Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány - jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke - vészhelyzetet jelent be: férjhez ment.
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. “Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténetét és A világirodalom történetét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: >Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni.” Bálint András
Az aktuális, és folyton változó trendek és divathullámok impulzív mintákat kínálnak fogyasztóinak, akikben kialakul a vágy szaporán lekövetni, leutánozni azokat. Ezek lekövetése azonban komoly kihívást jelenthet azok számára, akik lépést akarnak tartani. A sikeresség, a különlegesség, a társadalom által elismert érdemek elérése érdekében hamar vonzóvá válnak bizonyos viselkedésformák, öltözködési stílusok, kifejezési módok, melyek megmutatkozásának tere egyre inkább a virtuális világ.A velünk történő események publikálása társadalmi igénnyé változott, melynek talán a legnagyobb csapdája a valóság különféle módokon történő korrigálása. Tökéletesre állított fények, remek összhatás, makulátlan környezet, beállított pozíciók, és irigylésre méltó, mindig egységes és kiegyensúlyozott kedélyállapot. Egyre nagyobb szakadék teremtődik e kitalált, steril világ és a realitás között, ahol evidencia, hogy az emberek nem hibátlanok, életükben magasságok és mélységek követik egymást. Ennek a természetes amplitúdónak eltagadása alapjaiban mond ellent a valóságban működő emberi lét dinamikáinak, és ezért egyre növekvő erőfeszítést igényel ennek elrejtése a virtuális térben. Főszereplőnk a saját maga által kreált, fiktív virtuális világ és a szépítetlen realitás között ingázik, majd idővel egyre elhatalmasodni látszik életében a hamis profil, mellyel történő azonosulása felveti a kérdést, hogy miként őrzi meg valódi énjének, személyiségének szuverenitását?A perfekció szüntelen hajszolása közben azon kapja magát, hogy online avatárja saját életre kel, mely felett már nincs kontrollja. A realitás fakósága, tökéletlensége egyre terhelőbbé válik számára, a kontraszt egyre több belső konfliktust generál önmagában, amely elkerülhetetlenné teszi a szembenézést a valósággal. Előadó: Sinka Lídia
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
A víz felett, a víz felett fűzfaágon verebek.A víz alatt, a víz alatt kagylók, rákok, kishalak.Itt hínárnő és nem virág, ez a vízi világ.Merészen és kalandvágyón útra kél, nem éri vész!Spárga-tengeralattjárón jár a veréb tengerész!Hogy mit keresnek a verebek a víz alatt? VII. Moszat királyt, a zöldalgák urát, aki tönkreteszi, fojtogatja a vizek lakóit. Na és hogyan merülnek a mélybe a verebek? Hát spárga-tengeralattjárón! A gyerekek pedig velük tartanak. Mert a mesés, zenés darab nézői egyben a játék résztvevői; rajtuk múlik, sikerül-e megszabadítani a vízi világot a moszat-rémuralomtól.Az előadás időtartama: 60 perc
Magyar népmese Berettyán Nándor átdolgozásában. Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona meséjét mindenki ismeri. Történetükben a mesevilág alaphőseinek mindegyikével találkozhatunk. Kaland, fordulat, ármány és hűség szegélyezik Árgyélus királyfi útját, míg végül elnyeri méltó jutalmát. A darab során minden korosztály együtt nevethet és izgulhat az ördögök cselszövésein, a boszorkány intrikáin és drukkolhat az igaz szerelem beteljesüléséért.
A magyar népmesék motívumainak felhasználásával szőtt történetben a Sötétben Látó Tündér elmeséli, hogyan talált egymásra Málnácska és Tökmag királyfi.
Kertész bácsi új virágokat ültetett, ennek örülnek igazán a méhecskék. Azonban egy kis Méhecske többet akar, az összes mézet meg akarja enni. Segítségére siet a Dongó, de ő rosszban sántikál...
