Antoine de Saint Exupéry legismertebb ifjúsági regénye alapján! A történet gyermekeknek íródott, de a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz. Antoine pilóta lezuhan a sivatag közepén, ahol találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, szőke hajú kisfiúval, aki rendkívül érdeklődő, kíváncsi természet: addig kérdez, amíg nem kap rá választ. Az ő szemén keresztül feltárul a világ egy másik látásmódja, amelyet mindaddig nem tudott megosztani másokkal: amikor meg tudjuk látni, ami a felszín mögött rejlik. Ez eleinte rajzokból tűnik ki, ahogy meglátja a jóllakott kígyó kalapnak látszó rajzában a nemrég felfalt elefántot vagy a láda belsejében a bárányt. A pilóta egyre többet megtud a kis herceg saját bolygójáról, valamint a korábbi utazásai helyszíneiről és az ott szerzett élményeiről. A kis herceg maga is formálódik, bölcsebbé válik a találkozásai révén, a pilótát pedig újra és újra meghökkenti szemléletmódjával, amely különösnek tűnik, de gyakran mégis a lényegre tapint. " Mert jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
Szextett két-három részben. Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...izé után minden jóra fordul.
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, akkor mit tesz a jó nagymama? Először is, a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak. Így kezdődik a nagy nemzetközi kritikai és közönségsikert aratott komédia, amelyben két generáció, két külön világ, két gondolkodásmód és sok ki nem mondott szó keveredik szívmelengető és humoros koktéllá. Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését? Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést. Mint aki maga is járt azon a tájon, amelyről mesél, s akinek épp ezért készek vagyunk elhinni: lehetséges a visszatérés. Mint bármi. Csak elég erősen kell rá gondolni. Zeneszerző: Farkas Virág ‘Zazie’ Látványasszisztens: Kaszás Nina
"Egyikünk sem tökéletes, és bizony mindannyiunknak vannak titkai... Nem vagyunk hibátlanok... De a valóság józan fanatikusai vagyunk, és a jó kompromisszumok robotosai." Pánczél György
Szerb Antal A Pendragon legenda című regénye nyomán. Játszódik a budapesti Irodalmi Múzeum Szerb Antal Emlékkiállításán, napjainkban. Rejtélyes gyilkosság történik a budapesti Irodalmi Múzeumban: halva találják a Szerb Antal-kiállítás kurátorát, Sir Benedict Havasréti professzort. A nyomozást a BRFK ambiciózus nyomozója, Mersz Inez vezeti, aki segítségül hívja dr. Láng Róbert gimnáziumi magyar tanárt, a professzor egykori szakmai jóbarátját. A nyomok okkult társaságok évszázados harcához vezetnek. Ahhoz, hogy kiderítsék, a professzornak miért kellett meghalnia, hőseinknek el kell olvasnia Havasréti gyerekkori naplóját, melyben felbukkan maga Szerb Antal, és benne foglaltatik a Rózsakeresztes Rend történetének egyik legtitkosabb fejezete is... a fejezet, amely örökre átírhatja a Szerb Antal-kutatás eddig ismert eredményeit!
Pénzes komédia tragikus napokra. Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter. Ez a színmű szinte minden csehovi motívumot felvonultat:félúton a dráma, a tragédia és groteszk között.A csehovi történetmesélés egyik összefoglalásának is tekinthetjük.A címben rejlő "Cseresznyéskert" szimbóluma a vesztett illúzióknak, amely a régi elmúlt életünk jelképe is egyben. Jelmeztervező-asszisztens: Tósaki GabiSzínészegyeztető: Rácz Annamária
Hevér Ádám Produkció. 2020. február, Bécs. Az OMV a világ egyik legnagyobb olaj- és gázcége. Ez az ország legtöbb bevételt hozó vállalata, amit részben az adófizetők finanszíroznak. Az OMV profitál a klímaválságból, folyamatosan üzleteket köt orosz oligarchákkal, és a kiskirályként viselkedő vezérigazgató, Rainer Seele évente több, mint hétmillió eurót keres. Viszont ezek ellenére alig jelennek meg kritikus cikkek az OMV-ről. Egy mindössze négy főből álló független oknyomozó újságírói csapat, a DOSSIER nem akarja ezt annyiban hagyni, ezért elkezdenek utánajárni az OMV gyanús ügyeinek.De mi történik, ha egy ilyen kis csapat egy óriással veszi fel a harcot? Miket rejtegethet még egy ekkora vállalat? És meddig képesek elmenni, hogy eltussolják az igazságot és korlátozzák a sajtószabadságot? A darabot az osztrák DOSSIER magazin kutatásai alapján írta: Calle Fuhr Videók: Ilosvai Péter
