Egy átlagos napon elindulsz hazafelé, de nem találod az utcát, a házat, ahol laksz. Talán évek teltek el észrevétlenül, vagy csak elfelejtetted reggel bevenni a gyógyszeredet? Vagy egyszer csak meglepődve nézed azt az embert, akivel együtt élsz, és nem emlékszel, hogy vannak-e gyerekeitek. A képzeleted tréfát űz veled? Esetleg van mindennek egy mélyebb üzenete? Egy történet, ahol az évek egyetlen pillanatba zsúfolódnak. Egyetlen pillanat, ami évekké tágul. Nem tudjuk már többé, kik is vagyunk pontosan, hol vannak a határaink, hol kezdődött az élet. Mi lett szépen megálmodott terveinkkel? Kivé váltunk, kinek a hipnózisában élünk? Mi építettük fel ezt a valóságot, vagy a valóság hozott létre bennünket?Ebben a darabban egy párkapcsolat történetén keresztül mágikus utazásra hívunk a képzelet, az érzékelés és az érzelmek határvidékeire.
A Deep Fake egy tárgyak, emberek, hangok, fények és táncok által lakott koreografikus tér, amely mind az autentikus, mind a virtuális valóságunkban létezik. A testet impulzusok és érzelmek által vezérelt apparátusként felfogva a Deep Fake az élő és az élettelen, az anyagi és az immeateriális közötti határok összeomlását vizsgálja, azokon a struktúrákon keresztül, amelyek rejtett utakon (újra)termelik ezeket a kettősségeket. A Deep Fake-ben az előadó Csernovszky Márton finom, néhol hátborzongató, érzékeny és tágas tereket alkotó zenéje, valamint egy Grid nevű gyengéd tárgy kíséretében olyan extrém szerepek között vándorol, mint a házigazdáé vagy épp egy hiányzó testé. A Deep Fake a néző figyelmét finoman a hang, a fény és a tárgy decentralizált együttesére irányítva, a teret mozgó entitássá változtatva kérdőjelezi meg a szóló formátum monokráciáját. Az együttlétezés új lehetőségei mellett a Deep Fake-et legkülönösebben az foglalkoztatja, hogy hogyan lehetséges egy kevésbé antropocentrikus tekintettel figyelni a világot, vagy saját esetében: a színpadot. Koreográfia és előadás: Farkas D. GergőAsszisztencia és művészeti vezetés: Cserna EndreZene: Csernovszky MártonFények: Dézsi KataTanácsadás: Vass ImreVideó: Ofner GergelyWeb design: Kophelyi Dániel, Ofner Gergely
A Jóbarátok egyik írójának komédiája rengeteg humorral mutatja be az emberi játszmák változatos és hol vérre menő, hol röhejes természetrajzát. Helyszíne két egymásra néző erkély. Az egyiken Alvin, aki képtelen felvenni a ritmust a világgal. Inkább elszigeteli magát, és lakásába zárkózva találja meg a vágyott nyugalmat, könyvekkel és sportközvetítésekkel. A szemben levőn azonban egyszer csak megjelenik a lehengerlően vidám és rendíthetetlen Karen, és a világ máris újból kézzel fogható közelségbe férkőzik. Összecsap két szemben álló nézőpont, férfi és nő, optimista és pesszimista, Jin és Jang. Azt pedig már mi is jól tudjuk, milyen, amikor nem léphetünk egymáshoz másfél méternél közelebb.
M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog. Az Intermouse rég visszavonult adu-ásza, Nick Grabowski az egerek egyetlen esélye: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát… hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a darabból.
Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttes előadása. A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt. Ebből az autentikus tudástárból merít az előadás, amely egy fordított élettörténet dramaturgiáját követve, a temetéstől a születésig, a koporsótól a bölcsőig kíséri végig a lét állomásait. Miként viszonyulunk az elmúláshoz és az öregkorhoz? Mennyire tesz boldoggá a megállapodottság vagy milyenné a magány? Örök érvényűek-e a barátságról, szerelemről alkotott fogalmaink, boldog-e a gyerekkor, s megpróbáltatás-e a születés? Népművészetünk erdélyi dialektusai kivételesen „beszédesek” az emberi kapcsolatok terén, megrendítően jelenítik meg a közösségi, családi, férfi és női viszonyok relációit. Több generáció számos koreográfusának munkái bizonyították, hogy az autentikus kifejezésmód alkalmas a sokrétű, szofisztikált tartalmak színpadi megjelenítésére. – Ezt a szakmai örökséget kívánjuk követni magunk is! Ugyanakkor, igazodva a társulat adottságaihoz, az előadás a kortárs műfajok formanyelvéből is merít, ekképpen folytatva az idén 20 éves Nagyvárad Táncegyüttes szellemi hagyományait. Táncosok: Barabás Hunor, Barkóczi Réka, Benedek Janka m.v. / Herman Bori m.v., Brugós Sándor–Csaba, Drimba Máté, Forgács-Popp Jácint, Forgács Zsombor m.v., Imre Béla, Kádár Orsolya, Kerekes , Dalma–Gabriella, Krupár Luca, Nagy Dominika, Rácz Lajos–Levente, Törteli Nadin
A Futótűz egy nyomozás története: Nawal a halála után végrendeletben adja gyermekei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot.
