltöztem, és kísérletet tettem arra, hogy mindezzel leszámoljak. Az együtt töltött 32 nap alatt a lakás szokatlan buli helyszínné alakult: finom ételek, pezsgők kerültek elő, egy rejtélyes férfi egy dalt énekelt a messzeségből, varjak érkeztek, leesett az első hó, álarcokat húztunk, és az idősíkok csak egyre jobban összekeveredtek. Göndör László és nagymamája, Katona Éva beszélgetéseiből és visszaemlékezéseiből a szöveget írta és szerkesztette: Bódi Zsófia, Laboda Kornél, Göndör László Somoskövi Bence és Nagy Botond – hangmesterek Lengyel Ákos Papa – technikus Láng Alexandra - hang- és videóvágó, koncepció Bartha Máté – dokumentumfilmes anyagok rendezése, operálása Ördög Tamás – külső konzulensHorváth Lili Olga – pszichológus konzulens, koncepció
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese arról szól, hogy hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van. Az előadás a korunkat alapvetően meghatározó természet-, illetve környezetvédelemre és annak fontosságára reagál. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt darab középpontba helyezi a veszélyben lévő, és megvédendő természetet, az állatok, a növények fontosságának hangsúlyozásával, és igyekszik rámutatni arra a globális rendszerre, hogy minden élő függ a másiktól, egyik nem létezik a másik nélkül. Az előadás a Méhkirálynő című népmeséből kiindulva, illetőleg annak a jelenkorba való átemelésével a jövő nemzedékének figyelmét kívánja felhívni a közelgő klímakatasztrófára oly módon, hogy a természet szeretetét hangsúlyozza, és nem a pusztítás mértékét. A darab három táncossal, egy színésszel és egy festővel, - vagyis a különböző művészeti ágak komplex összekapcsolódásával áll össze egy egésszé. Előadók: Horváth Bence, Kiss Rebeka, Laza Tímea, Szalontay Tünde
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy - évszázadok paraszti törvénye szerint - egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára.
Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt?tovább is van, mondjam még?
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Mindenki akar valamit!Susanne Armand-t.Armand Paulette-et…Jules is Paulette-et…!Paulette ki tudja mit akar?Legrand botrányt!Claudine szintén botrányt és gazdag szeretőt, lehetőleg többet.Leonard pedig… ő csak aludni akar!!! Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádésszereposztással a Veres 1 Színházban.Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
A háztűznéző vagy háztűzlátás a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. A háztűznézőre akkor volt szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt. Nemegyszer előfordult megtévesztési kísérlet ilyenkor: mások vagyonát, kölcsönkért ingóságait mint magáéit mutatta be a legény családja – olvasható a Magyar Néprajzi Lexikon idevágó szócikkében. Hasonló alaphelyzetből indul ki Gogol ismert darabja, melyben házasodni készülő (vagy éppen hezitáló) ifjú (vagy éppen korosodó) szereplők szórakoztató vívódásainak, a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést: „Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet. Most egészen új világ tárult elém, most már látom, hogy minden mozog, él, érez, valahogy szinte gőzölög, és valahogy az ember maga se tudja, mi történik. Azelőtt nem vettem észre semmi effélét, vagyis…” Azelőtt... Az előadás beregszászi bemutatójakor, 2023 márciusában, egy évvel az ukrajnai háború kitörésekor az azelőtt a háború előtti időt jelenti. Az előadás sem mehet el reflexió nélkül a világunkat felforgató változások mellett, s a maga sajátos módján, izgalmas megoldást találva meg is adja ezekre az embert próbáló időkre a saját válaszát, sőt, az eredményes háztűznézés reményében fejezi ki legfőbb kívánságát: „Jólétben élj, és hozzatok a világra egy sereg gyermeket...”
A különös pár az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról. A bőrszín nem számít?
2023. decemberétől Verebes István is újra a Karinthyban rendez. Fejes Endre ikonikus művét, a Vonó Ignácot állítja színpadra főszerepben Balázs Andreával és Előd Álmossal. Kiss Manyi és Garas Dezső legendás előadásában 1970-ben láthatta a közönség. Végtelenül kedves és szívszorító történet, amely azóta sem vesztette aktualitását.
Párhuzamos történetek, melyek a mélyben összefüggnek. Sorsok, melyek alapvetően meghatározzák egymást. Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával. Úgy érzi, csak tatusra számíthat, aki mindennél jobban szereti unokáját, s akiben Eszter mindenki másnál jobban megbízik. Eleinte észre sem veszi, hogy ezzel a bizalommal a nagyapja visszaél… Vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő, torz családi mintákat? Az Egyasszony alkotói ismét egy tabutémáról készítettek előadást. Plakáttervező: Csáfordi László
Konfliktusmegoldások a munka világában – humorral és improvizációval. Az improvizációs előadás alapszituációit az est mediátorai – mediációs és kommunikációs szakemberek – írják, a megvalósuló jeleneteket a közműködő színészek alakítják ki.A Munkatársas nem színdarab és nem is pszichológia óra, hanem egy szórakoztató színpadi produkció, amiben a munkahelyi viszonyok hol sarkítottan, hol kifejezetten elnagyolva, de a lényegre koncentráltan jelennek meg.Motivációs, ötletadó, szórakoztató est, ami feldolgozza az alkalmazotti létet, a vállalkozóként való tevékenységeket, a munka a családi, párkapcsolati élettel való összeegyeztethetőséget, a vezető–beosztott státusz által generált esetleges nehézségeket. Játékmesterek:Gönczi Dorka mediátorVarga Zsolt kommunikációs szakértő
- képtelen játék 11 képben, 2 felvonásban; mintegy okulására a következő nemzedéknek, úgyszólván - A bábos játéktól a mozgásszínházas elemeken át a zenés színházig talán nem is olyan hosszú az út. Weiss a bábjáték esetlenségével ruházza fel hőseit, a látszólagos vidámságuk mögött felsejlik lappangó agresszivitásuk. Ez az agresszivitás egyedül a főhősben nincs jelen, hol rezignáltan szenvedi el a körülötte lévők agresszióját, hol egyszerűen nem vesz róla tudomást… ez aztán végképp olaj a tűzre... Az előadás a Suhrkamp Verlag AG Berlin engedélyével, a Hofra Kft. ( www.hofra.hu ) közvetítésével jött létre. Támogató: az NKA
Divat és Tradíció Különleges Párbeszéde a Hagyományok Háza Színpadán. Hogyan találkozik a hagyomány és a kortárs művészet a divat és a színház világában? Megtudhatják a Hagyományok Háza színpadán a "Körforgásban" című egyedülálló előadáson! Ez a különleges divatbemutató nem csupán a ruhák felvonultatásáról szól, hanem a tradíció és modernitás közötti mélyebb párbeszédet is megeleveníti a színpadon.A bemutatott ruhadarabok nemcsak látványosak, hanem történetet is mesélnek – tánc formájában. A Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenészei életre keltik ezeket a kosztümöket, melyek Szűcs Edit öltözéktervező és tanítványai alkotásai. Az előadás során a 19. század végétől napjainkig ívelő divattörténeteket követhetünk nyomon, amelyek aktuális témákat dolgoznak fel, és új értelmet adnak a hagyományos viseleteknek.A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának műtárgyai is részt vesznek ebben az izgalmas koprodukcióban, amely a divatot, a színházat és a népművészetet ötvözi egy soha nem látott műfaji kísérlet keretében. Ez az előadás nemcsak a divat szerelmeseinek szól, hanem mindenkinek, aki nyitott az innovációra és a művészet határainak feszegetésére.