Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte el. Számtalan TV showban jelent meg Amerikától kezdve, Franciaországon és Anglián keresztül, egészen Koreáig és Japánig. YouTube videóit több, mint 50 milliószor nézték meg, de a magyar közönség a Showder Klubból is ismerheti. Egész estés műsorában a humort és az illúziót egész egyedi módon ötvözi. Elképesztő kézügyességi számok és döbbenetes gondolatolvasó mutatványok mellett interaktív trükkök és szórakoztató történetek is színesítik az előadást. A bűvészet történeténetének egyik legfiatalabb világbajnoka Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után Budapesten bemutatásra kerülő, első egész estés műsorában bebizonyítja, hogy semmi sem LEHETETLEN.
A vígszínházi változatot készítette: Hársing Hilda és Rudolf Péter Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a prostitúció... Vannak ugyan szigorú törvények, de se nem alkalmazzák, se nem tartják be őket. Az uralkodó tehetetlen, úgy dönt, egy időre átengedi a hatalmat egy tiszta erkölcsű, nemes lelkű férfiúnak, hogy állítsa ő helyre a morális rendet. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátéka nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel. Továbbá: Birta Márton, Harangozó Boglárka, Miskolczi Renátó.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Barátság angol módra. Lionel kiváló beszédtanár, nem ismeri a kudarc fogalmát. Bertie szerény, csendes fiatalember és kissé beszédhibás… nem mellesleg, ő a brit trón várományosa a II. világháború küszöbén. Vajon felnő valaha a feladathoz, hogy karizmatikus és kiváló szónok apja helyébe lépjen?
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki. A kezdetben felszínes, értelmetlen párbeszéd egyre váratlanabb fordulatokat vesz, míg végül kegyetlen végkifejletbe torkollik. A fekete humorral átitatott, metafizikai kérdéseket is boncolgató dialógus detektívtörténetként hozza felszínre a sötét múltat… Az előadást Amélie Nothomb belga írónő azonos című regénye nyomán Ilja Bocsarnyikovsz állította színpadra.
Locspocs története 30 évvel ezelőtt indult a Kolibri Színházban és azóta is műsoron vannak a folytatásai. A 30 éves jubileum igazi meglepetése lesz, hogy a közkedvelt mesehős, aki korábban úszni tanult és megtalálta elveszett szüleit, a mostani zenés előadásban szerelmes lesz egy sárkánylányba, ésházasodni készül. Csakhogy egyikük szülei sem örülnek a házassági tervnek. Vajon sikerül-e boldognak lenniük? Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló zenés játékot Kozák Katalin fordításának felhasználásával Horváth Péter írta színpadra, dalszövegei régi szerzőtársa, Novák János fülbemászó muzsikájával szólalnak meg.
Egy házaspár, két színész, öt rendező, öt jelenet és öt divattervező egy fergeteges angol öt jelenetes komédiában!
