„Oh Hamlet! mi volt ijedésed,Mikoron megláttad atyád lelkét,Ahhoz képest, amint megijedtA helybeli lágyszívü kántorfeleségének látásán?” A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta. – A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Továbbá: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna
Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt?tovább is van, mondjam még?
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
A Rising Sun című előadást a ritmus, a testeket és teret mozdító áram esszenciája és az elemi ösztön erejének sokszínűsége határozza meg. A zenét állítjuk az inspiráció központjába, ám ezúttal hangsúlyosabb módon, mint eddig valaha. A zene és a tánc harmóniája életünk drámáit is könnyeddé változtatja. Együtt, még a távoli ősidőkben keletkeztek. Útjaik később elváltak, de minden időben megmaradt az egymásra utaltságuk érzete. A szerkesztésben sok a közös vonás, amely összetartja őket: a ritmus, az ütem, a párhuzam, az ellenpont és a szólamok. Kusza, izgalmas és bonyodalmas, már-már átláthatatlan, mégis matematikai pontossággal leképezhető, kísérteties viszonykavalkád összegzi az előadást. Az együttest jellemző érzéki mozdulatvilág tisztasága, annak egyedisége és összetéveszthetetlensége, egy buja és dúsan mozgalmas színpadi világot kelt életre. A Rising Sun egy dinamikus, ámbár meditatív mozgásra épülő, a csendet, mint zeneiséget nem kímélve vezeti a nézőt belső tájakra. A GDC elmúlt éveinek felettébb energikus lendületét most élő zenével szeretné tovább fokozni. Az együttes darabjaira jellemzően a művészeti vezető Hámor József / Gangaray Experimental Music mellett az Ataru ütőegyüttes közreműködésével folytatjuk tovább munkánkat. Az előadáskülönlegessége még, hogy Hámor József mellett az együttes igazgatója Maday Tímea Kinga is részt vesz, mint alkotótárs a darabban. Zene: Ataru ütőegyüttesKosztüm, illetve kivitelező: Kasza Emese Táncművészek: Maday Tímea Kinga, Szalay Attila, Elisa Insalata, Varsányi Zoé Szonja, Fekete Zsófia
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
Rejtő Jenő azonos című regénye nyomán. A fertőző bubópestis miatt blokád alá kerül a Grand Hotel. Senki se ki, se be. A minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt szállodában rejtélyes események követik egymást. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc közben valakit eltesznek láb alól, és eltűnik a szálloda teljes bevétele is. A Rejtő Jenő regénye alapján készült előadás egyedülálló színházi vállalás és zenei élmény. Továbbá: Csongor Nóra, Holczinger Szandra, Szucskó Noémi, Lámfalusy Szafira Zoé, Bereczki Karina Anna, Jakab Zsanett, Misik Renáta, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Katona Zsolt, Tarlós Ferenc, Szuromi Dániel, Czakó Gábor, Jakab Roland, Horváth Ádám, Matics Roland Zenekar: Hegyi Miklós, Nagy Szilvia, Németh Attila, Oláh Márton, Sonkovics Lóránd, Tulkán Péter, Kiss Bálint, Szeifert Péter, Molnár Péter, Pengő Csaba, Papp Csaba, Haraszti Dávid
A különös pár az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról. A bőrszín nem számít?
Akárcsak a nagy sikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot - ezúttal egy klasszikus angol krimit - ám az este katasztrófába torkollik.
Hatan Társulat előadása. A gyászban nincs kettős mérce, a szembenézés rideg tükör, annak kell lennie.Nem hallgattatik már meg a másik fél.Ők mennek, mi maradunk.Okoljuk magunk, felmentünk.Összekuszáljuk, ragaszkodunk, kapaszkodunk, majd kézen fog minket az idő és segít kibogozni az emlékek közül a fájdalmat.Történet az életről, halálról, szeretetről, csalódásról, elárultságról, a mélyünkben szunnyadó fájdalomról, egy Anya és Lánya története.Csernus Mariann lánya halála utáni gyászában Kató régi kézirataiba és levelezéseibe menekül, kutatja hátha a papírra vetett betűk között újra rátalálhat lányára. „Én megírtalak lányom, és az írással újból a világra hozlak.”Sok mindenre taníthatnak minket a sorok, de legfőképpen arra, amíg szeretünk valakit,sosem felejtjük el igazán.„A kör bezárul.”
