“Küldtél már magadnak hangüzenetet? Mert úgy érezted teljesen egyedül maradtál a világgalszemben?Adtál már magadnak jutifalatokat minden elvégzett feladat után, hogy legyen erőd belekezdeni akövetkezőbe?Kerestél már csak azért új feladatot, hogy elfelejtsd az előzőt?Érezted már azt, hogy más nem segít, csak ha felülsz a biciklidre, és addig meg sem állsz, amíg nemfáj mindened?Hogy valami helyzet- vagy perspektívaváltásra van szükséged?És elkezdesz külföldi munkalehetőségeket keresni…Vagy csak bezoomolsz az elmédbe, hogy elutazz egy távoli szigetre…És arra gondolsz, hogy nem a világ teremti a feszültséget számodra, csak néhány ember...És amíg el nem múlik ez a rossz érzés, te fel nem kelsz a kanapéról.Kértél már kölcsön őrangyalt?”Kilenc civil ember, akinek van valami fontos ügye, aki munka után vagy mellett, szabadidejébenönkéntes munkát végez. Sokféle területről jöttek, sokféle tevékenységet végeznek, sok mindenbenazonosan látják a világot, de persze ők sem értenek mindenben egyet. Itt a lehetőség jobbanmegismerni őket: miért kezdtek el önkénteskedni? Mi az ügyük? Mi motiválja és mi akadályozza őket?Mitől félnek? Mi viszi őket töretlenül előre? Saját történeteiket mesélik el a MU Színház színpadán. Alkotótárs/pszichológus: Kovács AdélMozgás: Ujvári MilánÉnek: Fekete Anikó Produkciós vezető: Kárpáti LiliProjektvezető: Erős Balázs Fény: Di Pol Tamás Játsszák: Avarkeszi Kati, Halász Péter, Jánosi Flóra, Kmety Györgyi, Kővágó Veronika, Nádor Zsófi, Paskuj Panka, Pidl Tamara, Surányi Anna
Turgenyev regénye nyomán írta: Brian Friel A nihilista Bazarov doktor tízparancsolata a férfiak és nők kapcsolatáról: “1. A romantikus szerelem mese habbal.2. Nincs semmi misztikus a nemiségben. Pusztán fizika.3. Baromság mindenféle giccses szirszarral felruházni ezt az egészet. A trubadúrok elmebetegek voltak.4. Ha megkívánsz egy nőt, akkor feküdj le vele. Ha szórakozásra vágysz, szórakozz! De akkor sincs semmi, ha nem tudod megszerezni a kiszemelt nőt…Fogadd meg Bazarov doktor tanácsát: annyi nő van, mint a szemét.” Turgenyev érzelmes, fordulatos története látszólag két nemzedék szembenállásáról, valójában a folyton változó viszonyokról, ideológiai vitákról, önmeghasonlásról, megalkuvásról és elfojtott vágyakról szól. Az ifjú Bazarov éles és határozott, mindenkit provokál, mindenkinélerősebb, de önmagát nem tudja legyőzni. Turgenyev tárgyilagosan, sőt együttérzően ábrázolta a szembenálló generációkat, mégis sikerült mindenkit megsértenie. Minden tükörbe néző torzképet látott. A Csehov adaptációiról, illetve a Katona nézői számára Pogánytánc című művéről ismert Brian Friel sűrít, kiemel, sejtet és felkavar.”
Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X
Gasztro-irodalmi előadás. A De la Motte-Beer-palotában ezúttal egy izgalmas gasztro-irodalmi előadás kel életre, amelynek alapját Dragomán György zseniális novelláival a fókuszban a kortárs magyar irodalom legjavából válogatott írások alkotják. Szerelem, szenvedély, küldetéstudat és alkotásvágy szólítja a konyhába a séfeket, azaz: mindnyájunkat. Imádunk főzni, imádunk fogyasztani, és előtte - utána nevetni, mert pompás érzés merőkanállal falni az életet. A gasztronómia szerelmeseinek örömére Klem Viktor humoros és személyes hangvételű sztorikat „szervíroz” a konyhából a közönség asztalára. A lakásszínházi előadás előtt bejárjhatják a palota falképekkel díszített szalonjait, hogy megismerhetik a különlegesen izgalmas épület történetét.
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Az előadás önadaptáció, egyfajta kísérlet a „szakdolgozat-színházi” formára, amely 26 évnyi emléktérképet terít ki azon nézők elé, akik szánnak egy órát az életükből ennek megismerésére. Az esetleges együttérzésekért felelősséget nem vállalunk! Márfi Márk 2020-ban végzett az SZFE prózai színész szakán. Szakdolgozatának megírására tavasszal, a koronavírus-járvány alatt került sor otthon, vidéken. Eddig talán soha nem volt diplomázó színészeknek ennyi koncentrált idejük a dolgozataik megírására, tehát a helyzet mindenképp kettős volt: egyfajta bezártságból lehetett fogalmazni, de ebből következően nagyobb alkotói szabadsággal. „Kevés válaszom van és sok fel nem tett kérdésem. Pedig kérdezni szeretek, csak mások válaszaiból kiindulni nem. Még csak az elején vagyok, mi több most kezdem. Csak meg kell védenem. Semmit sem áll módomban jobban védeni, mint magamat. Ehhez viszont támadhatóvá kell váljak. Az vagyok.”
