Palkó, a szegénylegény kékfestőinasnak áll. Csodálatos álmot lát, amit azonban nem árul el senkinek. A király, megunva a makacskodást befalaztatja. A török szultán eközben nehéz- szórakoztató feladatokat küld a királynak (amin a néző is törheti a fejét). Ha nincs jó válasz, elvész az ország, és a királylány a szultán 18. felesége lesz. A falon túlról Palkó segít, akit a királylány tart életben. Midőn a veszély elhárul, a király leromboltatja a falat és összeadja a haza két ifjú megmentőjét. És hogy mi volt Palkó álma? Kiderül a meséből, amelyben többször is bejárjuk az Isztambul- Buda útvonalat, megtanuljuk a kékfestés csínját-bínját és élő citeramuzsikát is hallgathatunk. Jó szórakozást!
Klasszikus balett három felvonásban. A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta. A költemény főhőse, Konrád a „végzetes ember”, akit Szerb Antal így jellemez: „Arca szép, de sötét kifejezésű, egyszerre vonzó és visszataszító. Amikor belép valahová, az emberek döbbenten elhallgatnak. Valami zordon titok borong körülötte, valami súlyos bűn árnyéka hull rá, de ő gőggel viseli a magányt és a titkolt szenvedést. Ha szeret, szerencsétlenséget hoz arra, akit szeret, a hűséges és tiszta lelkekre, és amikor meghal, az utolsó pillanatban is büszkeséggel néz a sors szemébe.” A kalóz kalandokkal teli, feszülten izgalmas történet, melyben éppúgy helyet kap a szerelem, az árulás, az életveszély és a hajótörés, mint a végső megmenekülés. A versnek akkora sikere volt, hogy a balettmesterek nem sokkal a megjelenése után, már az 1820-as években több helyen színpadra vitték. Az 1856-os párizsi előadás szenzációja a hajótörés színpadtechnikai megoldása volt. Anna-Marie Holmes 1997-ben koreografálta saját verzióját a Boston Ballet számára, amelyet 2017-ben Solymosi Tamás balettigazgatóval közös, új verzióban, a Magyar Nemzeti Balett művészeinek előadásában láthatott először a budapesti közönség. A zenei anyag Anna-Marie Holmes változata. Zenéjét szerkesztette, átdolgozta, áthangszerelte: Kevin Galiè. Koreográfia Marius Petipa és Konsztantyin Szergejev nyomán: Anna-Marie Holmes, Solymosi TamásZeneszerző: Adolphe Adam, Cesare Pugni, Léo Delibes, Riccardo Drigo, Pjotr OldenburgJules-Henri de Saint-Georges és Joseph Mazilier librettóját átdolgozta: Anna-Marie Holmes Betanító balettmester: Solymosi Tamás, Anna-Marie HolmesPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Balaban Cristina, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Prokofieva Irina, Szakács Attila, Szirb György, Venekei MariannaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Szekeres Adrienn, Yakushkina Nataliia Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei. Szereplők: Medora: Yakovleva Maria, Beck Maria, Melnyik TatyjanaConrad: Radziush Mikalai, Scrivener Louis, Timofeev DmitryGulnare: García Carriera Claudia, Pohodnih Ellina, Takamori MiyuLankendem: Melnyik Vlagyiszlav, Kekalo Iurii, Bykovets TimofiyBirbanto: Kerényi Miklós Dávid, Zhukov Dmitry, Taran DumitruRabszolga: Topolánszky Vince, Rónai András, Kiyota MotomiPasa: Kovtun Maxim, Szegő AndrásKalózvezérlány: Taraszova Katerina, Földi LeaOdaliszkek: Felméry Lili, Kosyreva Diana, Sharipova Elena, Chekurashvili Nutsa, Konstantinova Anastasiia, Lee Soobin, Radziush Yuliya, Quintao Rachel, Wakabayashi YukiSzóló virágok: Muromtseva Ganna, Konstantinova Anastasiia, Pisla Artemisz, Skrypchenko Olha, Crnić Nika
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
"Fogadjunk, nem tudtátok, hogy Vitéz Lászlónak van Afrikában is rokonsága? Van bizony, s micsoda fickó! Sok mindenben hasonlítanak egymásra, például mind a kettőjüknek piros a sipkája, egyik sem ijed meg saját árnyékától, és ha kell, mind a kettő előkapja a maga palacsintasütőjét-majomkenyérfa husángját és ... ám most nem árulunk el többet. Gyertek, és ismerkedjetek meg Batu-tával!"
