Virtuóz vígjáték a Woody Allen ősatyjaként is számon tartott Groucho Marx életéről. Zseniális humorú monológok és rövid szkeccsjelenetek váltják egymást, amikből kiderül, hogy lett egy New York-i csóró kiskölyökből a humoripar és showbiznisz fenoménja. Stand up, varieté, kabaré és egy út a világsikerig – nőkkel, aranyköpésekkel, Hollywood és a csillogás sötét oldalával. Dalok: Hamvai Kornél
Forgács Gábor már majdnem önálló szerzői műsora. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „Humorforgácsok” jelentése – az alkotó szerint - hogy a humoros, vicces, szórakoztató jelenetek, magánszámok – lásd: stand-up - és bohózatok úgy követik egymást a műsorban, mint jól tartott tengerimalac alomjában a forgácsok. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „már majdnem önálló” azt jelenti, hogy a műsorban két neves közreműködő is van. Nevezetesen Csifó Dorina, aki kiváló színésznő, szinkronhang, és végig a NŐ szerepét fogja alakítani kedvesen, aranyosan és kiváló humorral. Továbbá Kárpáti Levente (nem ez a teljes neve, hogy Továbbá Kárpáti Levente, csak Kárpáti Levente. Az alkotó megj.) aki - szintén kiváló színész, rendező és szinkronhang - közreműködik, szerkeszt, rendez, idegesít és vitatkozik. Legtöbbször neki van igaza, de ez csak és kizárólag az alkotó szerint van így. Végül a „szerzői est” jelentése, hogy a fent nevezett működése során írt, illetve szerzett rengeteg vicces, szórakoztató kabaré jellegű művet, amiből ebben a formában előadhatónak ítélt kb. 80 percet, és ezzel tökéletesen egyetért az alkotó is!
(szomorú kortárs komédia) Amikor egy ötvenes, értelmiségi baráti társaság estétől hajnalig iszik, az őszinteség szárnyal, mint a legüdébb pálinka lehelete. Hogy éppen most van az a pillanat, amikor kiderül minden az istenített mesterről, az még tűzforróbbá teszi a hangulatot. Az egykori fiatalok, akik szeretett tanáruk lábai előtt térdeltek, ma végre felállnak, és egyenes derékkal folytatják eddig földbe döngölt életüket. Vagy nem. Erről szól ez a szomorú komédia. Lehet sírni és nevetni!16 éven felülieknek ajánlott!
Újvári Milán: Show Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem az, amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul.” MarkTwainKÉRDÉS: Mit látunk? A. Azt látjuk, ami van. B. Azt látjuk, amit látni akarunk. C. Azt látjuk, amit adolgok magukból láttatni akarnak. D. A fentiek mindegyike.Újvári Milán egész estés szóló előadásában hétköznapi gesztusokból kiindulva (azokat groteszk fénytörésbe helyezve) a klasszikus burleszk stílusjegyeinek fölhasználásával beszél olyan, akorunk társadalmára nagy mértékben jellemző fogalmakról, mint az elidegenedés, a manipulációés az átlátszatlanság.Az előadás humorral, játékosan kérdez rá helyünkre abban a társadalomban, amiben annak ellenére érezzük magunkat gyakorta teljesen elveszve, hogy elméletileg mi magunk alkotjuk. Belőlünk áll. Mégis hogyan vagyunk képesek működtetni valamit, aminek a működésével nem vagyunk tisztában? Rendszerint még azzal a ténnyel sem, hogy egyáltalán működtetünk bármit is.Magyarán: funkcionálhat-e jól egy test, amelynek bal keze egy csöppet sem tudja, mit csinál ajobb?Átlátható-e az egész, aminek a része vagyunk? Egyáltalán: tényleg része vagyunk valami egésznek? (És mi egyébként részek egésze vagyunk?) Összeáll-e egyáltalán részekből bármilyen egész?