Az angol Brandon Thomas „Charley nénje” című darabja minden színházi rekordot megdöntött már. Az 1892-es londoni, szilveszteri ősbemutatója óta nem telt el egyetlen nap, hogy a világ színházai közül valamelyikben ne játszották volna. Pesten először 1897-ben mutatták be a darabot, majd 1928-ban, Csortos Gyulával a főszerepben újították fel. 1970-ben Aldobolyi Nagy György új, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalokat komponált a műhöz, melyek dalszövegeit a szintén zseniális Szenes Iván írta. Nem véletlen, hogy a Charley nénjét az elmúlt 50 évben minden évadban műsorra tűzte legalább egy hazai színház. A Mandala Dalszínház Mikó István Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezésében mutatta be a darabot, mellyel célunk az igényes szórakoztatás. Nem csupán a magyar nyelven szóló kellemes melódiákért esett a választásunk a darabra, hanem a zseniális, fordulatokban és gegekben gazdag és igényesen megírt történet miatt is: Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d’Alvadorezt. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik…
Bíró Bence 2019-ben elnyerte az Örkény István Drámaírói Ösztöndíjat, 2022-ben a Kortárs Magyar Dráma-díjat. A magyartenger az első egész estés önálló színdarabja, egy kortárs családi dráma. Huszonnégy óra egy balatoni nyaralóban. Egy tipikus családi ünnep nem mindennapi módon bemutatva. Talán komédia, hat férfi, négy női szereplő, viharfelhők a tóparton, sok beszélgetés a politikáról, a színházról, kevés cselekmény, öt kiló szerelem és fegyveres kertitörpék. „A Balaton régen sós volt, tudtátok? A könny sós, mint az izzadság. Még az isten könnye is. Csak aztán annyira nem törődött velünk az isten, hogy még sírni is elfelejtett miattunk. A tóból meg szép lassan elpárolgott a só. Az élet sója. Így szűnt meg a magyar tenger.”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztályának előadása. „Óh, Nóra, te nem ismered, egy valódi férfi természetét. A férfire nézve valami leírhatatlanul édes és megnyugtató rejlik annak az érzetében, hogy nejének megbocsátott. Hiszen ez által mintegy kettős értelemben vált tulajdonává; férje által mintegy újra született; bizonyos tekintetben nejévé és gyermekévé lett egyszerre. S mától fogva igazán az légy nekem, te kis gyámoltalan teremtés. Ne aggasszon semmi Nóra; csak légy irányomban nyíltszívű s akkor én akaratod és lelkiismereted leszek egyben.”(Helmer Róbert) Ibsen Nórája csak kiindulási pont, apropó, hogy megtaláljuk, felépítsük, majd porig zúzzuk a saját babaházunkat. Mit jelent ma szabadnak lenni? A pokol tényleg a másik ember? Van saját hangom? Úgy érzem, hogy nem tudom, valójában ki vagyok. Egyáltalán nem tudom. Érted?
Mi történik akkor, ha egy adminisztrációs hiba folytán két színésznőt közös szobában helyeznek el egy idősotthonban?Normális esetben semmi. De ha egyikük maga a forgószél, másikuk a sima tenger, egyik az örömök korlátlan habzsolója, a másik egyenként megfontol minden mosolyt, egyik az életigenlés, a másik már mindenről lemondott, ráadásul közös a régmúltjuk és messze nem rózsás, akkor felkészülhetünk, hogy ez a színészotthoni szobácska az elkövetkező hetekben nem a béke szigete lesz, ámbátor még pálmafa is nő majd a közepén - és ez nem valami olajág-szerű szimbólum, hanem a kézzelfogható, sőt felfújható valóság.Hogy fenekestül felforgatják egymás életét a mi legnagyobb örömünkre, az borítékolható, de a kimenetel váratlansága és katarzisa is mellbevág majd.Önfeledt nevetés és torokszorító pillanatok két felvonásban két remek színésznőtől, Hűvösvölgyi Ildikótól és Bencze Ilonától.
Alvószínház felnőtteknek. Alvószínházi előadás – pizsamában érkezni ér!Mikor takartak be utoljára? Eke Angéla formabontó előadásában a felolvasószínházat ötvözi a kényelem élményével, a mese varázsával. Mindezt egy mesés fekhely – installációban, ahol Anna Amélie által megfestett puha takaró, párna, nyugalom, biztonság és egy mese vár rád.
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
"Engedd meg, hogy egy órára kiszakítsalak a világodból, és beszuszakoljalak az enyémbe. A boldog élet titka, hogy tudni kell magadban alkudozni az elvárásokkal.De a legjobb, ha nincsenek. Albániához képest Magyarország is egy Ausztria.Annyira megfordult a világ, hogy negatívnak lenni manapság pozitív..A nevetés a legjobb vakcina. Mikor lesz újra régi a világ? Vagy már sosem? Vajon nevetnek a maszk alatt? Az ott vajon anyám? Vagy a fogorvosom? Te is unod már a koronát. Én is. Nagyon. Lépjünk túl rajta együtt, és beszéljünk valami másról. Például a világról végre."
