NASSIM SOLEIMANPOUR: Fehér nyuszi, vörös nyuszijáték egy részben – a SzínMűHely Produkció és az Átrium előadása Az iráni szerző, Nassim Soleimanpour nemzetközi sikert aratott különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom. A tétet emeli, hogy a színész a darab szövegét ott, helyben, a színpadon kapja meg, tehát ő sem tudja, mi fog történni. A már több mint ötven nyelvre lefordított, Indiától Dániáig, Új-Zélandtól Kanadáig számos országban hallott szöveget olyan kiváló színészek is előadták már, mint Whoopi Goldberg, John Hurt, Nathan Lane, Stephen Rea, Sinead Cusack, Brian Dennehy, David Hyde Pierce, Alan Cumming, F. Murray Abraham, az operaénekes Joyce DiDonato vagy a filmrendező Ken Loach. Magyarországon a zárt főpróbán Kovács Máté, a nyilvános premieren Alföldi Róbert, majd Hernádi Judit, Balsai Móni, Medveczky Balázs, Scherer Péter, Stohl András, Hevér Gábor, Brasch Bence, Mucsi Zoltán, Znamenák István, Rudolf Péter, Csákányi Eszter, Ónodi Eszter, Gálvölgyi János, Kovács Patrícia, Varga Ádám, Molnár Piroska, Hajós András, Danis Lídia, Péterfy Bori, Peller Anna, Koltai Róbert, Epres Attila, Nagy Sándor, Thuróczy Szabolcs, Gyabronka József és Mészáros Gábor, Szinetár Dóra, Molnár Áron, Józan László, Ember Márk, Geszti Péter, Sebestyén Balázs játszotta a darabot, amely több nemzetközi színházi fesztiválon is díjat nyert. A Színész: az információs fülön látható az aktuális fellépő. A Fehér nyuszi, vörös nyuszi 2019. augusztus 9-i előadásáért Medveczky Balázs a THEALTER Fesztivál különdíját kapta bátor és felelős színészi munkájának elismeréseként. Az előadás a szerző, az Aurora Nova, Berlin és a Mayer-Szilágyi Színházi Ügynökség, Budapest engedélyével jött létre. A FEHÉR NYUSZI, VÖRÖS NYUSZI című darabot eredetileg a Volcano Theatre mutatta be a Necessary Angel társulattal és Wolfgang Hoffmann-nal közös előadásban, Daniel Brooks és Ross Manson dramaturgiai közreműködésével. Társfordító: Krámli András Író: Nassim Soleimanpour
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom. A nem várt bonyodalmak, véget nem érő huzavonák sora idegőrlő, és gyakran semmi nem úgy alakul, ahogy az ember reméli. A lakásfelújítás mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg napokon belül elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet…A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka.
Interaktív bűnügyi vígjáték. Isabel Czerny-t, a híres zongoraművésznőt holtan találták otthonában, azonban a gyilkos kiléte mégrejtély. Az elkövető egy fodrászszalon alkalmazottai, illetve vendégei között keresendő. 4 gyanúsítottés 2 nyomozó, akik a nézők segítségét kérik, a gyilkossági ügy megoldásában. Mi lehetett a gyilkosmotivációja? Miért akarhatta bárki a művésznő halálát? Legyenek szemtanúi egy gyilkosságinyomozásnak és az est végére mindenre fény derül.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt. A primer kérdésfelvetésen túllépve, hogy az orvos vagy a páciens van-e nagyobb bajban, a modernizmus és a barbarizmus egyetemes emberi kérdéseit járja körül az előadás.Peter Shaffer világhírű drámájának ősbemutatója 1973-ban Londonban volt. Magyarországi bemutatóját pedig 1980-ban tartották. A József Attila Színház történetében most először kerül színre.A különleges történethez párosuló izgalmas színpadi vízió színházunk fennállásának történetében is meghatározó előadást ígér. Lovak: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland Zenész (dob): Irmalós Gábor
„... és látta, hogy menye, Johanna úrnő kevély meg nagyravágyó, és a megszokott emberi mértéken túl van, vágyakozik az e világi dicsőségre, férje András király iránt nem mutat királyi tiszteletet, és látható, hogy minden akarata – még a lehetőségén túl is – az, hogy őt megfossza a koronától és az országtól ...” Erzsébet magyar királyné meglátásai a fenti sorok Nápolyi Johannáról, aki következő előadásunk egyik kulcsszereplője lesz. Visszarepülünk a 14. századba, az összeesküvések, gyilkosságok, fondorlatok és ármány, diplomáciai bonyodalmak, pápai vizsgálat, kivégzések és bosszúhadjáratok világába.