Egy pszichológus várószobájában összegyűlik hat ember. Kiderül, hogy mind egyszerre kaptak időpontot a neves szaktekintélyhez, aki késik. A hosszas várakozás alatt a páciensek beszédbe elegyednek egymással, elő kerül egy Monopoly és spontán csoport terápiává szerveződik…Laurent Baffie fergeteges komédiáját óriási sikerrel játsszák Franciaország- szerte. Figyelem: Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas szókimindó kifejezések hangzanak el!!!
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több millió nézőt vonzott szerte a világon a kultikussá vált vámpírparódia. Budapesten, túl a 200. előadáson, tovább folytatódik a különleges, fanyar humorú, látványos, szórakoztató, varázslatos musical sikertörténete.A cselekmény a 19. század végén játszódik a vadregényes, havas Erdélyben. Abronsius professzor a rettenthetetlen vámpírvadász fiatal asszisztensével, Alfréddal követi a vámpírok nyomát. Megérkeznek Chagal fogadójába, ahol mindenütt füzérekben lógnak a vámpírriasztó fokhagymák. A falu lakói közül senki sem ismeri el, hogy a közeli kastélyban vámpírok élnek, bár az ellenszer, a fokhagyma iránti vonzalmuk már a megszállottság határát súrolja. A romantikus és érzelmes Alfréd szerelmes lesz a fogadós lányába, aki hasonló érzéseket táplál iránta. A lány ártatlanul igéző énekére megjelenik a vámpírgróf Krolock és meghívja Sarah-t a közeli kastélyában tartandó bálba. Sarah-ban vágyakozás ébred a gróf és a vámpírok halhatatlan világa iránt. Ez az olthatatlan vonzalom még sok izgalmas bonyodalmat okoz, melyet a vámpírok különös világában csetlő-botló vámpírvadászok humoros kalandjai fűszereznek. Vokál- és táncbetétek hangszerelője: Michael Reed, Steve Margoshes. Zenei vezető: Bernd Steixner. Közreműködik a PS Produkció zenekara. Dance captain: Lopusny Anna Piros csizmák: Horváth Zita, Zsitva Réka, Zsíros Gábor, Rákász Dániel, Babácsi BenjaminFekete vámpír: Túri Lajos Péter, Zsíros Gábor, Kovács PéterFehér vámpír: Baranya Dávid Ensemble: Dance Captain: Lopusny Anna - Ajtai Beáta, Horváth Mónika, Sinkó Réka, Pethő Dorka, Pető Zsófia, Károlyi Krisztián, Jenei Gábor, Braga Nikita, Baksa András, Zsitva Réka, Nagy Sarolta, Eőry Mónika, Szabó Anikó, Tiborcz Fanni, Szabados Tímea, Vincze Kitti, Zsíros Gábor, Túri Lajos Péter, Baranya Dávid, Kovács Péter, Köpösdi Ádám
"Összetart itt minden élet, dzsungel otthon, te gyönyörű hely..." Az állatok szeretnek az őserdőben élni: boldogan nevelgetik és tanítgatják kölykeiket, játszanak, rejtőzködnek, vadásznak, veszekednek vagy barátkoznak, néha menekülnek a ragadozók elől. Ez az ő világuk, nem pedig az emberé. Mégis, amikor egy csecsemő elveszetten sír a bokrok sűrűjében, Bagíra, a fekete párduc és jó cimborája Balu, a medve segítségére siet, és még a farkasok vezére, Akela is vállalja, hogy megpróbálnak vigyázni rá és felnevelik.De Mauglira folyton veszélyek leselkednek. Barátai még csak-csak megóvják a buta majmok csapatától, vagy Ká-tól, az óriáskígyótól, de amikor kiderül: Sirkán, a gonosz tigris visszatért a vadászterületére, muszáj kimenteni az emberkölyköt!Félelmetes hajsza kezdődik! Miközben Bagíra és Balu el akarják juttatni Mauglit az emberek falujába, nyomukban liheg Sirkán és a keselyűk csapata...