A dráma és az irónia ismét egy igaz történetben találkozik. Emil második alkalommal is megmászta az Everest csúcsát, ezúttal Nepál felől. Ezúttal nem az asztmája jelentette a legnagyobb kihívást számára, mint korábban, hanem az, hogy a csúcstámadás éjjelén szinte teljesen elvesztette a látását mindkét szemére.De hogy lehet felmászni a világ legmagasabb hegyének csúcsára a szükséges látás nélkül? És hogy lehet túlélni az ereszkedést onnan szinte vakon? E közben milyen veszélyeket kellett leküzdenie, és ezekre milyen megoldást talált? Milyen rekordot állított fel ezzel a sikerrel Emil? És hogy kerül a történetbe a babonaság? Mindezek történetét adja át Emil a már ismert és a közönsége által kedvelt elgondolkodtató és önironikus stílusában sok kép és videó segítségével. Az előadás után Emil elérhetővé teszi a csúcsmászások használt magashegyi ruházatát a közönség számára. Az előadást és tanulságait 12 és 99 év között mindenkinek ajánlják.
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.
Musicalvígjáték magyar slágerekkel. Musicalvígjáték a félreértésekről és a válságon győzedelmeskedő szerelemről, melynek zenéjét a legnépszerűbb magyar előadók dalaiból válogattuk össze.Nyolc ember mulatságos és megható találkozása az online térben a pandémia idején. Sorsuk megváltozásához elég egy téves hívás, egy lelkisegély-szolgálat felkeresése vagy akár egy ételrendelés. Előadásukkal a művészek, tanárok, az egészségügyben és a vendéglátásban dolgozók előtt szeretnének tisztelegni, akiket a pandémia a legérzékenyebben érintett.
Mese hiénákról és sakálokról, az elveszett Atlantiszról, háborúról, halálról, Bálintról és Júliáról. Förtelmek és tünemények, és egy „résnyi ragyogás”, az ifjúság. Dramaturgkonzulens: Kovács Krisztina
„A színház éppen olyan, mint az élet – csak jobbak a fények!” – mondja a szórakoztató és elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, és pontosan erről szól Michael McKeever színműve, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak. Ezt a világot elég jól ismeri a szerző, aki sokat díjazott színész, rendező is, számos művét játsszák szerte a világban – Amerikától Európán át Ausztráliáig. Edward, Mallory és Christian – egy család, három generáció, két és fél színész. Edward már mindent eljátszott. Egyszer még színpadra lépne saját lányával, Malloryvel, a Broadway-sztárral, aki éppen azt fontolgatja, vissza kellene vonulnia, a zeniten abbahagynia. A színészdinasztia harmadik tagja Mallory fia, Christian, az egykori gyerekszínész, akit végül nem vonzott a színház, sem a film, és a kulisszához csak a családi házban kerül a legközelebb anyja személyi titkáraként. Voltaképpen egy család sorstörténete a Végszó – szellemes színházi helyzetek, „végszavak” közé téve öröklött generációs kérdéseket, kételyeket, az elődök hibáit, az utódok győzelmeit. Vajon úgy élünk, úgy szeretünk, úgy gondolkodunk, ahogyan az ősök? Persze egy olyan családban, ahol a színház az első, ahol a szellemes megjegyzés előbbre való, mint az őszinte szó, ahol soha senki nem érezheti magát érzelmi biztonságban, nem könnyű boldognak lenni. Michael McKeever darabjának szereplői harcolnak egymással, a véleményekkel, a kritikákkal, az intrikákkal, de főként az érzelmekért, a szeretetért küzdenek, hogy végre megtudják egymástól: szüksége van-e még rájuk a családnak. Aztán a valós életből hirtelen belekerülünk a Lear király közepébe…