Kinek nem voltak megvalósíthatatlan álmai? Egy magányos kisfiú, Lackó, elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Elgurult golyójátéka álmában is csak gurul, csak gurul…. Utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Scherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal, mely figurák a természeti világot ötvözik mulatságos és költői módon az emberi természet esendő, ám mégis szerethető tulajdonságaival.Hősünket egy hűséges kísérő, a Hangya kíséri, akinek szeretete, tiszta barátsága, önfeláldozása katartikus szituációkba helyezi Lackót. Végül a megtalált üveggolyó örök barátokat szerez, akik ugyan csak az álomban elérhetők, de létezésük a valóságot teszik elviselhetőbbé, teljesebb emberré formálva a kisfiút. Zeneszerző/zenei vezető: Talamba Ütőegyüttes. Operatőr: László Péter. Smink: Borsányi László.
A családi zenés varázslat a nagyszínpadon tekinthető meg, különleges látvánnyal, s Janza Katával, Kékkovács Marával és Polyák Lillával, akik közös albumukon megtalálható gyerekmusical- és filmslágerekből énekelnek. Váltójuk a Bűbáj című Disney-mese Giselle-jének magyar hangját kölcsönző Vágó Bernadett és a közelmúltban ugyancsak gyereklemezt kiadott Siménfalvy Ágota. Vendégük pedig a Szép Nyári Nap című Neoton-musical sztárja, Szabó Dávid/Sánta László, illetve a koreográfus, Kocsis Tamás is közreműködik.Részletek hangzanak el a gyerekek legkedveltebb musicaljeiből és rajzfilmjeiből. Többek között az Óz, a nagy varázsló, az Oroszlánkirály, a Muzsika hangja, a Mary Poppins, a Kis hableány, a Herkules, a Madagaszkár, a Vuk és Hugó a víziló című produkciókból.Az élőzenés műsorhoz az IzzóVízió formáció készített a gyerekek és felnőttek számára is izgalmas látványt, de talán még érdekesebb lesz a nézők számára az az igazi színházi varázslat, aminek során minden mozog a színpadon és környékén, a zenekari ároktól a süllyesztőig, a vasfüggönytől a díszletig...
Interaktív kalandok egy órában. Képzeljétek el, hogy egy erdei tisztáson vagyunk…hátul kis tűzrakó hely (ilyenen szokott apu szalonnát sütni nagy ritkán, ha a sok munkája engedi, hogy kirándulni menjetek), rajta pöttyös bögrében, harmatvízből főtt csipkebogyó tea gőzölög – legjobb orvosság a hajnali hűvös ellen (hapci!). Lelkes csivitelésbe fognak az ébredező madarak…. Az egyik bokorban Luna, a lustácska vízimanó szendereg, akit hasztalan költöget Kalen, az okos erdei manó… Van kedvetek Kalennek segíteni? Elénekeljük együtt a Süss fel, Napot? És ha sikerrel jártunk, és a felkelő Nappal együtt végre Luna is feltápászkodott, megtanulunk manó-mód tornázni? szerzünk közösen csalit Luna horgászbotjára? kifogjuk a világrekorder nagy halat? elmegyünk egy jó kis éjszakai állat lesre? és táncolunk holnap hajnalig Kalen szülinapi partyján? Ha mindezekhez volna kedved, kérd meg aput, anyut, édes gyerekfelvigyázós nagyit, hogy hozzon el a József Attila Színház előadására. Ön pedig, kedves Apu, Anyu, Édes Gyerekfelvigyázós Nagyi – ha nem tudnak választani egy játszóház vagy egy meseelőadás között, ötvözzék a kettőt nálunk, ahol gyermekük, unokájuk nemcsak nézője, de aktív szereplője is lehet a két manó kalandjainak.