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
Ha A Rajna kincse közönsége felfigyelhet bizonyos meseszerű elemekre, a Siegfried A nibelung gyűrűjének az a zenedrámája, amely leginkább elvarázsolja játékosságával a nézőt. Nem csoda, hiszen erdőben járunk, ahol egy törpe egy talált gyermeket nevel fel, s ez a kardot kovácsoló ősgermán Erős János szilaj és zabolátlan indulatú. Azután persze találkozunk sárkánnyal, titokzatos öreg Vándorral, sőt, az erdei madár is megszólal, hogy hősünket tanácsokkal lássa el. A gonosz megbűnhődik, a jó elnyeri jutalmát, a szerelmesek egymáséi lesznek - ahogy az a jó mesékben szokás. A Siegfried A nibelung gyűrűjének talán az a zenedrámája, amely a legtöbbet bízza egyetlen énekesre. A címszerep méltó elnevezéséhez, nehéz súlyokat rak alakítója vállára, e súlyokhoz tehát erős vállak kellenek - ami esetünkben teherbíró hangszalagokat jelent. Siegfried megformálóját, a kiváló német hőstenort, Stefan Vinkét már máskor is volt alkalma szívébe zárni a Budapesti Wagner-napok közönségének, és korábbi nagyszerű teljesítményére emlékezve jogosan tekinthetünk örömteli várakozással az újabb találkozás elé. Partnerei a Budapesti Wagner-napok idei ciklusának oszlopai: az ifjút rejtélyes kérdésekkel vizsgáztató Vándorként megjelenő Wotan szerepében Johan Reuter, a torz lelkű Mime ármányos gondolatait elénk táró Jürgen Sacher és a megtestesült Ártó Szándék, a bosszúszomjas Alberich, Jochen Schmeckenbecher. A dél-koreai basszus, Jongmin Park Fafnerként lép a színpadra (miután A walkürben Hundingot is megformálta). Erda szólamát a Müpa Ring-produkcióinak régi erőssége, Gál Erika énekli, erdei madárként Zemlényi Esztert hallhatjuk. A lángok által őrzött Brünnhildét, aki a III. felvonásban Siegfried csókjától új életre ébred, Magdalena Anna Hofmann személyesíti meg. Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Fafner: Jongmin Park
A Yasmina Hastánciskola Gálaműsora Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy tánciskola… A Yasmina Hastánciskola, melynek táncosai olyanok voltak, mint a keleti égbolt csillagai. „A NŐ 39 Árnyalata” című előadásukban táncaik, mint a sivatagi szellőben ringatózó pálmák.A táncosok ezen az estén együtt ünneplik az élet táncát, bemutatva a női lélek különböző aspektusait, minden egyes mozdulatukkal megidézve a nőiesség egy-egy új színét. Van valami csodálatos a zenében, a táncban.A zene megnyugtató és egyszerre felkavaró; nemes érzéseket ébreszt, olykor könnyekké olvaszt bennünket – nem is értjük, miképp… A tánc a maga módján épp oly tökéletes, mint a szavak. Kifejezi, amit nem lehet elmondani, és amit nem lehet elhallgatni… Összehoz és elvarázsol. A bánat, a boldogság, a vágyakozás, a remény és a szerelem valamennyiünkhöz hozzátartozik, bárhol is élünk a világban. Minden tánc, minden mozdulat egy újabb történetet mesél el, minden dallam egy újabb titkot súg, és minden mosoly egy újabb emléket őriz. A hastánc varázslatos világában a női lélek minden árnyalata megjelenik: a bátorság, a szenvedély, a gyengédség és a játékosság, a hódító, a szerető, az elhagyott nő, a védelmező anya. A Yasmina Oriental Art Hastánciskola vezetője: Hegedüs Jázmin koreográfus, Oriental Master TeacherVendég: Bakó Gábor táncművész, koreográfus
Egy váratlan terhesség felforgatja hat ember életét: A várandós pár megpróbál felnőni a feladathoz, de a kismama nem áll készen, az apa viszont hirtelen túlságosan is. A leendő nagypapa hazatért a japán hegyekből és a megvilágosodás felé vezetné fiát. Mialatt egy gátlástalan férfi az abortusz felé manipulálja a lányt, akibe titkon szerelmes. A két lakótárs eközben megkísérel online karriert építeni az otthoni főzőcskézésből. ... Hát ez maga a téboly.
Opera öt felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal. A cselekmény Trisztán és Izolda történetére emlékeztetheti a nézőt. Itt is egy idősebb férfi áll két fiatal közé, akik életükkel fizetnek szerelmükért. A valós cselekményt szinte teljesen nélkülöző darab álom és valóság határmezsgyéjén játszódik, Debussy érdeklődését azonban éppen ez keltette fel! E különleges, kissé szürreális világnak a színpadi megjelenítéséhez izgalmas párosítás az egyedi formanyelvet alkalmazó dán társulat, a Kirsten Dehlholm által alapított Hotel Pro Forma közreműködése. Művészeti ágakon és műfajokon átívelő produkciókat hoznak létre, vizuális művészetek, szöveg, színház, installáció és építészet összeolvadásával, illetve egymással való dialógusba léptetésével alkotnak meg újabb és újabb formákat. Rendező: Kirsten DehlholmTársrendező: Marie DahlLátványterv: Hotel Pro FormaDíszlettervező: Maja ZiskaJelmeztervező: Marta TwarowskaVilágítástervező: Jesper KongshaugMozgóképtervező: Adam Ryde Ankarfeldt Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara.