Loránd Imre fordítását felhasználva Ray Bradbury regénye alapján írta: Kárpáti Péter Valamikor, a nem olyan távoli jövőben, metropoliszaink csaknem az égig érnek, nyelveink pedig végképp összezavarodtak. A civilizáció bölcső, huszonnégy órás portaszolgálat: a város nem alszik, de altatódalt énekel neked és elringat. Énekel reggel-este, zümmög az elektromosság hangján, a tömegközlekedésen, az utakon, a szobaméretű tévéfalakon, a füledben, a zsebedben, a fejed fölött és a talpad alatt. Nyugodtan alhatsz, a tűzőrség mindig készenlétben áll, bár a házak már régen tűzbiztosak. Ebben a világban nem oltani, hanem tüzet szítani riasztanak. Guy Montag tűzőr. Munkatársaival éjszakáról éjszakára fogadja a riasztásokat, és gyújtja fel a magánemberek otthonaiban megbúvó illegális könyvtárakat. A könyveket ugyanis betiltották, hogy felforgató, gondolkodásra ingerlő tartalmukkal ne veszélyeztessék az általános boldogságot és nyugalmat. A krízis úgy érkezik, mint az álom vagy egy új szerelem: lassan, majd hirtelen nagyon gyorsan. Talán akkor kezdődik, amikor Montag a felesége ágya mellett belerúg az üres altatós fiolába. Talán, amikor meglátja magát egy fiatal lány vagy egy öregember tekintetében. Talán, amikor az első könyvet ellopja. „Ha tetszik nekünk, ha nem: benne vagyunk. Valamerre irányt kell keresnünk, meg kell tudnunk, hogyan jutottunk kátyúba.” – mondja Montag, és minden, amit korábban a valóságnak hitt, hirtelen lángra kap. Ray Bradbury 1953-as disztópiája a Radnóti Színházban a jelenünket továbbgondolva keresi életünkben és világunkban a kátyúba be- és az onnan kivezető utat. Sound design: Csizmás András A díszlettervező munkatársa: Pestalits Benjámin
(Kövér disznó) Tom, egy nagyvállalat feltörekvő munkatársa, egy véletlen folytán megismerkedik a szabadszájú ésőrjítően vicces Helennel, aki meglehetősen molett alkata miatt erőteljesen eltér az aktuálisszépségideáltól. Tom mégis gyengéd érzelmeket táplál iránta, ám ahogyan kapcsolatuk elmélyül, amunkahelyi viccek és szekírozások Helen alkatát illetően egyre inkább megmételyezik az életüketés alaposan próbára teszik Tom hitét és lojalitását.A darab mai sikerorientált, külsőségekre építő társadalmunk és kapcsolataink szatírája, melyszámos fontos kérdést tesz fel. Hol van a saját boldogságunk ahhoz képest, amit másoknak mutatniakarunk? Mennyire tesszük magunkévá, amiket környezetünk mesél rólunk? Megtartható-eönmagunkba vetett hitünk? Milyen hatással van életünkre a fizikai megjelenésünk?Neil LaBute szatírája a modern kori szépségideál kérdését járja körbe, annak tükrében, mennyirefontosak a külsőségek a siker és elismerés szempontjából és mennyire kényszerül megváltoztatnivalaki önmagát az érvényesülés érdekében. Az ünnepelt amerikai szerző és forgatókönyvíró híresszatirikus komédiája először kerül Magyarországon színpadra. Az eredeti bemutató 2004-ben voltaz Off-Broadwayn, a darabot Legjobb Vígjáték kategóriában Olivier-díjra jelölték.A darab főszerepében BALÁZS ANDREA, a Karinthy Színház országos népszerűségnek örvendőszínésznője újra együtt dolgozik Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással, így a nagy sikerűTortúra eredeti stábja ismét valami emlékezeteset alkothat a színházrajongók örömére. Helenszerepe Balázs Andiért kiált, aki jól ismert komikusi vénája mellett most újra megcsillogtathatjaszintén jelentős drámai képességeit.Az előadás a mű eredeti jogtulajdonosának engedélyével, a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közreműködésével jön létre. Színpadmester: Major Attila
