Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából A 30. évfordulóját ünneplő Bozsik Yvette Társulat Körforgás címmel mutatja be új produkcióját a Nemzeti Táncszínházban. A Bozsik Yvette Társulat táncművészei a próbafolyamat alatt a koreográfussal együtt, az önismeret és közös gondolkodás útján alakították saját szerepüket és jelenlétüket. Az örök körforgás, avagy a samsara az anyagi világban ismétlődő születés és halál. Az élőlény addig vándorol különböző testeket öltve, amíg tudata teljesen meg nem tisztul, és alkalmassá válik a tiszta szeretet útjára lépni. Mindaddig, amíg az illúzió rabja, nincs esélye a megszabadulásra. Amíg boldogságát nem lelki síkon keresi, addig a samsara foglya marad. A önmegvalósított személy felismeri lelkének mivoltát, és minden élőlényben meglátja a lelket. Mihelyt elkezd tudakozódni mindennek a forrása után, megnyílik az út haza, valódi otthona, a lelki birodalom felé. A Körforgás című darab látványosan és érzékletesen mutatja be az emberi inkarnációs folyamatot, és az élet három szakaszát a fogantatástól az elmúlásig. Felöleli a fizikai, lelki, szellemi vonatkozásokat, fejlődési és transzformációs stádiumokat. Teszi ezt a táncművészet eszközeivel, Philippe Heritier a darabhoz komponált zenéjére. Vizuális háttér, kreatív producer: Iványi Marcell Jelmezkivitelező: Matisz Gábor Konzultáns: Karakó István, Hajas ZsófiaAsszisztens: Soós Erika
Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján a színpadi szöveget készítette: Tóth Réka Ágnes. A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója. Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel. Zenészek: Némedi Árpád, Keller-Dénes Emőke, Keller Dániel.
Stephen Sachs amerikai szerző vígjátékát hihetetlen sikerrel játsszák a világon mindenütt, és most magyarul is látható ez a végtelenül szórakoztató, lebilincselő darab, ami igazi jutalomjáték két olyan sziporkázó humorú, zseniális színésznek mint Hernádi Judit és Kern András.
Az vagy nekem, mi testnek a kenyérs tavaszi zápor fűszere a földnek;lelkem miattad örök harcban él,mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;csupa fény és boldogság büszke elmém,majd fél: az idő ellop, eltemet;csak az enyém légy, néha azt szeretném,majd, hogy a világ lássa kincsemet;arcod varázsa csordultig betölts egy pillantásodért is sorvadok;nincs más, nem is akarok más gyönyört,csak amit tőled kaptam s még kapok.Koldus-szegény királyi gazdagon,részeg vagyok és mindig szomjazom.
Ki vagyok én?És miért ne változtathatnék nevet? vagy nemet? vagy akár fajt?Ember? állat? melyik trendibb?És fogják-e kezem, ki vezet utamon? Családom, szerelmem, barátom? terapeutám, edzőm, gurum?Vagy az internet személytelen, vak digitális erői formálják sorsomat?Vagy titokban mégis a szeretet, mint egy ötödik alapvető kölcsönhatás?Gyötrő kérdésekre keres és ad választ a Főnix Színházi Műhely társulata,fiatalokat, felnőtteket egyaránt megszólítva előadásával.
Jerry Sloan reklámdal szerző, felesége sikeres ügyvéd. A boldog párral él együtt Alice apja, aki egy nyugdíjas taxisofőr és rendkívül vicces figura, de szarkasztikus humora sem segíti a helyzetet, amikor Jerry anyjának leég a háza és ő is hozzájuk akar költözni. Ezen a ponton elszabadul a pokol, mert a két "öreg" ki nemk állhatja egymást. Elkezdődik az adok-kapok harc, mely olyan humoros, hogy csak kapkodjuk a fejünket és a végén boldogan vesszük tudomásul, hogy a szerelem nem korhoz kötött. Ha sírva akar nevetni, ezt az előadást ne hagyja ki!
A Lóvátett lovagok Shakespeare legjátékosabb komédiája. Naná, hogy több mint 246 szójátékot tartalmaz ott van mindjárt a címe! A Lóvátett lovagokat Rudolf Péter rendezi, aki a színpadi szöveget, Mészöly Dezső fordítása alapján Závada Péterrel állította össze.