Újvári Milán az előadás során nem húz szigorú határvonalat a mozgáskarakter-ábrázolás, a tánc,a pantomim vagy akár a hagyományos prózai színészi szerepformálás közé, ellenben zacskót igenis húz a fejére, amint ez a képen is világosan látható. A kérdés csak az, hogy mit is látunk tulajdonképpen? Előadó: Újvári MilánDramaturg: Laboda KornélZene: Fancsikai PéterFény: Vida ZoltánDíszlet és Jelmez: Kiss JulcsiFotó és videó: Várnagy KristófKoreográfus: Újvári Milán Guzmics Petra: Fekete négyzet A Fekete négyzet összművészeti előadás szellemisége Kazimir Malevics művészi törekvéséből merítkezik, miszerint a művészettel egy olyan valóság létrehozása a cél, ahol a tárgyiasságon a tiszta érzet uralkodik. Azonban, a tiszta érzetig sok mindentől meg kell szabadulnunk, sok mindent le kell redukálnunk, és el kell veszítenünk. A veszteséggel pedig eljuthatunk a dolgok és jelenségek abszolútumáig, egy biztos, állandó értékig. Ez lenne a fekete négyzet.A húsz perces táncelőadásban a négyzet, ami egyszerre végpont lesz és valami újnak a kezdete, abból a tapasztalatból kezd el formálódni, amikor egy hiányérzettel teli idegen, értelmezhetetlen, a megszokottól eltérő, magára maradt állapotba kerül az egyén. A darabban a feszültséget teremtő egyedüllét formálandó anyaggá válik, egy egyszerűsödő, geometrizált mozgássorrá, amely tisztulás által az egyén értelmezni és azonosulni próbál az idegenségérzettel. Kiss Rebeka Petra – táncosGuzmics Petra – táncos, koreográfusSeres Donát – vendégművészTamer Wajda – zeneszerzőLabus Lili – zenei közreműködő, élő zenei előadóCsánki Zsófia – animáció készítőRovó Virág – fénytechnikusPataky Klára – mentor Az előadásban meztelenség látható.
Rujder Vivien és Béres Bence improvizációit felhasználva írta Bíró Zsombor Aurél. "Nem azt mondom, nyilván. Ha valaki csak úgy odajön az utcán, hogy látta a Psychét, és gratulál, az jól tud esni. De azt nem akarom érezni, hogy meg kell sértődjek attól, ha valaki mondjuk nem gratulál. Én ezen nem gondolkozom, hogy most az iksz ipszilon ismerősöm miért nem gratulált. Ha nem gratulál, oké. Ha gratulál, oké. Nekem attól nem lesz több az egóm, hogy most sok ember gratulál vagy kevés. Egyébként igen. Sok ember gratulált. Nyilván. Csak hát abból is, ugye, mennyi az őszinte? Meg hát mi az egyáltalán, hogy gratuláció?" Sikeresek akarunk lenni. A csillogást és a reflektorfényt üldözzük, egy olyan világról álmodunk, ahol minden irányból a saját arcunk néz vissza ránk, és ahol a nevünket halljuk akkor is, ha nem beszél senki. A legkülönlegesebb képességünk pedig, hogy játszi könnyedséggel verjük át önmagunkat. Minden bűnünket megbocsátjuk, egy kis bánkódás, némi önmarcangolás után mindig sikerül elhessegetni a szégyent, legalább túllátunk a saját orrunkon, ezzel nyugtatjuk magunkat, és elhisszük, hogy az önreflexió vagy a művészet, aminek az oltárán az emberi integritásunkat is feláldozzuk, majd feloldoz. De mi történik, ha eljön az eszmélés pillanata?
Mi történik, ha a tehetséges ügyvédnő — aki nemi erőszak ügyekben sikeresen védi vádlottjait — maga válik áldozattá? A férfiakra szabott jogrendben megáll-e a szava az elkövetővel szemben? Elég-e a tehetsége bebizonyítani az igazságot, ha ő a szenvedő fél, a vádlott pedig szintén sikeres ügyvéd? Suzie Miller elsöprő erejű darabja korszerű és kínzó kérdésekre válaszol.
A főhős Krapp, minden születésnapja alkalmából szalagra mondja, hogy mi történt vele az aztmegelőző évben. Amikor az előadás játszódik 69 éves.Újrahallgatja azt a felvételt, amit 39 éves korában felvett, de már nem érti a felvételt, nem értiakkori önmagát, idegen önmaga számára...
Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon. Ingmar Bergman(Csatlós János fordítása) Testkoordinátor: Mezei Bence
Ványa imádott húgát Alekszánder vette feleségül. Ványa álmát, a tudományos karriert Alekszánder teljesítette be. Ványa dolgozott a családi birtokon, a pénzt Alekszándernek küldte. Ványa szerelmét a megözvegyült Alekszánder vette feleségül. Helyette él ez a másik? A hírre, hogy Alekszánder a házat is eladná a feje fölül, Ványa felkapja a régi revolvert. Két golyó maradt benne. Mai történet, mai színház, mai nyelv – Csehov klasszikusa észbontó szereposztásban a Télikert színpadán.
