személyes hangvételű (út)keresés Egy lakótelepen tengődő srác, Peti elhatározza, hogy külföldön próbál szerencsét, megmutatja a többieknek, hogy neki sikerülni fog, kezd valamit az életével. De hamar kiderül, hogy nem ilyen egyszerű az egész: az induláshoz pénz kell, ráadásul nem is kevés. Akár mindenáron. „Elmegyek valami tengerpartra rákhalásznak, milliomos leszek, aztán csak nyírom a füvet, mint a Forest Gump, elhiszed?”
- szakmai értékelés egy részben - A Magyar Szavalatért Egyesület Kárpát-medencei versmondó versenyt hirdet a Himnusz megszületésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az Északnyugat-Magyarországi Regionális Forduló tétje óriási: a legjobb versenyzők egyenes ágon bejutnak a országos fordulóba, ahol – kellő jókedvvel – bőséges díjakért kelhetnek birokra. Reméljük, addigra alábbhagy a Járvány is, és a döntő már nem online kerül megrendezésre. A helyi mezőny kiemelkedő, tele isteni fiatal tehetségekkel, akik kívülről fújják a Himnuszt. A zsűrinek nehéz dolga lesz! “Egy igazi szatírát láthattunk, annak minden jellegzetességével: az irónia, a gúny, a túlzás, valamint a komikum különféle válfajainak felhasználásával világít rá egy társadalmi visszásságra, jelen esetben a magyar színház- és előadóművészet, tágabb értelemben a magyar kultúra működésének problémáira. Mindezt egy Kárpát-medencei szavalóverseny online megrendezett regionális fordulóján keresztül. A három zsűritag és a szervező régről ismerik egymást, s a köztük lévő/feszülő viszonyok igen sokrétűek mind szakmailag, mind magánéletileg, ez persze rányomja bélyegét a közös munkára éppúgy, mint a hivatalos kultúrpolitika vagy a valós és látszólagos alá-fölérendeltségi viszonyok.”
A Karaván Színház előadása. A guppi egy szürke díszhal, egy igénytelen állat, ami bármilyen környezethez képes alkalmazkodni. Akárcsak Tamara, eme abszurditásig mulatságos komédia főhősnője, aki hosszú évek házassága után egy nap egy idegen férfit visz haza. Hirtelen kialakul egy szerelmi háromszög, ám Szigarjev darabjában semmi sem az, aminek elsőre látszik. Adott egy férj (Ljonya) és egy feleség (Tamara). Látszólag olyanok, mint bárki más. Hétköznapi életük van hétköznapi problémákkal. Kapcsolatuk nem szimmetrikus, minden a férj irányítása alatt van, különösen igaz ez Tamarára. A férj manipulálja a feleséget. Tamara erőteljesen kötődik ahhoz, amit megszokott. Izolált, bántalmazott élete van. Ő ahelyett, hogy ellenállna, vagy lázadna, elfogadja a helyzetét, sőt idealizálja Ljonyát, aki ezt kihasználja. Váratlanul belép az életükbe egy férfi (Pása). A nő sodródik, úgy viselkedik mint egy „guppi”. Ljonya mindkettőjüket manipulálja. A darab a szinte hermetikusan elzárt bántalmazó viszonyban létezésről, a fásultságról, a kényelemről, az érzelmi függésről szól. Szigarjev darabja egy abszurd humorba ágyazott tragikomédia rengeteg helyzetkomikummal. Görbe tükörben kapjuk vissza saját párkapcsolatunkat, hibáinkat, kísértéseinket, vereségeinket. A darab egy komoly társadalmi problémára hívja fel a figyelmet, nevezetesen a nők alárendelt szerepére, melyet ők kényszerből, kétségbeesésből, beletörődésből vállalnak. Zenei közreműködők: Balogh Kálmán, Baranyi Zoltán, Kovács Antal Máté, Barity Zoran felvételről Jelmez: Kiss Julcsi Díszlet: Nyári Oszkár, Szalai József Világítástervező: Kalóz István Hang: Borovics Tamás Rendezőasszisztens: Ádám Dorottya Szereplők: Tamara - Nyári Szilvia Pása - Pál András Leonyid - Nyári Oszkár