A kortárs német rendező, író és zeneszerző darabja, Parti Nagy Lajos bravúros átiratával, tulajdonképpen egyetlen hosszú monológ: egy színházi kellékes másfél órás "one man show"-ja.
„A földi nép olyanra vágyik, / Ami a földön nem lehet,Búvóhelyet ásna rogyásig, / De csak a sírját ássa meg.Van, aki fárad, futva, félve / Töri magát nyugvóhelyért,S ha benne fekszik, kérdi végre: / Miért is siettem, jaj, miért?” A 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója, Bertolt Brecht közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját, amelynek ősbemutatóját már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Shauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba: „magamat, a gyermekeimet meg a kocsit átmenteni a háborún... Ha a megmaradt gyerekeimmel találhatnék egy zugot, ahol nem lövöldöznek, akkor még hátra lenne néhány nyugodt esztendőm.”- mondja Kurázsi mama. Ám legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá - mert ez az apokaliptikus jóslat napjainkban döbbenetesen aktuális. A darab tökéletes leírása annak a háborús mechanizmusnak, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik, de míg Brecht számára a konkrét gazdasági és politikai körülmények kaptak nagyobb hangsúlyt, az utókor egyre inkább azt a metafizikai rettegést érzi, amely felé a mai civilizáció halad. Az előadást a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz állítja színpadra, aki színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte Heiner Müller tanítványaként. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába.” Katonák: a Szent István Egyetem Rippl Rónai művészeti karának színész hallgatói: Bognár Bence János, Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter, Kerék Benjámin Dominik, Séra Dániel, Wettstein Márk. A dalbetéteket fordította: Nemes Nagy Ágnes Zenei vezető: Vitus Eszter
Jentl, a jesívanövendék egyike a Nobel-díjas amerikai jiddis író, Isaac Bashevis Singer életművét benépesítő, képzelet szülte és a mindennapok mágikus kavalkádjából ellesett, felejthetetlen alakoknak. A történet főhőse, a galíciai zsidó lány úgy érzi, nem arra született, hogy a falusi gazdasszonyok eseménytelen életét élje. A konyhai sürgölődésénél és a piaci locsogásnál sokkalta inkább érdeklik apja tudós könyvei: a Tóra, a Talmud és a kommentárok. Rabbikat megszégyenítő bátorsággal kérdez rá a világot mozgató erőviszonyokra és az embert nyugtalanító miértekre. Éjszakánként apja könyveit bújja, aki dermedten látja, hogy leányában egy írástudó lelke lakozik. Csakhogy a zsidó törvények a házimunkát rendelik sorsául. Mígnem Jentl egyedül marad. Atyja sírja fölött különös terv ver fészket a szívében: legénynek álcázza magát, hogy egy távolabbi tanházban végre közelébe juthasson a férfiak tudományának. A merész terv eleinte fényesen működik: Ánsel álnéven Jentl felvételt nyer egy jó nevű jesívába. Csakhogy minden összezavarodik, amikor belebotlik Avigdorba, a kikosarazott fiatalemberbe. Jentl első látásra belehabarodik az ifjúba, és hogy bosszút álljon Avigdor sérelméért, még arra is rááll, hogy feleségül vegye a fiú eszményképét, Háddászt. Ám a lány ártatlansága az őrületig fokozza Jentl lelkifurdalását, amiért tudásvágyból megszegte a Törvényt. Amikor már minden összefog ellene, bevallja az igazságot Avigdornak, majd nyomtalanul eltűnik a kisvárosból. A történetet évekkel később, New Yorkban meséli el egy este. Magányos, csak a szeretett holtak lelkei lengik körül.
Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X
Mivel jár, ha az ember belevág a felnőtt életbe? És ha már belevágott, ehhez feltétlen szükség van-e társra? Mi történik akkor, ha ez a társ retteg az elköteleződéstől? Hogyan lehet elengedni a kezét valakinek, aki eddig teljesen ránk volt utalva? Ha létezik tűz és víz, akkor az egészen biztosan Don Baker és Jill Tanner. Mégsem választja el őket sok egymástól: csupán a new york-i albérletük között lévő papírvékony fal. A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik. Méghozzá olyan viharos gyorsasággal, hogy az nem csak Don váratlanul betoppanó anyját lepi meg, de magát a két fiatalt is. Az együtt töltött néhány óra mindhárom szereplő életét gyökeresen átformálja, hiszen választ kell adniuk számos sürgető kérdésre.
Díszelőadás, részekre szakítva. Száz éve máshogy élünk mi, magyarok, itt, Magyarországon, és ők, magyarok, ott, egy másik országban. Ők ugyanúgy magyarok, mint mi, de hogyan lettek ők ők, ha ők mi voltunk (és vagyunk)? Hogyan élünk és mit érzünk ugyanúgy és másképpen? Mi az, ami összeköt minket? Mi az, ami elválaszt? Mitől vagyunk sorstársak, és mitől nem? Sűrű száz év áll mögöttünk. Ki bírja jobban? A budapesti Átrium és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészei minden határt eltörölnek ezen az estén. Három budapesti színész egy – azóta bezárt – színház Trianonról szóló díszelőadásán külhoni, délvidéki kollégákkal találkozik a nyílt színen. A drámaivá váló beszélgetés során egymásnak szegezik fájdalmaikat és gyanakvásaikat, a többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti, de a többség nem érti. A találkozót követően nem sokkal, egy sorsdöntő választás után a sikeres fővárosi sztárszínész már nem kap munkát, de megvilágosodik, megnősül, és örökbe fogadja fiatal vajdasági színésztársait (meg egy anyaországit). A család létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, amely kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. De a nagy tervek megvalósításához sok pénzre van szükség... A színészek ötleteinek, improvizációinak felhasználásával a szövegkönyvet írta: Urbán András, Ugrai István. A dramaturg munkatársai: Czibor Attila, Nyulassy Attila. Zenekar: Gátos Iván / Szerda Árpád – zongoraNagy Zsolt / Papp Dániel – dobStudniczky László Zsatyi / Pál Gábor – basszusgitár. Explicit színházi tartalom – megtekintését 18 éven felülieknek ajánljuk. Támogatók: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Szabadka Város, Budavári Önkormányzat, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
Paul és Corie friss házasok, a fiú konzervatív, ambiciózus ügyvéd, a lány romantikus és igazi szabad lélek. Az első, tökéletes közös lakást ő találta egy régi ház legfelső emeletén, ahol senki sem zavarhatja őket. Vagy ez csak illúzió? Kacagtatóan fordulatos, vérre menő játszmák kezdődnek azért, hogy mindketten otthon érezhessék magukat közös életükben.Neil Simon, a komédia mestere ezzel a darabjával robbant be a köztudatba, és vált hamarosan a vígjátékok királyává.