Miért nem tanítanak meg minket az iskolában arra, hogy hogyan kell elmosni a tepsit, ami nagyobb, mint a mosogató? Mit tegyünk, ha instagramon azt látjuk, hogy a volt osztálytársaink sikeresebbek, mint mi? A dráguló albérlet árak mellett miből finanszírozzuk avokádó fogyasztásunkat? Hogyan találjuk meg az éttermet a legolcsóbb kiszállítással? Miért mossam külön a színeset a fehértől, hogyha nemsokára úgyis beköszönt a klímakatasztrófa? Honnan kellene tudnom ezekre a kérdésekre a választ? Ki készített fel minket ezekre? Lesz-e kijelentő mondat ebben a leírásban? Kérdések, amikkel a fiataloknak napi szinten szembe kell nézniük. Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté új estjükben most ezekre keresik a választ. Közben pedig megismertetnek minket a milleniálok hétköznapjaival, az útkeresés nehézségeivel és az önállósággal járó szorongással és pánikkal.
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, akkor mit tesz a jó nagymama? Először is, a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak. Így kezdődik a nagy nemzetközi kritikai és közönségsikert aratott komédia, amelyben két generáció, két külön világ, két gondolkodásmód és sok ki nem mondott szó keveredik szívmelengető és humoros koktéllá. Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Improvizációs játék a Vígszínház színészeivel. 2022. októberében elindítják interaktív improvizációs-est sorozatukat. Minden hónapban egy rendhagyó estére játszani hívják közönségüket. Ezen kivételes alkalmak mindig a legkülönfélébb témákat járják körül, más-más színészekkel, a legkülönfélébb játékszabályok szerint, de mindenképpen nézőink aktív közreműködésével. "Vágjunk" bele együtt! Lesz, ami lesz!
Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje nem gazdag királyfiról álmodik: ő egy szegény asztalosba, Sipos Lajosba szerelmes, menthetetlenül és reménytelenül. De a korosodó, mogorva iparosmestert már más is kiszemelte magának: Adélnak, a panziósnőnek még házassági tervei is vannak, miközben fiatal szeretője karjaiban keresi a boldogságot. Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese, mely meghódította nemcsak a magyar, de a külföldi színházak közönségét is, és most visszatér igazi otthonába, ahol született, hiszen ezt a darabot – oly sok Molnár Ferenc drámához hasonlóan – a Vígszínház mutatta be először. Zenészek: Kovács Márton, Benkő Róbert/Hock Ernő, Alexi Gergely/Ágoston Béla/Szabó Zoltán, Bodor Tibor/Móser Ádám
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
"Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni."
Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával „A szerelem?… Hogy gyenge? Nincs erősebb!És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!” Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.Előadásunknak nem célja a felelősöket kutatni, sokkal inkább a létezés fő misztériuma, a szerelem – a mindenkori ifjúság megdicsőülése – és az értelmetlen halál elutasítása. Hol vagytok, ellenségek? – Capulet –Montague – lám gyűlölségtek mily átok:Szerelemmel gyilkolta meg az ÉgÖrömetek, s én, mert tűrtem viszálytok,Két atyafit vesztek: – így bűnhődünk mind. Közreműködnek: Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret