Miután szegény Lotti árván marad, gonosz mostohája, és annak leánya, Berta szolgasorban tartják őt. Egy alkalommal, mikor vizet húz testvérének, beleesik a kútba. Egy másik világba csöppen, Holle anyó birodalmába. Itt többször is tanúbizonyságot tesz, jó szívéről, szorgalmáról, amiért is a szolgálat végén megkapja megérdemelt jutalmát Holle anyótól. Mikor hazatér gonosz testvére, Berta, és mostohája elirigylik tőle a kincseket. Berta maga is leszáll Holle anyó világába, és a szolgálat végén ő is megkapja,amit megérdemel. Hogy melyik lány, mit kap az kiderül a meséből.
Nem fogod elhinni, hogy mi történik a Trafó színpadán! Ehhez hasonló figyelemfelkeltő címek veszik ki a kezünkből a kontrollt az interneten, miközben az algoritmusokon keresztül további oldalakra irányítanak, hogy érzelmekkel, indulattal, iróniával vagy félelemkeltéssel minél hosszabban az online térhez láncoljanak minket. A figyelmünk a 21. század olaja, amelyért nemcsak kozmetikai reklámok és az ismerőseink nyaralási fotói versengenek, hanem ugyanazon a szinten politikai kampányok és társadalmi üzenetek is. Ki tud a leginkább hatásos, érzelmekre ható vagy megdöbbentő lenni – ezen múlik, hogy mit érzékelünk valóságnak. A Figyelem megzavarására alkalmas egy dokumentumszínházi előadás az online tér rejtett mechanizmusairól, a megszólalás lehetőségeiről és a figyelmünk áruvá válásáról. Civil résztvevők osztják meg a személyes történeteiket és tapasztalataikat. Mindezt a színház médiumán keresztül, ahol a nézők abban a luxusban részesítik magukat, hogy közösen egy dologra, egy üres színpad eseményeire fókuszálnak. Egy újságíró, egy instablogger, egy tiktokker és egy aktivista Bertolt Brecht A rendszabály (Die Maßnahme) című tandarabjából kiindulva gondolkodnak, hogy mi a dolga a jelen agitátorainak, akik egy igazságosabb társadalomért küzdenek az online térben, ami kezdetben a szabadságról és a tudás hozzáférhetőségéről szólt, mára viszont nagyvállalatok játszóterévé vált. Hogyan lehet ezen körülmények között egy ügyet képviselni és láthatóvá tenni? Milyen módon határozza meg a globális kapitalizmus a közbeszéd működését egy kelet-közép-európai autokráciában? Hol vannak a rések a rendszeren? Brecht szelleméhez hűen kísérletet teszünk arra, hogy emlékeztessük a nézőket egy egyszerű igazságra: hogy a valóság megváltoztatható. Pláne az internet korában. Kelemen Kristóf Junior Prima-díjas rendező, író, dramaturg. A Trafóban ez az ötödik munkája, de az elmúlt években rendezett a Radnóti Színházban és az Örkény Színházban is. Alkotásai formailag és műfajilag különböznek, és középpontjukban az emlékezetpolitika, a globális kapitalizmus működése és a művészi fantázia lehetőségei állnak. Előadásai számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek, többek között Németországban, Svájcban, Romániában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. Résztvevők: Baki Dániel, Benedek Kata, Jeney Orsolya, Német Szilvi, Seres Samu Zene: Szende NatalieMozgás: Vadas Zsófia TamaraAngol szöveg: Gál GabriellaFény: Szabon BalaVideo design: Páll TamásTechnikai vezető: Kiefer TiborRendezőasszisztens: Totobé Anita, Kereszty RózaProdukciós vezető: Totobé AnitaDramaturg, konzultáns: Török Tímea
Bödőcs Tibor a következőket mondta legújabb stand up estjéről: "Barbárglamour című, új estemben a gyermekkori élményeimről készült vázafestményektől a hazafias és bordalokig sok minden felbukkanhat. Várhatóan a világ eseményeit is érintem majd, meg sok mindent, amiket nem tudok nem érinteni. Forr az anyag, cikáznak a motívumok. Jöjjenek, ha van kedvük!" "Előzenekar": Hajdú Balázs
A kedves közönség új verseket hallhat a Költőtől, új eszmefuttatásokat Besenyő Pista Bácsitól, valamint a jóságos mesemondó Edebede Bácsival is találkozhat.
