Újvári Milán: Show Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem az, amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul.” MarkTwainKÉRDÉS: Mit látunk? A. Azt látjuk, ami van. B. Azt látjuk, amit látni akarunk. C. Azt látjuk, amit adolgok magukból láttatni akarnak. D. A fentiek mindegyike.Újvári Milán egész estés szóló előadásában hétköznapi gesztusokból kiindulva (azokat groteszk fénytörésbe helyezve) a klasszikus burleszk stílusjegyeinek fölhasználásával beszél olyan, akorunk társadalmára nagy mértékben jellemző fogalmakról, mint az elidegenedés, a manipulációés az átlátszatlanság.Az előadás humorral, játékosan kérdez rá helyünkre abban a társadalomban, amiben annak ellenére érezzük magunkat gyakorta teljesen elveszve, hogy elméletileg mi magunk alkotjuk. Belőlünk áll. Mégis hogyan vagyunk képesek működtetni valamit, aminek a működésével nem vagyunk tisztában? Rendszerint még azzal a ténnyel sem, hogy egyáltalán működtetünk bármit is.Magyarán: funkcionálhat-e jól egy test, amelynek bal keze egy csöppet sem tudja, mit csinál ajobb?Átlátható-e az egész, aminek a része vagyunk? Egyáltalán: tényleg része vagyunk valami egésznek? (És mi egyébként részek egésze vagyunk?) Összeáll-e egyáltalán részekből bármilyen egész?Újvári Milán az előadás során nem húz szigorú határvonalat a mozgáskarakter-ábrázolás, a tánc,a pantomim vagy akár a hagyományos prózai színészi szerepformálás közé, ellenben zacskót igenis húz a fejére, amint ez a képen is világosan látható. A kérdés csak az, hogy mit is látunk tulajdonképpen? Előadó: Újvári MilánDramaturg: Laboda KornélZene: Fancsikai PéterFény: Vida ZoltánDíszlet és Jelmez: Kiss JulcsiFotó és videó: Várnagy KristófKoreográfus: Újvári Milán Guzmics Petra: Fekete négyzet A Fekete négyzet összművészeti előadás szellemisége Kazimir Malevics művészi törekvéséből merítkezik, miszerint a művészettel egy olyan valóság létrehozása a cél, ahol a tárgyiasságon a tiszta érzet uralkodik. Azonban, a tiszta érzetig sok mindentől meg kell szabadulnunk, sok mindent le kell redukálnunk, és el kell veszítenünk. A veszteséggel pedig eljuthatunk a dolgok és jelenségek abszolútumáig, egy biztos, állandó értékig. Ez lenne a fekete négyzet.A húsz perces táncelőadásban a négyzet, ami egyszerre végpont lesz és valami újnak a kezdete, abból a tapasztalatból kezd el formálódni, amikor egy hiányérzettel teli idegen, értelmezhetetlen, a megszokottól eltérő, magára maradt állapotba kerül az egyén. A darabban a feszültséget teremtő egyedüllét formálandó anyaggá válik, egy egyszerűsödő, geometrizált mozgássorrá, amely tisztulás által az egyén értelmezni és azonosulni próbál az idegenségérzettel. Kiss Rebeka Petra – táncosGuzmics Petra – táncos, koreográfusSeres Donát – vendégművészTamer Wajda – zeneszerzőLabus Lili – zenei közreműködő, élő zenei előadóCsánki Zsófia – animáció készítőRovó Virág – fénytechnikusPataky Klára – mentor Az előadásban meztelenség látható.
Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én – hangzik fel a Neoton Vándorének című slágere a Veres 1 Színház új előadásában. A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz. Ennek fontos szerepe van a történetben. A humorral és iróniával átszőtt musical szereplői fiatalok, akik „önként” vállalták a nyári melót. A táborparancsnok Tóth Antal a Szovjet- Magyar Barátság TSZ paradicsom-feldolgozó melléküzemágának vezetője, helyettese Kovács Jenőné, azaz Panni néni, az orosz tanárnő. Juli, Panni néni KISZ-titkár lánya, beleszeret a frissen érettségizett Varga Péterbe, aki szociológusnak készül. Péter édesapja 56 után disszidált. A két különböző neveltetésű fiatal szerelmét sokan nem nézik jó szemmel. Az építőtábor többi lakója is pesti tinédzser, akik ezeken a szép nyári napokon teszik azt, amit minden fiatal, vagyis dolgoznak, szórakoznak, összevesznek, kibékülnek, szerelmesek lesznek, de legfőképp énekelnek és táncolnak a máig népszerű Neoton slágerekre. Kell, hogy várj, Kétszázhúsz felett, Santa Maria, Don Quijote, Pago Pago, Ha szombat este táncol, Tini-dal, Holnap hajnalig és még sok más dal is elhangzik az előadásban.A Neoton dalok mind a mai napig nem hiányoznak egyetlen valamirevaló házibuliból sem – korra való tekintet nélkül! Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek a slágerek ma Magyarországon ugyanolyan népszerűek, mint az ABBA együttes dalai. És több, mint harminc évvel a rendszerváltás után már felhőtlenül nevetünk múltunkon!?? Továbbá: fiúk, lányok, az építőtábor lakói; valamint asszonyok, a Bácsszentmáriai Szovjet - Magyar Barátság TSZ paradicsom-feldogozó melléküzemágának dolgozói: Fésűs Ákos, Géczi Olívia, Lámfalusy Szafira Zoé, Kiss Csinszka Flóra, Kovács, Dominik Róbert, valamint a Veresegyházi Hagyományőrzők tagjai. Koreográfus-asszisztens: Géczi Olívia
Tudták, hogy az Újszínház art–deco stílusú épülete 115 éve mulatónak készült? Parisiana néven működött. Ez volt az első kabarénak helyet adó épület Budapesten, ahol színművészek is felléptek. Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.Idén 150 éves szeretett fővárosunk, Budapest, melynek nemcsak sajátos pesti viccei, hanem dalai és kupléi is emblematikusak. A kor legnépszerűbb zeneszerzőit is megihlették Buda, Óbuda és Pest kis utcái, sőt, versengtek, hogy az ő dalaik hangozzanak el a kabarék műsorában. Eisemann Mihály, Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd, Horváth Jenő, Fényes Szabolcs olyan slágereket írt, melyeket ma is valamennyien ismerünk, szeretünk és dúdolunk.
Virtuóz vígjáték a Woody Allen ősatyjaként is számon tartott Groucho Marx életéről. Zseniális humorú monológok és rövid szkeccsjelenetek váltják egymást, amikből kiderül, hogy lett egy New York-i csóró kiskölyökből a humoripar és showbiznisz fenoménja. Stand up, varieté, kabaré és egy út a világsikerig – nőkkel, aranyköpésekkel, Hollywood és a csillogás sötét oldalával. Dalok: Hamvai Kornél
Forgács Gábor már majdnem önálló szerzői műsora. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „Humorforgácsok” jelentése – az alkotó szerint - hogy a humoros, vicces, szórakoztató jelenetek, magánszámok – lásd: stand-up - és bohózatok úgy követik egymást a műsorban, mint jól tartott tengerimalac alomjában a forgácsok. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „már majdnem önálló” azt jelenti, hogy a műsorban két neves közreműködő is van. Nevezetesen Csifó Dorina, aki kiváló színésznő, szinkronhang, és végig a NŐ szerepét fogja alakítani kedvesen, aranyosan és kiváló humorral. Továbbá Kárpáti Levente (nem ez a teljes neve, hogy Továbbá Kárpáti Levente, csak Kárpáti Levente. Az alkotó megj.) aki - szintén kiváló színész, rendező és szinkronhang - közreműködik, szerkeszt, rendez, idegesít és vitatkozik. Legtöbbször neki van igaza, de ez csak és kizárólag az alkotó szerint van így. Végül a „szerzői est” jelentése, hogy a fent nevezett működése során írt, illetve szerzett rengeteg vicces, szórakoztató kabaré jellegű művet, amiből ebben a formában előadhatónak ítélt kb. 80 percet, és ezzel tökéletesen egyetért az alkotó is!