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.
Hogyan lehetséges az, hogy születésünk pillanatában még egy kapukódot sem adnak a kezünkbe? És tudja valaki, hogy folyamatosan vagy csak egyszer kell megnyomni az a rohadt kapucsengőt? Stefanovics Angéla földi kalandjai és dimenziók közti barangolásai az élet panel rengetegében.
A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal.
A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi événekdíszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot. Az Operettszínház épületének megálmodója és építtetője, Somossy Károly minden idők legnagyobb magyar életművésze volt. Élete több kalandregény témája lehetne. Nemcsak Budapestet tanította meg mulatni, hanem egész Európát. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeumba jártak szórakozni a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is. A leendő angol király, VII. Edward is gyakori vendége volt az Orfeumnak, és az ős csárdáskirálynő, Carola Cecília kegyeit kereste. Somossy építtette föl a magyar Las Vegast: a Konstantinápoly Budapesten nevű vigalmi negyedet is. Az orfeumi miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadóművészete, irodalmunknak az a vonulata, melyet Krúdy Gyula és Heltai Jenő neve fémjelez, de bizony Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet. Ebbe a varázslatos miliőbe röpít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett, amely egyféleképpen a Csárdáskirálynő előtörténete. Bolond világ ez, mindenki úgy mulat, mintha nem lenne holnap. Somossy az éjszaka királya, és úgy is él, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is: együtt fosztogatják a mágnásokat. Minden a legnagyobb rendben zajlik, mígnem Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó Bellára, az Orfeumba pedig nagy csinadrattával bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanekkor váratlan látogató érkezik: Ármina, a felesége, aki megelégelte férje kicsapongásait. A szelíd feleség harcos sárkánnyá vedlik. Az éles eszű új primadonna kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára, a könnyű prédának tűnő, bohó búzamágnás, Zdénkó pedig a lehető legkeményebb ellenfélnek, bármennyire imádnivaló bohóc is. Kitör az őrület. A szerelmi szálak gordiuszi csomóvá bonyolódnak, mindenki mindenkibe szerelmes – és a hatodik hősszerelmes, a herceg még meg sem érkezett. Az Orfeumban fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes. A helyzetet kihasználva Somossy ellenségei is akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és a szédült, érzelmes komédia átcsap vérizgalmas thrillerré. Pedig a herceg még mindig nem érkezett meg… Ki győz? Somossy vagy a haragosai? A feleség vagy a szerető? Vagy ennél komplikáltabb a végkifejlet? Váratlan fordulatok sokasága után kiderül. Csak annyit árulhatunk el, hogy egy győztes garantált: a 3. évezredben ismét feltámadt magyar operett.
Két nagyformátumú ember és különleges tudós lenyűgözően izgalmas és szenvedélyes párviadala A Díj, amelyet a világon az elsők között mutat be a Rózsavölgyi Szalon. Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda (a háború miatt két évvel később veheti át), Lise Meitnert meg sem említették. Számos tudós igazságtalannak tartotta ezt, hiszen ő adott magyarázatot a folyamatra és nevezte el „hasadásnak”. A stockholmi szállodában Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt. Otto Hahnt az „atombomba atyjaként” is emlegetik. Lise Meitnert pedig az „atombomba anyjaként”. Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott. Lise Meitner meggyőződéses pacifistaként – „Semmi közöm a bombához!”, mondta – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illetik. Lise Meitner és Otto Hahn nevét közösen is őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.
A Székely fonó Kodály törekvéseinek kvintesszenciája. Mikor az Operaház megrendelte a szerzőtől a művet, Kodály nem operát akart írni - a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni.
Miért nem tanítanak meg minket az iskolában arra, hogy hogyan kell elmosni a tepsit, ami nagyobb, mint a mosogató? Mit tegyünk, ha instagramon azt látjuk, hogy a volt osztálytársaink sikeresebbek, mint mi? A dráguló albérlet árak mellett miből finanszírozzuk avokádó fogyasztásunkat? Hogyan találjuk meg az éttermet a legolcsóbb kiszállítással? Miért mossam külön a színeset a fehértől, hogyha nemsokára úgyis beköszönt a klímakatasztrófa? Honnan kellene tudnom ezekre a kérdésekre a választ? Ki készített fel minket ezekre? Lesz-e kijelentő mondat ebben a leírásban? Kérdések, amikkel a fiataloknak napi szinten szembe kell nézniük. Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté új estjükben most ezekre keresik a választ. Közben pedig megismertetnek minket a milleniálok hétköznapjaival, az útkeresés nehézségeivel és az önállósággal járó szorongással és pánikkal.