„Jaj, mily sekély a mélységés mily mély a sekélység.”Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1933) c. novelláskötetének színpadi változata.
“A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.” Wass Albert, az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója, a rendszerváltás után vált igazán ismertté. Legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, “A funtineli boszorkány”. Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában, az Újszínház társulatával.
avagy jelenetek Meyerhold életéből. Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-benálmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára. „Hogyan torzít el a félelem? És hogy a megfelelni akarás? Hogy a túlélési ösztön? Hogyanmondjunk igazat, anélkül, hogy igazmondásunkkal ártanánk magunknak, szeretteinknek,lehetőségeinknek, munkánknak, karrierünknek? Össze lehet-e egyeztetni a belső szabadságot, amiaz alkotáshoz elengedhetetlen, egy világgal melynek vezetői csakis a feltétlen engedelmességet, alojalitást és a gondolattalan, gondolkodás nélküli parancsvégrehajtást tartják mércének.” SzikszaiRémusz„Vagy velünk vagy, vagy nem is vagy.” Mi történik ilyenkor? Betiltják a III. Richárdot? És habetiltják, valójában ki tiltja be?
Közösségi színházi előadás a kivándorlásról. Kivándorlási hullámok mindig is voltak és valószínűleg mindig is lesznek. De mi az, ami miatt maMagyarországon valaki azon gondolkodik, hogy külföldre költözzön? És mi az, ami mégis visszatartja? Aki élt már hosszabb ideig külföldön, miért költözik vissza? És hogyan hat a legközvetlenebb kapcsolainkra, ha az egyik fél külföldre költözik?Ilyen kérdésekről gondolkodtunk a próbafolyamat során 13 civil résztvevővel, az ő megéléseiket pedig olyan emberek történeteivel hoztuk kölcsönhatásba, akik, vagy a szüleik, 1956 környékén hagyták el az országot. Mi közünk van ilyen távolságokból egymáshoz? Alkotótársak: Fodor Fanni (drámainstruktor), Fazekas Ella (közösségi színházi hallgató), RóbertJúlia (író-dramaturg), Török Tímea (projektvezető drámainstruktor). Szereplők felvételről: Kiss Éva, Lux Antal, Mira Furth, John Szűcs Temesváry Mária. Szereplők: Albert Zoltán, Avarkeszi Kati, Dósa Szelina, Dömötör Adrienne, Fóti Klára, GálGabriella, Haris Péter, Horváth Anna, Laczkó Andrea Veronika, Pokol Júlia, Schütz Brúnó, ZatikGábor, Zelencsuk Kata Márta.
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után.
Pataky Klári Társulat előadása. Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat. Halmozzuk a tárgyakat "tökéletes" világunkban, tökéletes mosollyal az arcunkon. Mutogatjuk is őket. Magunkat, a ruháinkat, lakásunkat, a programjainkat, a szokásainkat, az utazásainkat, az ebédeinket, a vacsoráinkat, az ünnepeinket, a gyerekeinket, a párunkat, a barátainkat, az emlékeinket, a vágyainkat.... Szép nagy társas képeskönyvet alkotunk magunkról. Másoknak. Mindenki nézegetheti. Mint egy véget nem érő kifutó. Vonulunk a fotóinkkal, a videóinkkall, csillogunk - villogunk, időnkét el is botlunk ugyan, de akkor is megyünk rendületlenül előre a rivaldafényben. Előadók: Bot Ádám, Bacsó Gabriella, Temesvári Zsófia
Texas, rozsdazóna, lerohadt lakókocsipark. Nem a habcsókos lánymesék díszlete. A drogos Chris pedig illik a műfajba: a dílerét és egyéb tartozásait anyja spontán megöletésével – és az ebből remélt, húgát illető örökséggel – igyekezne rendezni. Killer Joe rendőr, emellett félállásban bérgyilkos, simán elfogadja a megbízást. Csakhogy mivel Chrisnek nincs pénze az előlegre, kénytelen a húgát, Dottie-t letétbe helyezni Killer Joe-nál, amíg a mama meggyilkolása meg nem történik. Az Augusztus Oklahomában Pulitzer- és Tony-díjas írója, Tracy Letts, úgy alkotott morálisan hulladék figurákból brutális, szexi és humoros történetet, hogy a szemeteszsákba csomagolt hullák, a reménytelen kísérletek az új életre és egy nyúlfarm létrehozásának ötlete egyformán reálisnak és röhejesnek tűnnek ezen a porlepte roncstelepen.
Galaktikus szorongás. Ha lenne rá lehetősége, ön elmenne a Marsra? Te elmennél? Elmehetnek. Bárki önök közül megélheti, hogy a Mars felszínére lépjen. Azt is elmondjuk, hogyan. Húszezer magyar ember már jelentkezett a magyar Mars-programba. Húszezer ember érzi úgy, hogy szívesebben élne egy mérgező, gyilkos bolygón egy három négyzetméteres fémdobozba zárva, mint mondjuk Tápiószelén. Mit árul ez el az országunkról?
Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány - jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke - vészhelyzetet jelent be: férjhez ment.
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. “Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténetét és A világirodalom történetét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: >Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni.” Bálint András