Újra színpadra állítják az eredetileg Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus által alkotott VANmeSE című előadást, amelyet 2017-ben mutattak be először a Nagyvárad Táncegyüttes és a Szigligeti Társulat koprodukciójaként. „A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhébaba és kindertojás, a körülöttük lévő világ modern elemei. Ezt az új összhangot keressük mai költők gyermekszemüveggel írt, friss verseivel, ritmusjátékokkal, sok-sok zenével és tánccal. Változnak az idők, változnak a gyerekek, változnak a versek. Egyre eszesebb fiaink és lányaink életét a költészet és a zene gazdaggá és teljessé teheti.” – fogalmazott az előadással kapcsolatban a 2019-ben elhunyt Foltin Jolán, az előadás megalkotója. A Kossuth-díjas koreográfus, a Nemzet Művésze személyes hangvételű műveit a Kárpát-medence gazdag folklórkincséből fogalmazta. Foltin Jolán azt gondolta egyszer, hogy vers, ritmus, zene és tánc kapcsolatából, mai költők verseiből kell előadást csinálni gyerekeknek. 2017-ben fiatal koreográfusokkal, a Nagyvárad Táncegyüttes táncosaival, zenészeivel, a Szigligeti Társulat színészeivel fogalmazta újra ezt a gondolatot: keresve az azóta eltelt évek új gyermekverseit, a romániai magyar költészet gyermekeknek szóló remekeit. Az előadást most Novák Eszter állítja újra színpadra. Énekes: Krupár Luca Zenészek: Bartalis Botond, Dallos Levente, Vincze Balázs
A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Az éjszakák és nappalok megkövült rendjét a fiatal egyetemista, Kelepei Jenő beköltözése borítja fel némiképp, ám hamarosan kiderül: valójában ennél sokkal szokatlanabb okok állnak az egyre gyűrűző és már-már misztikusan rejtélyes események hátterében. Csontteleky Szigfrid, a magyar Casanova, az érett és kissé kiégett férfiú, akinek látogatásáért gyakorta imádkoznak monarchia-szerte a madámok, egy titokzatos barátjától úgy értesül, hogy a kolozsvári Gerendásban meglelheti álmai nőjét, egy tisztaszívű cselédlány képében… A szerelmes férfiú kész bármilyen eszközt és módszert bevetni néhány percnyi találkozásért, szenvedélyes érzelmeit a bordély lakói és vendégei is enyhén megszenvedik… S ha ez nem lenne elegendő a tisztes ház felbolygatásához, Kelepei mama a híres anyai ösztönök sugallatára Brassóból Kolozsvárra utazik, hogy meglepje kisfiát… A pokol elszabadul és egy ponton már bizton állítható, hogy senki sem az, aminek látszik… Talán csak a vak zongorista azonos önmagával... vagy mégsem? A káosz közepette a madám és a lányok - s velük együtt a nézők is - már csak egyetlen bizonyosságba kapaszkodhatnak: “...bár kapunkat zárnák sokans ránk morális átok hulla bordély sosem vész ela bordély csak átalakul…”
A „Főtitkárok” elé Három és fél évesen a szüleim társaságában esténként a zölden pislogó, varázsszemes Orion világvevő rádió mellett a Rajk-per közvetítését hallgattam; akkor tanultam meg azt a mély hangrendű, borzongató szót, hogy „áruló”. Tízéves koromban osztálytársaimmal együtt névre szóló meghívót kaptam Rajk és társai újratemetésére, mert az egyik osztálytársunk apját is akkor temették újra; az iskolaigazgató megtiltotta, hogy elmenjünk. 57 januárjában a nagyszünetben a másodikon azt kiabáltuk, hogy „ruszkik haza”; a diri felrohant és könyörgött, hogy ne csináljuk, meghallják a közeli Nyugatiban az oroszok, és halomra lőnek. Fél év múlva mindnyájan úttörők lettünk, és a választható angol helyett megint kötelező lett az orosz. 58 júniusának közepén mélyen megrázott, amikor a rádió két napos késéssel bejelentette Nagy Imre és társai kivégzését; határozottan azt éreztem, amit a magyar társadalom túlnyomó többsége, hogy ezt már nem kellett volna. Váratlanul jöttem rá 2019 végén, hogy Kádár János, akinek a XX. század második felének magyar történelmében végig fontos, időnként pedig meghatározó szerep jutott, feltétlenül színpadra való. Úgy döntöttem, hogy a szereplőket elsősorban a saját eredeti szövegeikkel fogom jellemezni. A történészek és a levéltárosok sok évtizedes feltáró és elemző munkája nélkül nem boldogultam volna; az anyag válogatása, csoportosítása és értelmezése azonban az én felelősségem. Izgatottan várom, milyen hatást keltenek az alakok a színpadon. (Spiró György)