Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
Hamupipőke története az egyik legtöbbet feldolgozott, előadott és megfilmesített mese. A balett verzió csodálatos zenéjét Szergej Prokofjev szerezte. Hamupipőke gúnynevét anyja halála után a mostoha nővéreitől és azok anyjától kapta, akik a lányt saját háza cselédjévé tették, még a kandalló tisztítását is vele végeztették. Amikor a trónörökös bált hirdetett, hogy a legszebb leányok közül párt találjon magának, a gonosz nővérek hiába gátolták Hamupipőkét, aki egy jó tündér segítségével mégis megjelent az estélyen titokban. Varázslatos ruhájában és díszes cipellőjében a legszebben tündökölt. A királyfi rögtön beleszeretett, de hiába próbálta kitalálni ki ő, a lány éjfélkor eltűnt. Azonban az egyik cipellőjét elhagyta, amikor kiszaladt a palotából. A királyfi valamennyi leány lábára felpróbálta a cipőt, de végül csak a szépséges Hamupipőke lábára illett. Azonnal elvette feleségül, és még tán ma is élnek, ha meg nem haltak. Hamupipőke – Désirée BazzaniHerceg – Vincze LotárMostoha – Bocsi PetraMostoha testvérek – Letizia Melchiorre, Diletta SaviniKoldus – Kiss RóbertEgér – Nier JankaAnya szelleme – Nyeste AdriennApa – Czár GergelyTündérek – Diletta Ranuzzi, Miriam Munno, Giordana MarzocchiLakájok – Francesco Totaro, Mezei ÁbelEgerek, tündérek, bálozók – a VargaBalett Táncműhely növendékei
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Részvételi film és közösségi színházi előadás. Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak. Az alkotófolyamat vezetői: Haragonics Sára, Kabdebon Dominik, Kovács Adél, Milovits Hanna Részvételi film - Facilitátor: Haragonics Sára Színházpedagógus: Milovits Hanna Pszichológus, szakmai konzulens: Kovács Adél Szereplők: Baka Rebeka, Gajdácsi Marcell, Horváth Judit, Jakabos Orsolya, Majsai Réka, Nagy Lily, Nuszer Mirjam, Sikfői Dávid, Somfalvy Gergő.
Megtartható-e a magyarság, a magyar identitás, megőrizhető-e a magyar kultúra Erdély sajátságos történelmi helyzetében? Erre keresik a választ a szereplők: a magyar értékeket őrző múzeum atyja, Harisnyás Márton, a magyar orvos és a Harisnyás család többi, először menekülni akaró, majd mégis maradó tagja, akik egyszer csak egy politikai gyilkosság kellős közepén találják magukat. Sikerül-e ilyen körülmények között megmaradni a ’80-as évek Erdélyében? Sikerült-e ilyen körülmények között megmaradni? – tehetjük fel ma is a kérdést.
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Két ember időben találkozik, aztán időben válik el… vagy mégsem?Egy másik pár pedig alig érezheti magát biztonságban, mert valami vagy valaki érkezik a hűvős északi széllel... vagy mégsem…Egy időtlen darab, ami humorban s költészetben gazdag, s ahol egy ötvenötéves kislány kénytelen kibogozni az összekuszált életeket.
Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak? Ráadásul a felesége a vád tanúja! Az ő kezében van a sorsa. Agatha Christie ezúttal is mesterien szövi a szálakat a fordulatokban, meglepetésekben gazdag krimijében, melynek a legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban.
A Szél kapuja folytatja és tovább bontja a társulat két korábbi előadása, a Cseppkánon és a Rajkérdésfelvetéseit:Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket? Az agyban? A szívben? A sejtjeinkben? Egymásban?Kapcsolataink terében? Cselekedeteinkben?Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetesgesztusok ötvözete adja. Minimalista zenei kompozíciója olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásánakgyöngéd vagy éppen vad erejét használják.Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is azegyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a tartalom. Közreműködő harcművészek: Szalkó Erika, Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka Közreműködő zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand
Minden hétvégén más család gondoskodik Vándorkutyáról. Imádják a gyerekek, de minden szülő másképpen fogadja. Hiszen Vándorkutya mindent lát! És mindent kiszimatol! Pass Andrea drámaíró abszurd pszico-thrillerét a Vígszínház számára írja. A társulattal először dolgozik, darabját maga rendezi.