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani.
Susanna Leinonen Company előadása. A Susanna Leinonen Company előadásai bámulatos technikai tudást igénylő mozgásművészetükről híresek. Leinonen és táncosai ezúttal nemcsak az emberi test korlátainak felfedezését tűzik ki célul, hanem át akarják adni az érzést, hogy milyen vizslató tekintetek kereszttüzében élni, és a világ sokszor mennyire könyörtelen elvárásokat támaszt a női testtel szemben. A darab középpontjában a táncosok és testük áll mint a kreatív alkotás eszközei. Az előadás stroboszkópot, erős hanghatásokat és intenzív jeleneteket tartalmaz. Az előadás gyermekek számára nem ajánlott. Koreográfus: Susanna LeinonenZene: Arvo Pärt, Max Richter, Jóhann Jóhannsson, Hildur Guðnadóttir & Robert Aiki Aubrey, Teemu KorpipääHangtervezés: Teemu KorpipääFényterv: Harri PeltonenVetítés: Ville SeppänenJelmezterv: Sari Nuttunen
Egy csapat, színházból kiábrándult színész új hivatás után néz. Egy kiégést kezelő szanatóriumot nyitnak, ahol budapesti aktivistákat látnak vendégül. Úgy érzi, hogy szellemileg, érzelmileg, fizikailag kimerült a küzdelemben?Kiábrándult és elege van mindenből?Reménytelennek tűnik a változás?Jöjjön el nyílt napunkra, hogy betekintést nyerjen a Remény Panzió mindennapjaiba! A Panzió vendégei mind-mind egy igazságosabb, élhetőbb, jobb világért harcolnak, ki-ki a maga területén. De milyen áron? És kik ők? Korunk hősei, avagy provokátorai, netán unatkozó bolondjai? A Remény Panzió egy dokumentarista előadás, amelynek fókuszában alulról jövő kezdeményezések képviselői állnak - a társadalom motorjai, akik gyakran a politika célkeresztjében találják magukat. Az ő motivációikkal, sikereikkel, kudarcaikkal foglalkozik a darab. Nem csupán személyes történeteik, de ők maguk is főszerepet kapnak az előadásban a társulat tagjai mellett.Általuk próbálja a Panzió személyzete megérteni, hogy hol találni a reményt manapság, hogy egy napon maguk is újult erővel térhessenek vissza hétköznapi munkájukhoz: a színházhoz. “A Hotel of Change emberi és tüzes előadás, amelyben megvan a forradalmi szív és bátorság, hogy kiálljon a radikális változásokért, hogy ne fogadjuk el a világot úgy, ahogy van.” Tobias Hauser, Schwäbisches Tagblatt “Hitelesség győzedelmeskedik, amelyet kíváncsiság és empátia jellemez. Ez oda vezet, hogy a szállodai vendégek [az aktivisták] valóban megnyílnak – a szálloda bárjában, a liftben, kertészkedés közben, a relaxációs gyakorlatok során vagy a beszélgető-csoportokban. (…) A színházcsinálókból áradó empátia viszi az estét. Világossá válik a művészet és az aktivizmus közötti kapcsolat”. Christoph Ströhle, GEA. alkotó-előadók:Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika aktivisták:Bari Jutka, Kajos Rebeka Dóra, Kovács Vera, Lóczi Csenge, Márton Gábor Csaba, Törley Katalin látvány: Raissa Kankelfitzzene, hang-design: Bartha Márk, Tara Khozeinfény- és videó-terv: Bredán Mátétechnikai munkatárs: Kiefer Tibor dramaturg gyakornok: Hidi Boglárkaprodukciós vezető: Balogh Zsuzsannaproducer: Mayer Dániel dramaturg: Bíró Bencekoncepció: Boross Martin és Thury Gáborrendező: Boross Martin
Vajon van-e élet a Tinder Tojáson kívül? És ha van, miért nincs!? Isten vajon tényleg férfi, vagy csak Judit szerint nő? Vajon tényleg mindenkit jobbra kell húzni Tinderen, vagy csak a nőket és a férfiakat? Mit jelent az, hogy "le a földre srác keres kapcsolatot érdekes nő"? Vajon viseljünk óvszert, ha chatszexelünk? A házasember meg miért ismeri a Tindert? És vajon van-e igaz szerelem ott, ahol minden tündérmese tindermese?
