Az improvizációs színházi est során egy rendező dolgozik azon, hogy a színészek minél nagyobb bajba kerüljenek, és változatos jelenetek sorozatával küzdjenek a játékban maradásért. Hogy ki kivel játszik, a nézők sorsolják ki, és a jelenetek végén ők pontoznak. Akinek a legtöbb pontja van, az est végén az lesz Maestro.
Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
A Hatan Társulat előadása. „Mi győztünk, ön, én, a családom, az őseim. Azok, akiknek az álmai formálják a múltat és dicsőítik a jövőt...”Egy esős este a francia Ardennek mélyén főszereplőnk édesapját temeti, amikor egy koporsó mélyen könyvekre lel. Belelapoz az egyikbe, és látva, hogy nem egyszerű írásokat tart a kezében, hanem egy nő kéziratait, olvasni kezd.És akkor belép a történelembe.Láttál már olyan színházi előadást, amely szinte díszlet nélkül a színészet erejével rejtélyes dimenziókba kalauzol? Amelyben szimultán látsz egy történetfolyamot és közben a saját filmedet alkotod, ami az elméd mozivásznán pereg? A szellemi erődet megmozgató, mindent túlélő kalandfilmjét?Öt kiváló színész, Kecskés Karina, Kovalik Ágnes, Király Attila, Sipos Imre és Sipos Áron 36 karaktert formál meg ebben a több száz évet és három kontinenst átfogó, Da Vinci Kód-szerű darabban.Alexis Michalik, korunk egyik legnépszerűbb francia szerzője erre a darabjára két Molière-díjat is kapott hazájában, ahol azóta több, mint 2000-szer játszották A TÖRTÉNETŐRZŐ-t. Alexis Michalik Történetőrző című darabját az Agence DRAMA-Paris (France) www.dramaparis.com képviseli.
Interaktív nőkereső játék. A darab a nők megfelelési kényszeréről szól, úgyhogy elő a mentális pajzsokkal! "'A magazinok, reklámok nyomják feléd a smink, haj, siker, szex tanácsokat. Olvasod. Menni kell a gyerekért, nincs otthon tojás, a lányod ruhája koszos, a barátnőd válik, a kutyátok beteg. Arra van időd, amire teremtesz. Jó vicc. Vagy nem az?'' Ágens Az előadásban elhangzó szövegek - kivéve a személyes vallomásokat - a nőknek szóló újságokból, online felületekről való. A rendkívül izgalmas, rengeteg előadást megért Kurtizánképző, Úr-kurzus és az Anyalét – a düh és megnyugvás pillanatai az anyaságban előadások után Ágens ismét az emberi kapcsolatok felé fordul. Az internetet elárasztó ’jó nővé válást’ támogató szépészeti és tanácsadói rendszerét és tesztjeit veszi górcső alá. A naponta elénk kerülő magazinok pasi fogó és szépségápolási tanácsai, tesztjei millió humorforrást tartogatnak a szemfüles olvasónak és egy színházi provokatőrnek, aki valóban alkalmazni akarja ezeket. Előkerül a nagy ’Ő’ megtalálásának az elszánt dühe, a miért hazudnak a férfiak kérdésköre, a pótcselekvések és helyettesítő önteremtő játékok sora. A Díva, dáma, perszóna ajándék a nőknek és áldás a férfiaknak! Majd rájössz, hogy miért. 14 éves kortól!
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves zenés színművész osztályának előadása. „Rémisztő a boldog ember!” De az ember már csak ilyen: hajkurássza a boldogságot, fut a vágyai után, unalmában kalandot keres, jól akarja érezni magát… És ezért füllentünk, csúsztatunk, konspirálunk és lehetetlen helyzetekbe keverjük önmagunkat. A nagy vígjátékszerző, Georges Feydeau, az abszurd dráma előfutára, kíméletlen őszinteséggel ábrázolja, miként teszi magát nevetségessé az ember. Patikamérlegen számítja ki a helyzeteket, nyitja és zárja az ajtókat, nagyítja fel azokat a pillanatokat, amelyek abszurddá teszik az életet. Szereplőit ember- és erőpróbáló ritmusban taszítja bizonytalanságba és készteti gyors gondolkodásra, míg teljesen meg nem hülyül. Ha ugyan normális volt egyáltalán… A hülyéje Hamvai Kornél avatott és szellemes fordításában egyszerre csodálatos tanagyag a IV. éves zenés színművész hallgatóknak, valamint szórakoztató, nevettető élmény a közönség számára. Díszlet és jelmez: Fridrich Csilla, Sike Gábor (az MKE látványtervező szakos hallgatói)
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát.
