Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók…szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc…Dehogy… hiszen ez a vekker…A vekker csönget…De hiszen akkor fél hét van már…fel kellene kelni.Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik.A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: “Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság”
A kilencéves "Béna" Benni új tanárnőt és új osztálytársnőt kap az iskolaév elején. Ida, az új osztálytárs, szívesen barátkozna Bennivel, de a fiú ellopja a kislány kedvenc fülbevalóját, tönkreteszi az iskolaigazgató féltett növényét. Vagy ez csak a látszat? Ki segít kibogozni az összekuszálódott szálakat? Csak nem Mister Morrison mágikus állatai?
"Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényei ellen. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem" – írta egy levelében Csehov a Sirályról. És a végeredmény: a drámairodalom egyik legnagyobb alkotása. Igazi remekmű, szabálytalan komédia, amelyet az író legszemélyesebb vallomásának tartanak, hiszen a darabba az önéletrajzi elemeken kívül néhány közeli ismerősének sorsát is beleszőtte, és mellé – ahogy megjegyzi – öt pud szerelmet is beleírt. Az sok vagy kevés? – kérdezhetnénk. Több mint 80 kg... Van aki számára elviselhetlenül sok, másoknak a többszöröse is kevés lenne ahhoz, hogy kimozduljon a saját világából... És a Sirályban ott van a viszonzatlan szerelem minden fájdalma, a színház végtelen szeretete, az örökös boldogságkeresés, a magány és a középszerűség elleni küzdelem. Az előadást David Doiasvili az Állami Vaso Abashidze Zenés és Drámai Színház (Tbiliszi) igazgatója állította színpadra. "Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban olykor füstöt, pirotechnikát, és erős hanghatásokat alkalmazunk. Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk!"
Holokauszt monodráma. Kazán István Kamaraszínház előadása. A Kislány a pokolban holokauszt monodráma premierje 2006 őszén volt a Fészek Művészklub kupolatermében. Budai Tünde színésznő volt az első szereposztás, aki közel 7 évig alakította, magas művészi színvonallal, őt követte Szabó Eszter színésznő aki kimagasló szakmaisággal alakította a főszerepet, majd Dombrádi Alina színésznő vette át a szerepet és emlékezetes alakításának tapsolhatott a közönség, legvégül Gunyecz Anna színésznő vitte tovább a szerepet, hitelesen, méltó módon képviselve a monodráma művészi nívóját, mondanivalóját. Az elmúlt 16 év alatt több mint harmincnégy ezren látták az előadást. A monodráma dramaturg-rendezőjeként, megköszönöm mind a négy szereposztásnak a kiváló szakmai és emberi hozzáállást, azt gondolom nélkülük, nem lett volna ilyen sikeres, ez a “felemelő” monodráma! Megtiszteltetés volt velük dolgozni! Írta: Sárdi MáriaKislány: Gunyecz AnnaGrafika: Pásztor AttilaVideó-vágás: Kárer LászlóZene: Secret GardenKulturális menedzser: Rosenfeld Dániel Imredramaturg-rendező: Kriszt László Szereposztások:Budai Tünde színésznő.Szabó Eszter színésznő.Dombrádi Alina színésznő.Gunyecz Anna színésznő
- A Hold völgye - Dr. Ries Ottó pszichiáter rejtélyes körülmények között hal meg Szardínia szigetén, az olaszul Valle della luna néven ismert Hold völgyében. A nyomozást vezető rendőrtiszt az ügy megszállottjává válik. A szálak a furcsa és kissé ijesztő szomszédnőhöz vezetnek, akivel közösen – már-már perverz kíváncsisággal - mélyülnek el az elhunyt doktor egy Anna nevű hölggyel folytatott levelezésében. Egy titkos, szenvedélyektől és erotikától túlfűtött, bizarr szerepjátékokkal feltüzelt szerelmi viszony bontakozik ki előttük, melynek hatására nem csupán az öngyilkossághoz vezető esetet, de saját önképüket és szexualitáshoz fűződő viszonyukat is gyökeresen át kell értekelniük. Egressy Zoltán drámájában a nyomozópárossal együtt a hétköznapok világából mi magunk is a vágyak és az érzékek, az álmok és a költészet, a meghasadt személyiségek, az abszurd romantika és a romantikus őrület labirintusába kerülünk, miközben sarkunkban liheg a könyörtelenül múló biológiai idő.
- Angyaltemető - Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. Budapest fölött az ég.
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
Dráma 1 + 1 részbenA Hábetler-család 100 éve Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól az ötvenes évek végéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírja Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetjük végig „alulnézetből”, a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a huszadik századi Magyarország történetét, sorsfordító történelmi csomópontjait.