és egyszer csak elkezdjük érezni hogy meg tudnánk halni érteütni magunkat kékremár mindene tetszik a bűnei a szaga a zsír a testén a pont a seggénalig várjuk hogy lássukhogy tátsuk amink van soroljamhogy beszéljen hozzánk hogy hazudjon nekünk tetszeni szeretnénk neki már csak ezért szépnek lenniféregként kelnimert éjjel álmainkban belénk mar reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkoncsak egy hajszál a torkunkon és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet továbbamikor már meghaltál értepersze ő nem kérteIstenem de csodálatosakkor de csak akkoramikor már szerelemakkor kezd folyni a vér is a bokádraezt megszoptad
avagy a színészmesterség módszerei kilenc képben. Hogy járt-e valóban 1937 telén Sztálinnál a Művész Színház megalapítója, az egyetemes színházművészet óriása, Konsztantyin Sztanyiszlavszkíj; erről nincs megbízható adat. De járhatott volna, mert minden egyéb, ami ennek a másfél órás Słobodzianek-darabnak történelmi háttere: igaz. Valóban üldözte Sztálin Mejerholdot, – az ekkor már világhírű rendezőt – színházát bezáratta, ő pedig az idős Sztanyiszlavszkíj védőszárnyai alatt még dolgozhatott egy darabig.És valóban, a darabban elhangzó mondatoknak megfelelően, Sztanyiszlavszkíj halála után Mejerholdot letartóztatták, majd kivégezték, feleségét rablótámadást imitálva legyilkolták.A darab fókuszában egyetlen helyzet, Sztálin és Sztanyiszlavszkíj képzelt beszélgetése áll: az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést – s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára.A darab: az óvatos és ravasz színházi vénember, meg a paranoiáját jól leplező, még ravaszabb önkényúr párviadala. A néző pedig megpróbálhat eligazodni: valóban ennyire ismeri a diktátor a kor színházi-irodalmi beltenyészetét, esztétikai és pozícióharcait? Mi mozgatja döntéseit a kultúrharcban, személyi politikáját?Słobodzianek lengyel drámaíró, A mi osztályunk című művét a Katona tette ismertté. Ebben a darabban is kortársi kérdésekkel vallatja a kultúrtörténeti múltat, amelyet egyébként részletekbe menően hiteles tényekkel tálal. Valóban létező személy volt a fő-kritikus, Kerzsavcev: élete jól példázza a máig eleven tipust, a véleményeit hatósági kívánalmakhoz igazító állami embert. És létezett a sötét előéletű Poszkrjobiscsev, a mindenható titkár is.Reményeim szerint a nyomasztó, borzalmas tényekből született mű eleven, szórakoztató és fanyar humorú előadás lesz a Kamrában. Ascher Tamás Videó: Koltay Dorottya Szonja
"Ezt a munkámat egykori mesteremnek, Somogyi Istvánnak ajánlom, aki 1986 őszén felvett engem a Tanulmány, későbbi Arvisura Színházba, és ezzel 180 fokos fordulatot vett az életem, hála Neked ezért, István!Részt vehettem többek között az általa rendezett Szentivánéji álom és A Mester és Margarita című előadásokban, mindkét mű nagy hatással volt a későbbi munkáimra, így erre a mostanira is.Hála továbbá Babnig Gézánénak, Aranka néninek, aki 1986-ban minden kedden és csütörtökön egy órával előbb elengedett a Bőripari Szakközépiskola tanműhelyi gyakorlatairól, hogy részt vehessek a Tanulmány Színház próbáin, mondván, „Menj csak, fiam, keress magadnak olyan hivatást, amelyben valóban örömöd leled, és örömet tudsz okozni másoknak is.” – Pintér Béla Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján. Technikai munkatárs: Berecz Csaba
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadása. A nézés költészete a vizualitással foglalkozik. Ez egy olyan előadásunk, amellyel lemondtunk az irodalmi történetiségről, csak a gesztusra és a képre építettünk. A színészi megnyilvánulás is többnyire elmarad, illetve a színészi kifejezésmód főleg abban nyilvánul meg, hogy tárgyakat mozgatnak a színpadon. A hallgatás költészete ily módon ennek a folytatása. Míg akkor a képi világgal, a látással foglalkoztunk, most a hallással tesszük ezt. Leginkább az emberi hang érdekel bennünket. Ez nem egy zenés előadás, az emberi hangok és zajok kompozícióját kutatjuk a színészekkel. Szereplők: Búbos Dávid, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Verebes Andrea.
Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
A Hatan Társulat előadása. „Mi győztünk, ön, én, a családom, az őseim. Azok, akiknek az álmai formálják a múltat és dicsőítik a jövőt...”Egy esős este a francia Ardennek mélyén főszereplőnk édesapját temeti, amikor egy koporsó mélyen könyvekre lel. Belelapoz az egyikbe, és látva, hogy nem egyszerű írásokat tart a kezében, hanem egy nő kéziratait, olvasni kezd.És akkor belép a történelembe.Láttál már olyan színházi előadást, amely szinte díszlet nélkül a színészet erejével rejtélyes dimenziókba kalauzol? Amelyben szimultán látsz egy történetfolyamot és közben a saját filmedet alkotod, ami az elméd mozivásznán pereg? A szellemi erődet megmozgató, mindent túlélő kalandfilmjét?Öt kiváló színész, Kecskés Karina, Kovalik Ágnes, Király Attila, Sipos Imre és Sipos Áron 36 karaktert formál meg ebben a több száz évet és három kontinenst átfogó, Da Vinci Kód-szerű darabban.Alexis Michalik, korunk egyik legnépszerűbb francia szerzője erre a darabjára két Molière-díjat is kapott hazájában, ahol azóta több, mint 2000-szer játszották A TÖRTÉNETŐRZŐ-t. Alexis Michalik Történetőrző című darabját az Agence DRAMA-Paris (France) www.dramaparis.com képviseli.
Pokorny Lia egyszemélyes estje. Ha sokáig hitte, hogy a gyerekkori mesék valóra válnak,ha ovisként dicsekedni szeretett volna, hogy önnek hozta a legmenőbb játékot a Jézuska,ha kamaszkorában álmodozott arról, hogy egyszer egy filmsztárral szerelmesen andalog a naplementében,ha epekedett azért, hogy megkaphassa élete cipőjét, ami senki másnak sincs,ha reménykedett, hogy varázsütésre minden hozzátartozója, pont olyan jófej lesz, amilyennek mindig is akarta,ha ábrándozott arról, hogy megtalálja az igazit, akivel örökkön örökké együtt élhet,vagy ha sokáig kereste az örök boldogság elixírjét, de még nem találta meg, akkor ez a mese Önnek szól! Ezen az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülhet az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugorhat egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén a legfontosabb kérdésre megtalálhatja a választ.
Interaktív nőkereső játék. A darab a nők megfelelési kényszeréről szól, úgyhogy elő a mentális pajzsokkal! "'A magazinok, reklámok nyomják feléd a smink, haj, siker, szex tanácsokat. Olvasod. Menni kell a gyerekért, nincs otthon tojás, a lányod ruhája koszos, a barátnőd válik, a kutyátok beteg. Arra van időd, amire teremtesz. Jó vicc. Vagy nem az?'' Ágens Az előadásban elhangzó szövegek - kivéve a személyes vallomásokat - a nőknek szóló újságokból, online felületekről való. A rendkívül izgalmas, rengeteg előadást megért Kurtizánképző, Úr-kurzus és az Anyalét – a düh és megnyugvás pillanatai az anyaságban előadások után Ágens ismét az emberi kapcsolatok felé fordul. Az internetet elárasztó ’jó nővé válást’ támogató szépészeti és tanácsadói rendszerét és tesztjeit veszi górcső alá. A naponta elénk kerülő magazinok pasi fogó és szépségápolási tanácsai, tesztjei millió humorforrást tartogatnak a szemfüles olvasónak és egy színházi provokatőrnek, aki valóban alkalmazni akarja ezeket. Előkerül a nagy ’Ő’ megtalálásának az elszánt dühe, a miért hazudnak a férfiak kérdésköre, a pótcselekvések és helyettesítő önteremtő játékok sora. A Díva, dáma, perszóna ajándék a nőknek és áldás a férfiaknak! Majd rájössz, hogy miért. 14 éves kortól!
Kúnos László fordítása alapján Már pályám elején tudtam, hogy Ibsen két főhősnőjével, Nórával és Heddával is szeretnék rendezői értelemben találkozni. Nóra a megállíthatatlan erő, és Hedda a megmozdíthatatlan tárgy. Egymás tökéletes ellentétei, csak a világ azonos körülöttük. Nóra a világirodalom egyik legismertebb, legkedveltebb női alakja. Öntudatára ébredése és forradalmi útja, ami társadalmi tabukon gázol át, reménykeltő és generációk óta példaértékű sok fiatal nő számára. Hedda már kevésbé népszerű, mert alakja megrázóbb képet fest rólunk, kegyetlenebb történetet mesél. Nem nyújt reményt, nem vigasztal. Antihős. Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég.Sokat foglalkoztam Hedda alakjával az elmúlt tíz évben. Szakdolgozatom egyik főszereplője is ő volt, de a mai napig nem tudok vele zöld ágra vergődni. Humora, pengeéles mondatai, kívülállósága vonz, ugyanakkor felsőbbrendűsége, manipulatív önzése taszít. Nagyszerűsége mellett tele van kicsinyes és önző vonásokkal. A bűvöletében éjjelilepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. Reprezentatív külső rétegeik alatt megláthatjuk szabálytalan, de sokkal valódibb arcukat. Felszínes dolgokra olyan sokat adó, materialista világunkban ma is élőnek és jelenidejűnek tartom ezeket az alakokat. Hedda Gabler ambivalens és komplex személyisége pedig teljes mértékben, egyedülállóan nagyszabású a drámairodalom főhősnői között. Heddát nem lehúzza az örvény, ő maga az örvény. Székely Kriszta
Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában. Amikor Peg, a konzervatív madárrajongó egy ismerkedős oldalon rátalál az izgalmakat fémdetektorral kereső Irvingre, megérkezik a szerelem, első látásra. Az első randevú és a másnap reggel után a két idősödő romantikus komplikált helyzetben találja magát: a közös jövőhöz bizony még az ő korukban is fel kell nőni. Addig viszont még rengeteget lehet röhögni. Különösen így, a Hernádi–Kern párossal! Író: Michelle Kholos Brooks – Kelly Younger Látvány: Sós Beáta
Nem véletlenül idézik gyakran Dosztojevszkij mondását, miszerint: „mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” - hiszen a világirodalom egyik legismertebb szerzőjének, az ukrán származású, orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogolnak klasszikussá vált színpadi műveit a világ legtöbb nyelvére lefordították, számos, iróniával fűszerezett mondata vált szállóigévé. Legnépszerűbb és legtöbbet játszott színdarabja az 1835-ben írt, majd 1842-ben újrafogalmazott A revizor című groteszk vígjáték, amelyben Gogol nem csak a 19. századi vidéki orosz társadalmi viszonyokról nyújt mulattatóan fonák korrajzot, hanem tértől és időtől függetlenül az általános emberi gondolkodás és viselkedés mai napig tapasztalható ellentmondásait állítja pellengérre a megidézett karaktereken és abszurd helyzeteken keresztül: „Az ember, kérem, természeti lény: ha meg akar halni, úgyis meghal, ha meg akar gyógyulni, úgyis meggyógyul.” – jelenti ki az egyik szereplő. Nem véletlen, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját – hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van rákérdezni mind a társadalmi élet visszásságaira, mind az emberi lét mélyebb értelmére, fájdalmasan szembesítve akár a közönséget is önnön problémáival, amire a darab mottójában elhangzó közmondás is utal: Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde! Emellett minden társulat számára remek lehetőségeket kínál a virtuóz színészi játékra. A nemzetközi szinten is jegyzett Avtandil Varszimasvili, a kortárs grúz színházi élet egyik meghatározó alakja, a Nemzeti Színházban nagy sikerrel bemutatott A kaukázusi krétakör című előadása után is a rá jellemző, érzelmesen expresszív, játékos teatralitással álmodja színpadra a drámairodalom kiemelkedő alkotását. Rendező: Avtandil Varszimasvili Szolgálólány: Duma Kata
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves zenés színművész osztályának előadása. „Rémisztő a boldog ember!” De az ember már csak ilyen: hajkurássza a boldogságot, fut a vágyai után, unalmában kalandot keres, jól akarja érezni magát… És ezért füllentünk, csúsztatunk, konspirálunk és lehetetlen helyzetekbe keverjük önmagunkat. A nagy vígjátékszerző, Georges Feydeau, az abszurd dráma előfutára, kíméletlen őszinteséggel ábrázolja, miként teszi magát nevetségessé az ember. Patikamérlegen számítja ki a helyzeteket, nyitja és zárja az ajtókat, nagyítja fel azokat a pillanatokat, amelyek abszurddá teszik az életet. Szereplőit ember- és erőpróbáló ritmusban taszítja bizonytalanságba és készteti gyors gondolkodásra, míg teljesen meg nem hülyül. Ha ugyan normális volt egyáltalán… A hülyéje Hamvai Kornél avatott és szellemes fordításában egyszerre csodálatos tanagyag a IV. éves zenés színművész hallgatóknak, valamint szórakoztató, nevettető élmény a közönség számára. Díszlet és jelmez: Fridrich Csilla, Sike Gábor (az MKE látványtervező szakos hallgatói)
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát.
- genezis - „Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”Így kezdődik Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regénye, amelynek első fejezete, a Genezis, a bibliai teremtéstörténet különös, kavargó, mulatságos, „cigányos” olvasata. Ebből készített színházi monológot Bezerédi Zoltán.
„Mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.”Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére rendezett emlékév alkalmából. Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni? Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is. Amikor az 1938-as első bécsi döntést követően Horthy Miklós kormányzó bevonul Kassára, az emberek ujjongva köszöntik a felvirágozott város főterén. Esterházy János méltóságot visz az örömünnepbe, mert önmérsékletre szólít: „Mi, itt maradt magyarok, ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi odaát követeljük.” Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál. A Hazatérés című életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2020. szeptember 18-án tartotta a Nemzeti Színház társulata az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.