Dokumentumjáték. Képzeletbeli dokumentumjáték a Nagymező utcából Stein Pupi eredeti slágereivel. Állítólag minden a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére… A Madám Bizsu az Arizona mulató századeleji világába repít minket Molnár Piroska címszereplésével… „Szerelem és árulás volt minden este a fényűző budapesti éjszakában…” Zenés műsor egy romantikus, bűnös korról, amiben újra megelevenedik a száz évvel ezelőtti Nagymező utca… Mintha Budapesten játszódna az Éjfélkor Párizsban című Woody Allen film… Zene: Stein Pupi Zenei vezető és zongorán kísér: Kőhalmy Pál
„Lábjegyzet egy jövőbeli történelemkönyvből” két részben Vizi és Ecsédi találkozott. És itt kezdődött minden. Az ő történetüket írta meg Bereményi Géza és adta elő Cseh Tamás két részletben, két Magyarországon: 1979-ben (Frontátvonulás) valamint 1992-ben (Nyugati pályaudvar). A történetet egybeolvasztotta, és most új köntösbe bújtatva adja elő három fiatal színész: Orosz Ákos, Tóth András és Zoltán Áron. A koncertszínházi előadás teljes mértékben az alkotók műhelymunkája, a szerző dramaturgiai segítsége mellett. Hogyan boldogul Vizi és Ecsédi ’79-ben, és ’89-ben Magyarországon, milyen akadályokkal kell megküzdeniük, milyen választ kapnak, vagy adnak azokra a kérdésekre, amik a legfontosabbak: Ki vagyok? Hol vagyok? És amit még ők sem mernek megkérdezni: „Mivégre vagyok?”. Az előadás Bereményi Géza és Cseh Tamás Frontátvonulás, Nyugati pályaudvar valamint Bereményi – Cseh –Másik János Levél nővéremnek 2. albumairól tartalmaz dalokat, valamint egyes dalszövegeket Zoltán Áron zenésített meg újra a műhelymunka során. Zenészek: KOVÁCS LÁSZLÓ (szaxofon), LACZI SÁNDOR / KOVÁCS GÁBOR (cselló)
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több millió nézőt vonzott szerte a világon a kultikussá vált vámpírparódia. Budapesten, túl a 200. előadáson, tovább folytatódik a különleges, fanyar humorú, látványos, szórakoztató, varázslatos musical sikertörténete.A cselekmény a 19. század végén játszódik a vadregényes, havas Erdélyben. Abronsius professzor a rettenthetetlen vámpírvadász fiatal asszisztensével, Alfréddal követi a vámpírok nyomát. Megérkeznek Chagal fogadójába, ahol mindenütt füzérekben lógnak a vámpírriasztó fokhagymák. A falu lakói közül senki sem ismeri el, hogy a közeli kastélyban vámpírok élnek, bár az ellenszer, a fokhagyma iránti vonzalmuk már a megszállottság határát súrolja. A romantikus és érzelmes Alfréd szerelmes lesz a fogadós lányába, aki hasonló érzéseket táplál iránta. A lány ártatlanul igéző énekére megjelenik a vámpírgróf Krolock és meghívja Sarah-t a közeli kastélyában tartandó bálba. Sarah-ban vágyakozás ébred a gróf és a vámpírok halhatatlan világa iránt. Ez az olthatatlan vonzalom még sok izgalmas bonyodalmat okoz, melyet a vámpírok különös világában csetlő-botló vámpírvadászok humoros kalandjai fűszereznek. Vokál- és táncbetétek hangszerelője: Michael Reed, Steve Margoshes. Zenei vezető: Bernd Steixner. Közreműködik a PS Produkció zenekara. Dance captain: Lopusny Anna Piros csizmák: Horváth Zita, Zsitva Réka, Zsíros Gábor, Rákász Dániel, Babácsi BenjaminFekete vámpír: Túri Lajos Péter, Zsíros Gábor, Kovács PéterFehér vámpír: Baranya Dávid Ensemble: Dance Captain: Lopusny Anna - Ajtai Beáta, Horváth Mónika, Sinkó Réka, Pethő Dorka, Pető Zsófia, Károlyi Krisztián, Jenei Gábor, Braga Nikita, Baksa András, Zsitva Réka, Nagy Sarolta, Eőry Mónika, Szabó Anikó, Tiborcz Fanni, Szabados Tímea, Vincze Kitti, Zsíros Gábor, Túri Lajos Péter, Baranya Dávid, Kovács Péter, Köpösdi Ádám