Szerb Antal fantasztikummal teli, fordulatos regénye jócskán megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy alapanyagául szolgált több színpadi és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak, ez utóbbiban a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyekre, de a történet lényege változatlan: Bátky doktor, a londoni tanulmányúton tartózkodó magyar bölcsész meghívást kap Pendragon urától a kies Walesbe, ahol az érdeklődése fókuszában álló középkori titkos társaság, a Rózsakeresztesek után nyomozhat. A kellemesnek és hasznosnak ígérkező kirándulást különös események teszik hátborzongatóvá: kísérteties próféciák, gyilkossági kísérletek és egy tudományos felfedezés, amelynek talán nem is szabad nyilvánosságra kerülnie. Mindeközben folyik a hajsza a titokzatos kórban elhunyt milliárdos által hátrahagyott hatalmas örökségért. Krimi, misztikum, szerelem ötvöződik a walesi históriában, amely fölött végig ott lebeg a Pendragonok jelmondata: „Hiszek a testnek feltámadásában”.
S.Ö.R. -ben három fiatal magyar színész két óra alatt előadja Shakespeare Összes Rövidített műveit! Nem csalás nem ámítás! Az eredeti szövegek és még eredetibb (saját) poénok felhasználásával. Aki látta, mondhatja, hogy otthon van a "Bárd" művészetében.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé.Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a színpadon rosszul lesz. A címszereplőt alakító Moliére még aznap meghal.
Truman Capote amerikai író Álom luxuskivitelben című kisregénye 1958-ban jelent meg, majd pár évvel később, a filmváltozatot is bemutatták; Audrey Hepburn alakítása nyomán a főszereplő Holly Golightly figurája ikonikus nőalakká vált. A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket. Elsősorban Fredét, a pályakezdő íróét, aki kitartóan és odaadóan igyekszik megszelídítenie ezt a megzabolázhatatlant tüneményt. A Radnóti Színház őszi bemutatójában Sodró Eliza és Rusznák András játssza a főszerepet, az előadást Valló Péter rendezi.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja: „Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének. Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja.” Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Mit csinál Edward király, angol király? Mihez ne fogjon senki könnyelműen? Mi történik őszi éjjel a galagonyával? A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. A műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el.
- két szerelem intim közelségből – Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnakazokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikoregymás felé közelítünk? Karafiáth Orsolya szövege és a társulat improvizációi alapján, Hommage à John Cassavetes. Stylist: Lakatos Márk Színészegyeztető: Rácz Annamária
Barabás Pál filmforgatókönyve alapján írta: Frenkó Zsolt. A zenei anyagot összeállította: Gém György Irodalmi konzultáns: Nemlaha György Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelméről nincs, aki ne hallott volna.A legendás filmet számtalan színpadi előadás követte. Ahogy Bogusławski karakterét Major Tamással, úgy Sóvári Péter alakját Latabár Kálmánnal azonosítja a közönség. A József Attila Színház színpadán is felbukkan a sármos Borsay Ubul, aki ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő Ibolyát. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Huarez keveri teljesen össze. Dalszövegírók: Bacsó Péter, Békeffi István, G. Dénes György, Harmath Imre, Kellér Dezső, Kovách Kálmán, Pártos Jenő, Szász Péter, Szécsén Mihály Tánckar: Albert Réka, Dunai Bettina, Litauszki Enikő, Hajszán Kitti, Tonhaizer Tünde, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Hunyadi Balázs, Jakab Roland Zenekar: Mátyás Tibor (hegedű), Berecz Péter (harmonika), Ullmann Ottó (basszusgitár), Németh László (dob), Neumark Zoltán/Hegedűs Szabolcs (zongora)
Turgenyev regénye nyomán írta: Brian Friel A nihilista Bazarov doktor tízparancsolata a férfiak és nők kapcsolatáról: “1. A romantikus szerelem mese habbal.2. Nincs semmi misztikus a nemiségben. Pusztán fizika.3. Baromság mindenféle giccses szirszarral felruházni ezt az egészet. A trubadúrok elmebetegek voltak.4. Ha megkívánsz egy nőt, akkor feküdj le vele. Ha szórakozásra vágysz, szórakozz! De akkor sincs semmi, ha nem tudod megszerezni a kiszemelt nőt…Fogadd meg Bazarov doktor tanácsát: annyi nő van, mint a szemét.” Turgenyev érzelmes, fordulatos története látszólag két nemzedék szembenállásáról, valójában a folyton változó viszonyokról, ideológiai vitákról, önmeghasonlásról, megalkuvásról és elfojtott vágyakról szól. Az ifjú Bazarov éles és határozott, mindenkit provokál, mindenkinélerősebb, de önmagát nem tudja legyőzni. Turgenyev tárgyilagosan, sőt együttérzően ábrázolta a szembenálló generációkat, mégis sikerült mindenkit megsértenie. Minden tükörbe néző torzképet látott. A Csehov adaptációiról, illetve a Katona nézői számára Pogánytánc című művéről ismert Brian Friel sűrít, kiemel, sejtet és felkavar.”