Rekonstruált bolygóállítások - filozofikus vizuális színház. „Van egy színház, végtelen és mibennünk lakik, világtalan angyalaink játszogatnak itt ...” (József Attila) Milyen az, amikor a színpadra nagyított horoszkópábra egy személyes kérdés tükrében életre kel?Önmegfigyeléssel képesek lehetünk elkülöníteni és beazonosítani az énrészeinket, felismerni törekvéseik mozgatórugóit és a rájuk jellemző reakciókat. Különös módon a személyes horoszkópunk is megmutatja ezeket az összefüggéseket, amelyet születésünk időpillanatában és helyén az égbolt leképezésével kapunk meg. Ez lesz innentől életünk színpada. Arra hívunk, hogy pillants bele a bolygóállítás folyamatába, melyben naprendszerünk bolygói, valamint a Nap és a Hold mint személyiségrészeink szimbólumai a kérdésünkkel kapcsolatban nyilatkoznak meg.Létezik egy szellemi elv, mely ugyanúgy megnyilvánul a naprendszer ritmusában, mint a lelkünk belső természetében. Ahogy Hermész Triszmegisztosz Smaradgtáblája megfogalmazza „Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.”Életünk színpadán a csillagjegyek által színezett bolygó-entitásaink a mi világtalan angyalaink, akik késztetéseik, lehetőségeik és korlátaik szerint – bennünk, általunk vagy környezetünkből ránk visszahatva – egymással harmonikus vagy diszharmonikus kapcsolatba kerülve élik az életüket, s törekszenek az érvényesülésre. Tőlük függnek megnyilvánulásaink és élethelyzeteink. Tapogatózva keressük őket, ők meg minket, hogy találkozhassunk, egészen addig, míg be nem lépünk abba a téridőbe, ahol az állítás során kölcsönadjuk nekik magunkat, hogy végre bemutatkozhassanak nekünk.Ezen az estén az Élőkép Színház alkotói saját bolygóállításaikat hozzák el, belső világaik törékeny, csodálatos, humoros, feszült vagy éppen megindító jeleneteit, melyeken keresztül lépésről lépésre bontakozik ki a válasz a feltett kérdésre. Az előadást szeretettel ajánljuk mindenkinek, aki külső megfigyelőként szívesen betekintene énrészeink viszonyaiba, belehallgatna azok párbeszédeibe. Énrészek: Sipos Orsolya, Gergelyi Júlia, Bérczi ZsófiaFej-szimbólum: Bérczi Katalin Fénytechnikus: Selmeczi Mercédesz Alma
Építkezés egy részben. Egy sötét, havas téli éjszakán K, a földmérő megérkezik a faluba, ami fölött Westwest gróf kastélya tornyosul. K-t földmérési munkákra rendelték oda, de bármennyire is igyekszik feljutni a kastélyba, nem sikerül kapcsolatba lépnie a megbízóival, csak a helyiekkel, akik viszont gyanakodva fogadják. Lehet, hogy a kastély nem is létezik, de talán K sem földmérő, bár másnap jelentkezik nála két segéd... Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Sordini: Bálnt Barna / Szentváry-Lukács Vajk/Máté Áron Hullaszállítók: Gazdik Márk / Patkós Gergő
Skandináv komédia. Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág – a telefonhívások, a napi bevásárlás, a szórakozás, az ismerkedés, a szexualitás.Ha kudarcot vallanak, mehetnek vissza „pihenni”. Ám egyszer csak betoppan hozzájuk egy nő…
Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában. A Behavazva egy szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek. Peter Quilter az Egyesült Királyság egyik legtehetségesebb kortárs alkotója. Műveit a világ több mint 40 országában játsszák. A Behavazva című művét 2020 tavaszán írta, a pandémia kijárási tilalma idején, de nem a pandémiáról szól, hanem az önkéntesen vállalt magányokról, amelyek segítséggel feloldhatók.
Hová sodorja a szeszélyes tengerár a kis csónakot három, hajótörött utasával, az öreg, részeges, de aranyszívű tengeri medvével, az angyali szépségű nyolcéves leánykával és az értelmes, talpraesett kilencéves fiúval? Szerencsére jó helyre. Egy lakatlan, ám egzotikus szigetre a Dél Keresztje alatt. Az öreg tengerész miután megtette kötelességét, kitanította a két unokatestvért a robinson-élet minden fortélyára, meghal. Ám az árvák boldogulnak magukban is, és épségben, egészségben fölcseperednek, sőt ártatlan-boldog szerelemebe esnek... Ám a megbízhatatlan természet véget vet az immár hármas, paradicsomi idillnek - közben ugyanis gyermekük született -, mert ezúttal a szigetről sodorja el a kis csónakot a végtelen vizekre... Henry De Vere Stacpoole 1908-ban megjelent regénye alapján.
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatótBerényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van. Sokszor a legközelebbi ember nem is tudja, hogy ő a legközelebbi ember, és hogy milyen sokat jelent a másiknak, és van, hogy azt hisszük, mi vagyunk a legközelebbi emberek, de kiderül, hogy mégsem. Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.