Interaktív lélekbúvárkodás. Szórakoztató szituációk kapcsolatainkról – a kigabalyodásban segítpszichológus szakértőnk.A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A témamindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismertproblémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.Bemutatunk alternatív viselkedési formákat, végigjárjuk egy-egy helyzet különböző lehetségeskimeneteit. Követhetjük mindennapi hőseink útját a jövőbe, vagy éppen visszamehetünk a múltba,hogy felderítsük: mi az oka ismétlődő konfliktusaiknak, hol gyökereznek rosszul működő viselkedésimintáik.Az imprószínházi eszközök és a közönség ötletei, tapasztalatai minden este új darabot írnak. Célunk,hogy humorral, nyitottsággal és empátiával nézzünk rá problémáinkra.Egyedi recept a la Momentán: 1 deci pszichológia, 2 deci játék.Megnevettet és felszabadít. Néha kicsit fejbe vág, de már alig várod a következőt.
Tanulmány két részben. Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György. Ikonikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni. Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált mára. Ezért döntöttünk úgy, hogy színpadi változatot készítünk belőle. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis latintanára ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami természetesen senki nem érdekel, egészen addig, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, hogy egy elmaradt cikket sürgősen pótoljanak vele. Nyúl egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban is említik nevét, a kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap jön a kijózanodás, a dédelgetett ókori dolgozat politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva „politikai uszítássá” minősül. Nyúl teljesen tehetetlen, hogy megvédje magát az elvtelen vádak ellen. Felfüggesztik tanári állásából, és arra kényszerítik, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Díszlettervező-asszisztens: Illés Haibo Produkciós koordinátor: Nyulassy Attila Zenekar/zongora: Szép AndrásZenekar/dob: Nagy Zsolt, Czibor AttilaZenekar/nagybőgő: Pál Gábor
Minden sikeres férfi mögött áll egy nő. A nő mögött pedig a férfi felesége. Igaz ez a képlet Virág úrra is, a vidéki csárda tulajdonosára is, aki – miután sorsjátékon tetemes összeget nyert – hirtelen felkeltette beosztottjának, Ilonkának az érdeklődését.
“Hogyan legyen a zene mindenkié? Hogyan legyen a színház mindenkié? Aki eljön egy Operabeavatóra, mindkét kérdésre választ kaphat. Csapatunk nem állít kevesebbet, mint hogy e kétdolog – zene és színház – egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni.Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?” A Dinyés Dániel és Göttinger Pál nevével fémjelzett Operabeavató tíz éve bizonyít telt ház előtt, és teszi mindenki számára élménytelivé az opera műfaját. Az összeszokott páros stand up-ja egy-egyopera szórakoztató elemzésével és improvizációval teszi érthetővé a művet, a műfajt. A rendhagyóelőadás-sorozat célja, hogy a színházkedvelő, a már operarajongó, vagy még operafélő és aszórakozni vágyó néző számára is egyedülálló élményt nyújtson. Az alkalmakon a karmester-zeneszerző Dinyés Dániel vezeti be a nézőket a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatbaGöttinger Pál rendező enged betekintést. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában bemutató, népszerű sorozat a 2023/24-esévadban, a Magyar Zene Házával együttműködésben, Puccini Bohémélet című művét szedi ízekre,méghozzá úgy, ahogyan egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. A jól ismertopera elsőrangú színdarab is, amely sok együttes jelenetet, alkalmanként négy-öt közreműködőoperaénekest ígér, így a szokásos improvizációs jelenlét még bátrabb formájában mutatkozhat meg. Ezzel párhuzamosan a 6színben látható az Operabeavató új sorozata, A néző közbeszól, amely egy újmagyar opera létrehozását tűzte ki céljául, méghozzá a közönség segítségével. A csapat alkalomrólalkalomra találja ki minden elemét az új műnek, amely így kilenc hónap alatt a nézők szeme láttáraszületik majd meg. Göttinger Pál a nézők által is diktált jelenetek kitalálásáért és a közönség előttirendelkezőpróbák megtartásáért felel. Dinyés Dániel írja a zenét, a Néző közbeszól című sorozatbanpedig csatlakozik a csapathoz Závada Péter költő, drámaíró is, aki a librettót hozza majd létre. Az Operabeavatók az ország élvonalbeli operaénekeseinek közreműködésével valósulnakmeg. A néző közbeszól című sorozat 2023 októberétől a 6színben látható, a Bohémélet egészévadon át tartó elemzésének helyszíne a Magyar Zene Háza.