Rujder Vivien és Béres Bence improvizációit felhasználva írta Bíró Zsombor Aurél. "Nem azt mondom, nyilván. Ha valaki csak úgy odajön az utcán, hogy látta a Psychét, és gratulál, az jól tud esni. De azt nem akarom érezni, hogy meg kell sértődjek attól, ha valaki mondjuk nem gratulál. Én ezen nem gondolkozom, hogy most az iksz ipszilon ismerősöm miért nem gratulált. Ha nem gratulál, oké. Ha gratulál, oké. Nekem attól nem lesz több az egóm, hogy most sok ember gratulál vagy kevés. Egyébként igen. Sok ember gratulált. Nyilván. Csak hát abból is, ugye, mennyi az őszinte? Meg hát mi az egyáltalán, hogy gratuláció?" Sikeresek akarunk lenni. A csillogást és a reflektorfényt üldözzük, egy olyan világról álmodunk, ahol minden irányból a saját arcunk néz vissza ránk, és ahol a nevünket halljuk akkor is, ha nem beszél senki. A legkülönlegesebb képességünk pedig, hogy játszi könnyedséggel verjük át önmagunkat. Minden bűnünket megbocsátjuk, egy kis bánkódás, némi önmarcangolás után mindig sikerül elhessegetni a szégyent, legalább túllátunk a saját orrunkon, ezzel nyugtatjuk magunkat, és elhisszük, hogy az önreflexió vagy a művészet, aminek az oltárán az emberi integritásunkat is feláldozzuk, majd feloldoz. De mi történik, ha eljön az eszmélés pillanata?
Mi történik, ha a tehetséges ügyvédnő — aki nemi erőszak ügyekben sikeresen védi vádlottjait — maga válik áldozattá? A férfiakra szabott jogrendben megáll-e a szava az elkövetővel szemben? Elég-e a tehetsége bebizonyítani az igazságot, ha ő a szenvedő fél, a vádlott pedig szintén sikeres ügyvéd? Suzie Miller elsöprő erejű darabja korszerű és kínzó kérdésekre válaszol.
Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon. Ingmar Bergman(Csatlós János fordítása) Testkoordinátor: Mezei Bence
A főhős Krapp, minden születésnapja alkalmából szalagra mondja, hogy mi történt vele az aztmegelőző évben. Amikor az előadás játszódik 69 éves.Újrahallgatja azt a felvételt, amit 39 éves korában felvett, de már nem érti a felvételt, nem értiakkori önmagát, idegen önmaga számára...
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító. Laetitia Colombani darabja tele van szeretettel, emberséggel és gyengédséggel. És rendkívül humoros.
Ványa imádott húgát Alekszánder vette feleségül. Ványa álmát, a tudományos karriert Alekszánder teljesítette be. Ványa dolgozott a családi birtokon, a pénzt Alekszándernek küldte. Ványa szerelmét a megözvegyült Alekszánder vette feleségül. Helyette él ez a másik? A hírre, hogy Alekszánder a házat is eladná a feje fölül, Ványa felkapja a régi revolvert. Két golyó maradt benne. Mai történet, mai színház, mai nyelv – Csehov klasszikusa észbontó szereposztásban a Télikert színpadán.
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani.