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik. Hangora: Vonalak, pontok, pattogó foltok, tekeredik, kerek, gurul, lebeg! Nézem, megérintem, ujjammal kísérem. Mozog! Látom! Megbirizgálom! – Fekete és Fehér, kerek és szögletes, ritmus és tánc játéka klasszikus zeneművekkel. A kontrasztos képek inspirálta előadást, már 6 hónapos kortól ajánlják. Kisgyermekkori művészeti nevelő: Gerbert Judit
Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleliőket... Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain éjfekete párduc suhan, zöld szemében a hold fénye villan, cikáz... Farkasok vonyítják felhők vonulását, a vén medve csendre inti őket. Ölében egy apró szerzet: az Emberkölyök. Testvérei a farkasok, mestere a fenséges párduc és a rozzant medve, ellensége a vérszomjas tigris: Sir Kán.Maugli. Az ember fia, aki visszatér az emberek közé, vagy a vadont választja a farkasokkal…?Maugli. Az emberfiú, aki legyőzi ellenségeit, s aki boldogságot keres új családjának a sűrű lombokközött... Kihagyhatatlan, szívszorító- szívmelengető történet barátságról, szerelemről, gyermekeknek ésgyermeklelkű felnőtteknek…
A Süsü, a sárkány színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, mely 1976-tól 1984-ig készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Süsü, a jószívű, egyfejű sárkány, akit a háromfejű apja kitagad, de az emberek befogadják.
Mese a gonosz Uraságról, és a furfangos libapásztorról. Ha az Uraság ver: "Róvja fel a kapu fél fájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"
Rablóopera három felvonásban, két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Egy többszörösen különleges produkcióval örvendezteti meg az OPERA az érdeklődőket: különleges, mert Daniel Auber operáit igen ritkán hallhatja a magyar operaközönség – a Fra Diavolo 1962 óta nem is hangzott el az Operaházban. Illetve azért is különleges, mert Szinetár Miklós rendezi, akinek első operarendezése éppen ez a darab volt. Most újra színre kerül, a Tanár úr hét évtized távlatából visszatekint rá, és ismét fiatal énekesekkel állítja színpadra. A Fra Diavolóval Auber elérte zeneszerzői csúcsát, és Eugène Scribe sziporkázó vígjátékát fergeteges (talán leginkább Rossinitől ismert) zenei humorral ültette át operapartitúrájába. Nem véletlen, hogy az 1830-as párizsi ősbemutató elsöprő sikere után 1907-ig folyamatosan repertoáron volt. A címszereplő egy valódi antihős, valamiféle Don Giovanni: ő mozgatja a szálakat, minden jelenet és az opera minden szereplője valamilyen módon tőle függ. „A Fra Diavolo, avagy A terracinai vendégfogadó egy szórakoztató, mulatságos »rablóopera« – fülbemászó zenével, fergeteges jelenetekkel” – mondja maga Szinetár Miklós. Szentgyörgyi Pál magyar nyelvű fordítását átdolgozta: Szinetár Miklós Videótervező: Czeglédi Zsombor Zenei asszisztensek: Jean Klára, Zsoldos Bálint
„A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.” - Fésűs Éva A palacsinta a desszertek királya, a királyok desszertje, nem csoda hát, ha mindenki szereti. Legyen az sós vagy édes, csak jó sok legyen belőle! Legalább hetvenhét! A palacsinta a nagyevő Tóbiás király kedvence, aki a fiát, Éliás királyfit is annak a lánynak szánja, aki úgy tud megsütni hetvenhét palacsintát, hogy se nem szakad, se nem ragad. Vajon kinek áll érdekében meghiúsítani a palacsintasütő versenyt? Hogyan és miért? Minderre fény derül A palacsintás király című zenés mesejátékban.
Janikovszky Éva humorral megírt könyvei segítenek megérteni gyerekeinket, akikkel közben együtt nevethetünk a világ igen fontos dolgain. Az előadást 7 éves kortól ajánljuk 107 éves korig! A színpadra állított írások laza szövete betekintést enged gyermekeink mindennapjaiba, az író jellegzetes iróniájával átszőve.