Az előadásban vaksötét, erős hanghatások és szexuális erőszak ábrázolása jelenik meg. #teisjobbankedveledakígyókatazénbizonytalanragyogásúhajamnál #minekvagyokilyenrongyoskisnudli #zsibbadt 2022. decemberében egy tízágyas kórházi szobában ébredtem csupa olyan emberrel, akik azon a napon már nem akartak volna felébredni. Nagyon lassan telt az idő. Mindig kijelöltem egy időpontot, amit várni lehetett, aztán kijelöltem egy következőt is, mert soha nem történt semmi. Reggelire cukros teát kaptam és egy szelet párizsis zsömlét kenyérrel. A körülöttem fekvőkön nem volt ruha, csak pelenka, és valami fásliszerűséggel voltak hozzákötözve a vaságyhoz. A vizit közben felém fordult az egyik pelenkás nő. Megszólalásig hasonlított az anyámra. A Pelléas és Mélisande ebből az élményből indul ki: Maeterlinck misztikus karakterei ugyanabban a kórházi szobában találják magukat, ahol én ébredtem fel. Történet a visszatalálásról és egy szerelmi háromszögről, amelynek harmadik tagja az a fájdalom, ami képes eljuttatni valakit oda, hogy véget vessen saját életének. De összemérhető-e a két szerelem? És mi van, ha csak meg kell halnunk ahhoz, hogy tovább élhessünk? Sas Zoltán ötödéves zenés színész hallgató Novák Eszter-Selmeczi György osztályában. Czirják Liliána ötödéves prózai színész hallgató Zsótér Sándor osztályában. Szabó Zola szabadúszó színész, sok helyen megfordult már, többek között Halász Péter és a Titkos Társulat előadásaiban. Szabó Tamás Bendegúz tájépítészmérnök hallgató. Sahin-Tóth Sára és Gálhidy Sára ötödéves rendező hallgatók Ascher Tamás-Forgács Péter osztályában. Koltay Dorottya Szonja képzőművész, 2020-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Kovács Luca másodéves a Freeszfe performansz osztályában. Szauer Lilla ötödéves dramaturg hallgató Kárpáti Péter-Fekete Ádám osztályában. Ilyen felállásban most először dolgoznak együtt. LÁTVÁNY: Koltay Dorottya Szonja ZENESZERZŐ: Gálhidy Sára ASSZISZTENS: Kovács Luca OSZTÁLYVEZETŐ TANÁR: Kárpáti Péter, Fekete Ádám
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese arról szól, hogy hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
"Erős a házunk, teli a kamránk"- mondja Kippkopp Tipptoppnak. "De üres a karunk. Hiányzik innen .... egy gyerek!" - sóhajtja Tipptopp. Marék Veronika népszerű mesehőseinek története folytatódik, bővül a család öt kis gesztenyegyerekkel.
A 14 esztendős Hanna és barátai az internetgeneráció tagjai, a 21. század gyermekei. Amikor osztályfőnökükkel múzeumlátogatáson vesznek részt, az unatkozó Hanna felfigyel Kempelen Farkas sakkautomatájára és játszani kezd vele. Miután mattot ad a gépnek, váratlanul a múltban találja magát, 1791-ben, Bécsben, Kempelen Farkas műhelyében. A múlt s a jövő találkozása azonban cseppet sem veszélytelen…
„Tudjátok, ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészről? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM Herki! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél! Na, szóval ez a Héraklész - nem én vagyok. (Csak majdnem.) Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Mondjuk nem túl sokáig. A tesóm eléggé kipattintotta magát, és akkor... Mindegy, majd meglátjátok. Én egy egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre. Például már a bölcsőben megmentette az életemet.” Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős) Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-iBloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
A Liliom Produkció előadása. “Kihalnak-e a pingvinek a vakutól? Stílusos-e műanyag evőeszközt lopni a Csendes-óceán felett? De legfőképp: milyen lehet egy legkevésbé sem hétköznapi anya lányaként felnőni? Az Anyám az őrületbe kerget, Tallós Rita és Barbinek Paula kétszemélyes előadói estje igazi bátor kísérlet, mely megteremti saját színpadi műfaját. A stand up comedy vagány humora keveredik a társalgási színdarabok frappáns replikáival és a családi drámák szívszorító személyességével. “Ez a darab az anya-lánya kapcsolatról szól. Arról a harcról, ahogy egy lány meg akar felelni, vagy nem akar megfelelni, ahogy szeretne, és mégsem szeretne hasonlítani az anyjára.” A Liliom Produkció legújabb darabjában a színészek saját élettörténetüket fűzik össze az amerikai Sue Fabisch által írt szórakoztató, önéletrajzi ihletésű szöveggel, mindezt sok-sok humorral és kedvességgel fűszerezve. Ahogy Tallós Rita fogalmaz: “Úgy gondolom, ezt a vígjátékot szeretni fogja a közönség, hiszen megint egy olyan tabutémához nyúltunk, ami hiányzik a színházak palettájáról, és mindenkit megérint.”
Heinrich von Kleist: O. márkiné története a teljes kiszolgáltatottság metaforája. Ocsmány, szentimentális és abszurd egyszerre.
Történik egy gyilkosság. A házaspár a háború sújtotta Kiotóból menekül, amikor a yamasinai országúton összetalálkozik a rablóval. A férj meghal. De mindenki máshogy meséli el, hogy mi történt valójában. Mi az igazság? Ki lehet egyáltalán deríteni, amikor mindenki hazudik? Van rosszabb, mint gyilkosnak lenni? A Vihar kapujában három alak áll: a Pap, a Favágó és a Koldus. Ide húzódtak be az eső elől. Látszólag véletlenül találkoztak. Mégis, egyiküket sem hagyja nyugodni ez a gyilkosság. Mintha közelebbről érintené őket, mint három véletlenül arra tévedt embert. Ahogy mesélnek, egyre több részletre derül fény, a kép mégis egyre zavarosabb. A világ véleményekből álló bozót. Az ember sohasem mond igazat.
Bernard, a felkapott francia építész minden férfi számára irigylésre méltó életet él. Nem csak Párizs gyönyörű látképe hever a lába előtt, de a világ óriás légitársaságainak álomszép légiutas-kísérői is az ő ágyában landolnak.