Susanna Leinonen Company előadása. A Susanna Leinonen Company előadásai bámulatos technikai tudást igénylő mozgásművészetükről híresek. Leinonen és táncosai ezúttal nemcsak az emberi test korlátainak felfedezését tűzik ki célul, hanem át akarják adni az érzést, hogy milyen vizslató tekintetek kereszttüzében élni, és a világ sokszor mennyire könyörtelen elvárásokat támaszt a női testtel szemben. A darab középpontjában a táncosok és testük áll mint a kreatív alkotás eszközei. Az előadás stroboszkópot, erős hanghatásokat és intenzív jeleneteket tartalmaz. Az előadás gyermekek számára nem ajánlott. Koreográfus: Susanna LeinonenZene: Arvo Pärt, Max Richter, Jóhann Jóhannsson, Hildur Guðnadóttir & Robert Aiki Aubrey, Teemu KorpipääHangtervezés: Teemu KorpipääFényterv: Harri PeltonenVetítés: Ville SeppänenJelmezterv: Sari Nuttunen
Egy csapat, színházból kiábrándult színész új hivatás után néz. Egy kiégést kezelő szanatóriumot nyitnak, ahol budapesti aktivistákat látnak vendégül. Úgy érzi, hogy szellemileg, érzelmileg, fizikailag kimerült a küzdelemben?Kiábrándult és elege van mindenből?Reménytelennek tűnik a változás?Jöjjön el nyílt napunkra, hogy betekintést nyerjen a Remény Panzió mindennapjaiba! A Panzió vendégei mind-mind egy igazságosabb, élhetőbb, jobb világért harcolnak, ki-ki a maga területén. De milyen áron? És kik ők? Korunk hősei, avagy provokátorai, netán unatkozó bolondjai? A Remény Panzió egy dokumentarista előadás, amelynek fókuszában alulról jövő kezdeményezések képviselői állnak - a társadalom motorjai, akik gyakran a politika célkeresztjében találják magukat. Az ő motivációikkal, sikereikkel, kudarcaikkal foglalkozik a darab. Nem csupán személyes történeteik, de ők maguk is főszerepet kapnak az előadásban a társulat tagjai mellett.Általuk próbálja a Panzió személyzete megérteni, hogy hol találni a reményt manapság, hogy egy napon maguk is újult erővel térhessenek vissza hétköznapi munkájukhoz: a színházhoz. “A Hotel of Change emberi és tüzes előadás, amelyben megvan a forradalmi szív és bátorság, hogy kiálljon a radikális változásokért, hogy ne fogadjuk el a világot úgy, ahogy van.” Tobias Hauser, Schwäbisches Tagblatt “Hitelesség győzedelmeskedik, amelyet kíváncsiság és empátia jellemez. Ez oda vezet, hogy a szállodai vendégek [az aktivisták] valóban megnyílnak – a szálloda bárjában, a liftben, kertészkedés közben, a relaxációs gyakorlatok során vagy a beszélgető-csoportokban. (…) A színházcsinálókból áradó empátia viszi az estét. Világossá válik a művészet és az aktivizmus közötti kapcsolat”. Christoph Ströhle, GEA. alkotó-előadók:Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika aktivisták:Bari Jutka, Kajos Rebeka Dóra, Kovács Vera, Lóczi Csenge, Márton Gábor Csaba, Törley Katalin látvány: Raissa Kankelfitzzene, hang-design: Bartha Márk, Tara Khozeinfény- és videó-terv: Bredán Mátétechnikai munkatárs: Kiefer Tibor dramaturg gyakornok: Hidi Boglárkaprodukciós vezető: Balogh Zsuzsannaproducer: Mayer Dániel dramaturg: Bíró Bencekoncepció: Boross Martin és Thury Gáborrendező: Boross Martin
Vajon van-e élet a Tinder Tojáson kívül? És ha van, miért nincs!? Isten vajon tényleg férfi, vagy csak Judit szerint nő? Vajon tényleg mindenkit jobbra kell húzni Tinderen, vagy csak a nőket és a férfiakat? Mit jelent az, hogy "le a földre srác keres kapcsolatot érdekes nő"? Vajon viseljünk óvszert, ha chatszexelünk? A házasember meg miért ismeri a Tindert? És vajon van-e igaz szerelem ott, ahol minden tündérmese tindermese?