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen. Este és reggel, összezárva, együtt. A könnyekig mulatságos bohózattá gyorsuló előadás szereplői számára ritka, örök emlék marad. Mint a régi időkből azok… amiket jobb volna elfelejteni. A darab a Thália Színházban látható először Magyarországon.
Pokorny Lia egyszemélyes estje. Ha sokáig hitte, hogy a gyerekkori mesék valóra válnak,ha ovisként dicsekedni szeretett volna, hogy önnek hozta a legmenőbb játékot a Jézuska,ha kamaszkorában álmodozott arról, hogy egyszer egy filmsztárral szerelmesen andalog a naplementében,ha epekedett azért, hogy megkaphassa élete cipőjét, ami senki másnak sincs,ha reménykedett, hogy varázsütésre minden hozzátartozója, pont olyan jófej lesz, amilyennek mindig is akarta,ha ábrándozott arról, hogy megtalálja az igazit, akivel örökkön örökké együtt élhet,vagy ha sokáig kereste az örök boldogság elixírjét, de még nem találta meg, akkor ez a mese Önnek szól! Ezen az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülhet az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugorhat egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén a legfontosabb kérdésre megtalálhatja a választ.
Gangaray Dance Company előadása. "Az ember mindíg is felfelé tekintett az éjszakai égboltra és álmodozott. Mára el is értük ezt a magasságot: egyértelműen meg van írva számunkra a csillagokban, hogy mind magasabbra törjük. Ha együtt vállalkozunk erre hamarabb oda is juthatunk. A határ ugyanis ma már a csillagos égnél is messzebb van." Tim Marshall Hámor József egyedi mozgásnyelvezete magas szintű tánctechnikai képzettséget, dinamizmust, precizitást, szuggesztív előadásmódot, kiemelkedő zeneiséget és ritmusérzéket követel. A Gangaray előadásai konkrét történetmesélés nélkül, a testben rejlő végtelen lehetőségekre, a zene és tér kapcsolatára fókuszálnak, így a mozdulat elsöprő kifejezőereje képes új világokba repíteni a nézőt. A társulat küldetése, hogy előadásaival világszínvonalon képviselje a tiszta tánc értékét és hangsúlyozza annak létjogosultságát a kortárs táncművészetben. Táncművészek: Baumgartner Krisztina, Bujdosó Anna Kaiser Fruzsina, Kovács Enikő, Mészáros Fanni Kivitelezés: Bali Boglárka, Henez Mariann Vizuál: Szilágyi BenjáminProdukciós asszisztens: Bali Boglárka, Ivanov GáborSocial marketing: Ivanov Gábor
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is. kabaré (főnév)1. Gyakran humoros élő szórakoztató műsor; egyetlen szereplős műsorszámokat, tréfákat, rövid jeleneteket tartalmazó, és rendszerint a műsorközlő szövegével összekötött műsor. A kabarén jól szórakozik a közönség. Szilveszterkor a televízió is közvetít kabarét. A kabaréban sokszor van politikai humor is.2. Színház, ahol rendszeresen játszanak humoros műsort; egy kisebb helyiségben, épületben széksorok előtt felállított ilyen színpad. A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely.3. Átvitt értelemben: Nevetséges jelenet, ami szokatlan furcsaságával elutasítást is kiválthat. Az igazgató irodájában kialakult helyzet inkább egy kabaré lett, mint üzleti tárgyalás. Kész kabaré lett, ahogy a két vezető veszekedett.