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
Az István, a király egy családi viszály története. Géza halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré.
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló és hogy csemegepultos lesz csakazért, hogy színt vigyen az életébe. Ezért beleveti magát Budapest - és a Vásárcsarnok - sűrűjébe.
Az ONA/SHE Anamaria Klajnšček szólóelőadása. ONA egy olyan entitás, amely különböző nőkaurájából áll. Ő egy boszorkány, ő egy szirén, azzá az állattá válik, amit csak jónak lát. Ő Hekaté, Nyx, Éva, Pandora, Lilith, Medusa, Sycorax… Ő sok-sok különböző emberből áll; sok nő, sok réteg, sok identitás. Isteni, mégis: csak egy nő.Története során megőrizte azon erejét és tudását, ami kitiltottak abból a világból, amelyben élünk. Türelmesen várt, holdakon és ciklusokon át. Kész a legrettegettebb szirénként sikoltani és suttogni, mint az a boszorkány, akit még elégetni sem tudtak! Nem bánja, ha félnek tőle, kihúzza magát és többé nem kér bocsánatot azért, mert létezik, mert tesz, vagy mert elfoglalja azt a helyet, amire szüksége van.Szoktasd a szemed a sötéthez. Lásd őt. Minden nő nyelvével beszél. Halld őt. Mert Ő csak egy közülünk. Készen áll arra, hogy megmutassa a világnak igazi énjét, a benne rejlő mélységes vizeket, az ő sötét oldalát és alkonyati fényét. Koreográfia és tánc: Anamaria KlajnščekEredeti zene: Aurora BauzàJelmeztervező: Gabriela LotaifFotó: Nora BaylachFényterv: Andrej HajdinjakFénytechnikus: Aljaž ZaletelVideó: Yari StepanovHangtechnikus: Damjan DelakTechnikai támogatás: Igor RemetaGrafika: Natja JankovičSzövegek: Gabriela Lotaif és Anamaria Klajnšček
“Mert sok időn át sok nyelvet kell megtanulnia az embernek, a háborúk nyelvét, a válságokét, a holttestek jelbeszédeit az utcán és a díszes vagy dísztelen vagy átvitt értelmű temetésekét, míg rájön, hogy a halottak életfontosságúak. Szükségünk van rájuk. Antigonénak igaza van: a temetés nemcsak kötelesség, hanem jog is. Jogunk van a saját halottainkhoz, (…) Magunkat védjük, ha őket védjük, mert – ez magától értetődik – nekünk nem halottak.“ Nemes Nagy Ágnes: Antigoné | Metszetek 1982. Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák. Olvastuk, tanultuk, ismerjük, fölismerjük az Antigonét: a játékot, amely két és félezer éve sürget, nyomaszt és emlékeztet arra, hogy eljön a pillanat, amikor el kell dönteni, mert muszáj, hogy egy igazság van-e, kettő, vagy millió. Zenei közreműködő: Kákonyi Árpád és Termes Rita.