Humor és bűvészet. A szavak embere és a mágia mestere. Apa és fia. Badár és Badár. Két művész egy családból, akik most együtt lépnek színpadra. Badár Sándor improvizatív humorista és színész, a Dumaszínház fellépője, számos magyar film megkerülhetetlen alakja és egyben világjáró kalandor. Páratlan humorának és színpadi készségeinek köszönhetően nála nincs két egyforma előadás, hiszen a megélt kalandokat sosem tervezetten, hanem a műsort fejben szerkesztve adja át a közönségnek. Szinte varázsol a szavakkal. Fia, Tamás viszont nem a szavak embere. Az ő nyelve a bűvészet. Az éppen nagykorúvá vált fiatalember több mint tíz éve foglalkozik mikro-mágiával, nemzetközi bűvészversenyeket nyert, és apukájához hasonlóan képes rá, hogy közönségének még a szavát is elakassza. Mi történik, amikor a két Badár egyszerre lép a színpadra? Valódi varázslat. Különleges élményben lesz része a nézőnek, amikor néhány kártyalap és pár szó elég ahhoz, hogy beinduljon az igazi show. Könnyfakasztó nevetés és a hihetetlen csodák estje lesz ez. Ha pedig egy-egy trükköt nem értenénk meg, ne aggódjunk, Badár Sándor alaposan elmagyarázza majd. Hacsak Tamás el nem varázsolja őt is. Persze nem kell megijedni semmitől, ami a színpadon történik. Elvégre családban marad.
Nem érzek semmit. „Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása) Jelmez: Je Suis Belle - Dévényi Dalma és Kiss Tibor
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma. Mikis Theodorakisz Zorba című balettjének színrevitelével a Pécsi Balett az elmúlt két évtizedben létrejött karakteres arculatát, a modern megjelenítésű közönségbarát előadások tematikáját folytatja. A társulat célja, hogy innovatív vizualitással és érthető dramaturgiai megfogalmazással juttassák el üzenetüket közönségüknek. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfia a modern tánc és a néptánc ritkán használt fúziója. Zorba az életigenlés táncjátéka. Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét. Zeneszerző: Mikis TheodorakiszA librettót Nikosz Kazantzakisz Zorba, a görög című regénye nyomán írta: Böhm György Madame Hortense koreográfia: Bozsik Yvette. NŐK, FÉRFIAK, A FALU LAKÓI: Horváth Réka, Karin Iwata / Frank Edina, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, Domján Kristóf, Erdélyi Zsombor / Matola Dávid, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd / Szabó Márton, Varga Máté, valamint Bastidas Veronika, Horváth Zorka, Katona Dóra, Sárosác Mínea, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei
Egy képzeletbeli faluközösség hétköznapi életének apró mozzanataiból kibontakozó történet zenei keretét Kodály Zoltán kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, majd ezek elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok rituáléját követhetjük nyomon.
Mindent a kripto"valutákról"! Miért ne használj kriptot? A bitcoinról és a többi kripto”valutáról” hétköznapi nyelven. Miért nem pénz a kripto? Akkor mi? Miért kerüld el? Miért nem tesz jót a gazdaságnak sem?Ideológiai alapvetések, téveszmék, csalások, botrányok.Minden, amit mindig is érteni akartál, de megzavart a sok rövidítés és idegen szó.