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről. A regényből számos adaptáció készült már, filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-PaulBelmondot is.A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre fordították. A darab 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol mára a legtöbbet játszott musical lett. Jelenleg, túl a 11 ezredik előadáson, megelőzte Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadway-n is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.
Sheffield. Két munkanélküli darukezelő csodálatos tervet eszel ki: férfisztriptízzel keresnek pénzt, hogy kisiklott életüket helyrehozzák. Elragadó, megindító történet a bolondos szervezésről, melynek végén összeáll a csapat.
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Molnár Ferenc műve nyomán. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta. LILIOM körbe-körbe jár a vásári mulatságon és minden álmodozó tekintetű fiatal nőnek csapja a szelet. Egy nap találkozik Julikával és azonnal elveszíti az állását. Liliom elindul a lejtőn lefelé. Szeretne simogatni, de ehelyett üt. Szeretne szeretni, de ehelyett megsebez. Úgy tűnik, ez a létezésének tragikus törvénye, olyan törvény, amely nem hagy menekvést. Még az öngyilkosság sem kiút. Még a menyországnál is visszafordítják… „Segíts magadon, Isten is megsegít” – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan? Saját gyarlóságaink rabjai leszünk örökre vagy megváltozhatunk? Elkerülhető végzetünk vagy nincs értelme küzdeni ellene? Hogyan élünk, milyen döntéseket hozunk? Ezek a kérdések is felmerülnek Molnár Ferenc Liliom története kapcsán, mely egy megható, romantikus történet. A darab az elmúlás mélyére visz minket, miközben vidámságot sugároz. Az előadás megható és drámaian emberi. Előadók: Feledi Project művészei
Három fiú egy lányba szerelmes, a szomszéd szépséges Annájába. Hogy eldöntsék, ki kapja meg Anna kezét, elindulnak szerencsét próbálni. Ki-ki érdeme szerint kapja meg jutalmát, mely nem más, mint egy „Terülj, terülj asztalka!”, egy „Tüsszents, tüsszents lovacska!”, és egy „Üssed, üssed botocska!” Hogy melyik fiú miként él a szerencséjével, az kiderül a meséből.
és egyszer csak elkezdjük érezni hogy meg tudnánk halni érteütni magunkat kékremár mindene tetszik a bűnei a szaga a zsír a testén a pont a seggénalig várjuk hogy lássukhogy tátsuk amink van soroljamhogy beszéljen hozzánk hogy hazudjon nekünk tetszeni szeretnénk neki már csak ezért szépnek lenniféregként kelnimert éjjel álmainkban belénk mar reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkoncsak egy hajszál a torkunkon és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet továbbamikor már meghaltál értepersze ő nem kérteIstenem de csodálatosakkor de csak akkoramikor már szerelemakkor kezd folyni a vér is a bokádraezt megszoptad
„What’s wrong with you, bitch? People all over the world are suffering and people are afraid, and what happens when people are afraid? They become intolerant.I don’t sleep anymore. I’ve lost my appetite. I don’t feel safe. Lots of people don’t feel safe. That’s why I want to start a revolution.This will be the revolution of thinking for yourself, of having your own opinion and not giving a damn what people say.This is a very scary time, but we can make a difference! We can change this! We have the power! And we don’t have to do it with violence. We just have to do it with love.It’s in every holy book. Love thy neighbor as thyself, ok?So, you cannot use religion to treat other people badly. You cannot use God’s name to treat other people badly. We all deserve love.” Akik figyelemmel kísérik Madonna pályafutását és koncertjeit, azok tudják, hogy egy szabály van, ami mindenek felett áll: „Nobody Fucks With The Queen”. Hogyan teszi magáévá és élete részévé ezt a mondatot egy mai magyar fiatal nő? Összeálltunk Fannival, hogy csináljunk egy vicces előadást olyan jelenségekről, amin inkább sírni kellene. De nem akarunk sírni. Úgyhogy inkább nevetünk. És reméljük, hogy akik és amik miatt mi most egy kicsit nevetünk, azok egyszer majd ugyanezeken sírni fognak. (O. Horváth Sári)
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.