Gergye Krisztián Társulata | Feledi Project & GK Társulata előadása. Gergye Krisztián: Levitáció Gergye Krisztián Társulata és a Kőszegi Várszínház közös produkciója. Az akasztás, a történelem során számtalanszor alkalmazott kivégzési módszer, amely egyfajta “színházi” jelenet. A gyilkolás színháza, melyet rettentő csodálattal bámult a nép. Az éppen aktuális hatalom, mégis miféle abszurd szcénát volt képes generálni, hogy igazságot szolgáltathasson. Persze csak viszonylagos igazságok léteznek, de a gyilkolás vagy a halál maga nem lehet viszonylagos. A kivégzés, a nép szeme láttára történő “színház”, bár nem a legnemesebb fajta, a halált emeli a porondra, mégsem tiszteli azt. A nézők a rettenet látványához tapadva mozdulatképtelenné válnak, vagy épp bosszúvágyuk elégül ki, míg a hatalom elrettentő példázattal él, az igazság nevében, vagy a hatalom megtartásáért. Mivel ezek a kivégzettek, nyilván bűnösnek ítéltettek, levitációban ábrázolt tetemük valamiként a bűnüket is átértékelte. Bűnösökből áldozatokká váltak inkább, s mintha Istenhez fordulnának utolsó gesztusukkal. A tetem súlytalanságának illúziója által, mintha a lélek válna láthatóvá, amint épp a túlvilágra távozik. Gergye Krisztián akasztásokról készült dokumentumfotók alapján, számos akvarellt készített, amelyekről a kötelet, mint a halál okát kihagyta. Így az akasztott testek jelenléte felül értékelődött, mondhatni költőivé vált a jelenség, és a testek levitálni kezdtek. A levitáció olyan jelenség, amely folyton lenyűgözi az emberiséget. Egy olyan kiemelt, vágyott, irigyelt és rettegett állapot, amely a transzcendencia bizonyítékaként gyökerestül felforgatja racionális gondolkodásunkat, amitől óhatatlanul tudatunkba ömlik létezésünk korlátoltsága, emberi mivoltunk kicsinysége és kicsinyessége, emberi hatalmunk korlátozottsága. A levitáció jelenségét csodaként értelmezzük, miszerint értelmezhetetlen számunkra. Mindenkori hatalmi hierarchiában elfoglalt pozíciónk tudatából keresünk rá magyarázatokat. Boszorkányság vagy mágia, varázslat vagy angyali üdvözlet, az ördög vagy Isten megtestesülése, vagy puszta csalás, szemfényvesztés. A büntetés, kivégzés utáni halott test levitációjának gondolata, beidézi a feltámadás gondolatát és a halál utáni büntethetetlenség, vagyis a csoda büntethetetlenségének helyzetét is. Miként a levegőből, úgy a halálból sem visszarángatható az ember. Így lesz igazán zavarba ejtő ez a képzet. Rendező, koreográfus, előadó: Gergye KrisztiánVetítés: Diena LászlóJelmez: Béres MóniProdukciós vezető: Gáspár AnnaA vetítésben Gergye Krisztián akvarelljei kerültek felhasználásra. Feledi Projekt - Gergye Krisztián: Gravitáció Feledi János személyére és alkatára készült szóló, Gergye Krisztián Levitáció című előadásának pandant darabja. A két monotánc önmagában is működő, önállóalkotás, egy estén belül bemutatva, egymásra reflektálva, egymás kontextusát is megteremtik. A gravitáció, mint emocionális és fizikai jelenség kerül terítékre, színpadra emelve a kiszolgáltatott ember archetípusát. A gravitáció, egyfajta vágyteljesítő szóló, egy groteszk táncelőadás, amely a gravitáció legyőzésére törekvő ember tragikus szerencsétlenkedésének, önirónikus megfogalmazása. Tekinthető paródiának, illetve a földtől elrugaszkodás képtelenségébe való beletörődésnek, mert amíg az elrugaszkodás, a szárnyalás, az elszállás iránti vágyunk létezik, akár a legnyomorultabb élethelyzetekbe is belesodorva magunkat élünk, addig megadni magunkat a gravitációnak, maga a halál, a földbe olvadás békéje. Alkotó: Gergye KrisztiánElőadó: Feledi JánosJelmez: Henez Mariann, Matisz GáborFény: Hepkó Miklós
Kinyílik a hírességek postaládája. A Független Színművészetért Alapítvány és a MOMkult közös produkciója. Jane Austen megviccelte a fivéreit. Nick Cave határozott véleménnyel van a mesterséges intelligenciáról. A Monthy Python egyik tagjának sajátos bocsánat-kérési technikája van. A természet egy hatalmas macska – vallja egy rendkívül híres tudós.Mindezekről bővebben és tisztábban szó (hiteles levél) kerül, valamint sok más titokra is fény derül a Beszélő levelek legújabb előadásán. A Beszélő levelek előadás-sorozat különleges utazásra hívja a nézőket: híres emberek, történelmi személyek, ismert művészek életébe pillanthatnak bele legizgalmasabb, legviccesebb, legtragikusabb leveleiken keresztül. Minden alkalom különleges és megismételhetetlen: minden este más előadók olvassák fel más-más hírességek leveleit, továbbá nem hiányozhat az adott est hangulatához illeszkedő zenei kíséret sem. Szerkesztő, produkciós vezető: Megyeri Léna
Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Ám tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik az egyik legnevesebb klinika vezetőjévé. Videótervező: Maruscsák Dávid