Allan Felix, a Játszd újra Sam! főszereplője ugyanaz a gátlásos, esetlen, szemüveges, neorotikus, New York-i művész-értelmiségi, aki Woody Allen filmjeiben újra és újra feltűnik. Allan Felix zsákutcába került az életével; felesége otthagyta, egyedül ül feldúlt manhattani lakásában, és kudarcainak okairól töpreng... Fantáziaképeiben mindegyre feltűnik a nagy színész, a kemény, férfias hősöket alakító Humprey Bogart, s Felix mindegyre tőle akarja megtudni a sikeres férfiélet titkát...
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.
Két nagyformátumú ember és különleges tudós lenyűgözően izgalmas és szenvedélyes párviadala A Díj, amelyet a világon az elsők között mutat be a Rózsavölgyi Szalon. Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda (a háború miatt két évvel később veheti át), Lise Meitnert meg sem említették. Számos tudós igazságtalannak tartotta ezt, hiszen ő adott magyarázatot a folyamatra és nevezte el „hasadásnak”. A stockholmi szállodában Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt. Otto Hahnt az „atombomba atyjaként” is emlegetik. Lise Meitnert pedig az „atombomba anyjaként”. Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott. Lise Meitner meggyőződéses pacifistaként – „Semmi közöm a bombához!”, mondta – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illetik. Lise Meitner és Otto Hahn nevét közösen is őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.
A kufli: nem is kifli, nem is kukac, nem is bab, de nem is kavics. Egy kufli sok mindenre hasonlít, és közben semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az! Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető! Van kicsi, és van nagy. Van kövér, és van sovány. A kufli egyszóval: kufli. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház legújabb bemutatójához Dániel András különleges hangvételű kufli-meséiből válogattak össze egy kupacnyit. Megtudhatjuk például, hogyan találnak otthonra a kuflik, név szerint Titusz, Fityirc, Pofánka, Zödön, Bélabá, Valér és Hilda az Elhagyatott Réten; hogyan is néz ki a kufliknál a Bújócskázás Világnapja; milyen különleges tulajdonsággal bír a Tokafa odúja, és hogy a Puffpuding nagyon finom, ellenben rendkívül veszélyes. Továbbá az is kiderül, hogy nem elég megszerezni az otthont, de meg is kell tartani, és hogy a kuflik nem csak a kufliságban, de a zenélésben is jeleskednek. Az előadás során a kufli-mesékből jól ismert Lábascsiga és Varázsgomba kalauzolnak minket végig Dániel András különleges világú és humorú kufli-univerzumán. Az Egy kupac kufli szórakozás az egész családnak, a legkisebbektől egészen a legnagyobbakig, sok-sok kalanddal, és a Lóci játszik zenekarból ismert Csorba Lóránt játékos, táncba hívó zenéjével.
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Klasszikus dilemma. A világ tökéletlen és csonka. Hamlet viszont tökéletesnek, egésznek akarja. Hogy lehet, hogy az a hely, ahol együtt pulzál Shakespeare, Da Vinci és Bach ennyire vágyik az önpuszításra? Mert az ember képtelen legyőzni a benne rejlő gonoszságot és mindent elpusztít maga körül. Hogyan vezethet egy ember személyes tragédiájához, ha nem kap elég szeretetet, és az ő tragédiája hogyan vezethet az egész világ tragédiájához? Előadásunk középpontjában ezek a kérdések állnak.
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
Az Aidában gyötrelmes erkölcsi dilemma elé kerülnek a törékeny főhősök: kihez legyenek hűségesek: hazájukhoz, családjukhoz vagy szerelmükhöz?
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatótBerényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van. Sokszor a legközelebbi ember nem is tudja, hogy ő a legközelebbi ember, és hogy milyen sokat jelent a másiknak, és van, hogy azt hisszük, mi vagyunk a legközelebbi emberek, de kiderül, hogy mégsem. Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
Családi együttlét Gerhart Hauptmann drámája alapján Az Isten, haza, család alkotócsapatával hónapok óta gondolkodunk, hogy ezúttal min dolgozzunk együtt a Kamrában, hogyan folytassuk a közös munkát, mik az előző produkció tanulságai. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne tovább foglalkozni családtörténetekkel. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a társulat frissen szerződött és legfiatalabb tagjai valamilyen fajsúlyos színészi feladatot kapjanak, és érvényesen beszélhessünk velük együtt a generációnk dilemmáiról. Ezúttal egyik kedvenc drámaíróm, Gerhart Hauptmann egy Magyarországon soha nem játszott darabjára esett a választás. Ez a Magányos emberek (Einsame Menschen). A drámát olvasni sem lehetett eddig magyarul, a friss nyersfordítást Boronkay Soma készítette nekünk, ez alapján dolgozunk a saját szövegkönyvünkön. A több mint százéves, gazdag anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy improvizációk és saját élményanyagaink alapján újrastrukturáljuk, a színészekre illesszük és létrehozzuk a mi adaptációnkat. A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyárvégi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig. A kísérlet tárgya továbbá, hogy az audiovizuális hatások éppen olyan fontosak legyenek az előadásban, mint az elhangzó párbeszédek. Tarnóczi Jakab