Kúnos László fordítása alapján Már pályám elején tudtam, hogy Ibsen két főhősnőjével, Nórával és Heddával is szeretnék rendezői értelemben találkozni. Nóra a megállíthatatlan erő, és Hedda a megmozdíthatatlan tárgy. Egymás tökéletes ellentétei, csak a világ azonos körülöttük. Nóra a világirodalom egyik legismertebb, legkedveltebb női alakja. Öntudatára ébredése és forradalmi útja, ami társadalmi tabukon gázol át, reménykeltő és generációk óta példaértékű sok fiatal nő számára. Hedda már kevésbé népszerű, mert alakja megrázóbb képet fest rólunk, kegyetlenebb történetet mesél. Nem nyújt reményt, nem vigasztal. Antihős. Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég.Sokat foglalkoztam Hedda alakjával az elmúlt tíz évben. Szakdolgozatom egyik főszereplője is ő volt, de a mai napig nem tudok vele zöld ágra vergődni. Humora, pengeéles mondatai, kívülállósága vonz, ugyanakkor felsőbbrendűsége, manipulatív önzése taszít. Nagyszerűsége mellett tele van kicsinyes és önző vonásokkal. A bűvöletében éjjelilepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. Reprezentatív külső rétegeik alatt megláthatjuk szabálytalan, de sokkal valódibb arcukat. Felszínes dolgokra olyan sokat adó, materialista világunkban ma is élőnek és jelenidejűnek tartom ezeket az alakokat. Hedda Gabler ambivalens és komplex személyisége pedig teljes mértékben, egyedülállóan nagyszabású a drámairodalom főhősnői között. Heddát nem lehúzza az örvény, ő maga az örvény. Székely Kriszta
Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában. Amikor Peg, a konzervatív madárrajongó egy ismerkedős oldalon rátalál az izgalmakat fémdetektorral kereső Irvingre, megérkezik a szerelem, első látásra. Az első randevú és a másnap reggel után a két idősödő romantikus komplikált helyzetben találja magát: a közös jövőhöz bizony még az ő korukban is fel kell nőni. Addig viszont még rengeteget lehet röhögni. Különösen így, a Hernádi–Kern párossal! Író: Michelle Kholos Brooks – Kelly Younger Látvány: Sós Beáta
Nem véletlenül idézik gyakran Dosztojevszkij mondását, miszerint: „mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” - hiszen a világirodalom egyik legismertebb szerzőjének, az ukrán származású, orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogolnak klasszikussá vált színpadi műveit a világ legtöbb nyelvére lefordították, számos, iróniával fűszerezett mondata vált szállóigévé. Legnépszerűbb és legtöbbet játszott színdarabja az 1835-ben írt, majd 1842-ben újrafogalmazott A revizor című groteszk vígjáték, amelyben Gogol nem csak a 19. századi vidéki orosz társadalmi viszonyokról nyújt mulattatóan fonák korrajzot, hanem tértől és időtől függetlenül az általános emberi gondolkodás és viselkedés mai napig tapasztalható ellentmondásait állítja pellengérre a megidézett karaktereken és abszurd helyzeteken keresztül: „Az ember, kérem, természeti lény: ha meg akar halni, úgyis meghal, ha meg akar gyógyulni, úgyis meggyógyul.” – jelenti ki az egyik szereplő. Nem véletlen, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját – hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van rákérdezni mind a társadalmi élet visszásságaira, mind az emberi lét mélyebb értelmére, fájdalmasan szembesítve akár a közönséget is önnön problémáival, amire a darab mottójában elhangzó közmondás is utal: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! Emellett minden társulat számára remek lehetőségeket kínál a virtuóz színészi játékra. A nemzetközi szinten is jegyzett Avtandil Varszimasvili, a kortárs grúz színházi élet egyik meghatározó alakja, a Nemzeti Színházban nagy sikerrel bemutatott A kaukázusi krétakör című előadása után is a rá jellemző, érzelmesen expresszív, játékos teatralitással álmodja színpadra a drámairodalom kiemelkedő alkotását. Rendező: Avtandil Varszimasvili Szolgálólány: Duma Kata
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.
„Mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.”Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére rendezett emlékév alkalmából. Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni? Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is. Amikor az 1938-as első bécsi döntést követően Horthy Miklós kormányzó bevonul Kassára, az emberek ujjongva köszöntik a felvirágozott város főterén. Esterházy János méltóságot visz az örömünnepbe, mert önmérsékletre szólít: „Mi, itt maradt magyarok, ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi odaát követeljük.” Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál. A Hazatérés című életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2020. szeptember 18-án tartotta a Nemzeti Színház társulata az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet. Eric, a ’Válásguru’ épp új ügyfele, Quentin nevében készül az újabb nagy szakításra. Megérkezik a nőhöz a szokásos csokorral, és amikor az ajtó kinyílik, Eric akkor szembesül azzal, hogy régi szerelméhez, Chloéhoz rendelték ki, aki évekkel ezelőtt magyarázat nélkül távozott az életéből. Hirtelen minden összezavarodik. Elindul egy nagy társasjáték, s közben egyre érzelmesebbé és szórakoztatóbbá válik a szakítópróba. Szerző: Tristan Petitgirard
A nagydumás Denny és a magának való Joey óvoda óta legjobb barátok, rendőrjárőrként naponta együtt róják Chicago utcáit. Nagy álmuk, hogy egy nap olyan nyomozók legyenek, mint Starsky és Hutch.
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürroszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott. Szabó Lőrinc fordítása alapján. Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)
Képzeljünk el egy pontot! Kicsi ez a pont vagy nagy? Egyik sem? Képzeljünk el egy pontosan pont méretű pontot! Ő lesz a főszereplőnk. Ez a Pont mozgásba lendül. Mozgásából újabb pontok, vonalak, háromszögek, négyszögek, egyszóval újabb formák jelennek meg a térben. A Pont kapcsolatba kerül velük. Barátságosak ezek a találkozások vagy félelmetesek? És legfőképpen: hová vezetnek? Újabb formák megszületéséhez, avagy éppen ellenkezőleg, vissza a kezdetekhez? Lehet-e egy pont a Pont, mi történik vele kettő, három, sok más forma között? A Ponttól pontig. című kísérleti bábelőadás a pont és a különböző térdimenziók, az „egy” és a „több”, az egyén és a sokaság kapcsolódási formáit tárja fel az animáció, a megelevenítés alapvető elemeitől a másikkal való kapcsolaton át a világban való létezés sokrétűségéig. A nézők előtt egy fejlődési folyamat elevenedik meg, amit a pont keletkezése, majd transzformációja határoz meg, miközben a geometrikus tér újraértelmezésével egy alternatív világ jön létre.
1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak, és történeteket mesélnek, hogy elüssék az időt. Ez Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete. 2023-ban egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékában mindannyian ismerjük ezt az állapotot... Tíz kortárs magyar író (Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István, Závada Péter) tíz története elevenedik meg a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Szórakoztató és megrendítő, elborzasztó és gyönyörködtető történetek, amelyek talán lenyomatot adhatnak majd a korról, amelyben születtek. Történetek, amelyeket érdemes továbbmesélni. Ha lesz még kinek.
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?
Élettan egy felvonásban. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban. A Karinthy Színház előadásának meghatározója a színésznő, Balázs Andrea.