Bogyó és Babóca barátságának egy esztendejét a mese négy évszakán át követhetjük figyelemmel, mosolyogva, nevetve, izgulva – mintha mi is az ők óvodás társai volnánk.
A groteszk családtörténetolyan témákra kérdez rá, mint a válás, a vallás vagy a hagyományos családmodell túlélési lehetősége
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
Drámai költemény. Kokó Dél-Amerikából származik. Ott teszik hajóra, hogy bejárhassa a világot, de már az Azori-szigeteknél bajba kerül, váratlanul a tengerbe vetik, majd egy jólelkű halász kimenti, és segít, hogy végre eljuthasson Európába. Egy kisebb kanyar után valahogy elvergődik Budapestre, ahol barátságot köt egy sikeres sorozatszínésszel, majd innen átvándorol „kincses” Erdélybe, ahol egy fiatal baráti társaság kedvence lesz, hogy végül a Kárpátok rengeteg erdeiben örökre nyoma vesszen… Koreográfus: SIR THEOFILTER Zene: Dzsúdló "Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban erős kifejezéseket és hanghatásokat alkalmazunk! Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk."
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
A Freeszfe Egyesület különleges projekttel készül a 2024-es Budapesti Tavaszi Fesztiválra: három részből álló eseményt mutatnak be. A történet egy disztópikus elmélkedés. Mi lenne, ha? 2034-et írunk. Nyolc év telt el a HUXIT óta. Ebben az új világban, Budapest szívében működik a Nemzeti Rekreációs- és Integrációs Központ, ahova az emberek önkéntes alapon azért jelentkeznek, hogy segítséget kapjanak rossz beidegződéseik, gondolkodásuk és viselkedésük megváltoztatásához, annak reményében, hogy így sikerül megfelelően visszaintegrálódniuk a társadalomba. A Központ megnyitásának ötödik évfordulóján kitárja kapuit a látogatók előtt, hogy megismerjék működését, az ápolókat és a bentlakókat. A performansz során a nézők is bejárják a Központ tereit, megismerhetik a Béke Szigetének lakóit és történetüket. A performansz megalkotásában közösen vettek részt a Freeszfe különféle osztályainak hallgatói. A filmesektől, a színházi alkotókon át – színészek, dramaturgok, rendezők, közösségi színházasok és kommunikációsok működtek közre annak érdekében, hogy ez a programsorozat megvalósulhasson.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes "erdélyi antológiájának" színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára. Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai - új közösségek révén - átmenthetőek a ma embere számára. Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember? Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: "A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet."
A "Nem Komplett Shakespeare Művek", azaz a "Shakespeare Összes Rövidítve" (becenevén: S.Ö.R.) alkotói (Kálloy Molnár Péter, Kálid Artúr és Gáspár András) 2000-ben újabb merész vállalkozásba kezdtek. Nem kevesebbet vállaltak magukra, mint azt, hogy a görög rege- és mondavilág, valamint (kisebb-nagyobb) tragédiák és vígjátékok világába kalauzolják a nézőket. Kedves nézők, semmi jóra ne számítsana, mert a fiúkkal mindig történik valami...
Egy átmulatott éjszaka végén George és Martha lakásába beállít egy fiatal pár, Nick és Honey. A házigazdák szellemes tréfákkal kezdik a társalgást, ám csakhamar közös életük pokoli titkait kezdik el kifecsegni.
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
A Nagyvárad Táncegyüttes előadása. (Boris Vian Birodalomépítők, avagy A Schmürz című drámája alapján) fizikai színházi őrület. Mindannyiunkban ott lapul egy alteregó, aki megszemélyesíti elnyomott vágyainkat, tetteinket,amelyekre nem vagyunk büszkék, de elfojtott lelkiismeretünket is. Ez a valami mindig ott van velünk,még azelőtt is, hogy mi megélnénk, átélnénk egy-egy pillanatot. Ez a valami – vagy inkább valaki – ő, aSchmürz.Adott egy hétköznapi család. Menekülnek. Átlagemberek, kispolgárok, akik folyamatosan elmennekegymás mellett, mintha saját életükkel párhuzamosan léteznének. Félve menekülnek egy bizonyoshang elől, miközben a Schmürz mindig ott van velük. Ő nem menekül, csak van, létezik egy térben acsaláddal, és minden fájdalmat, terrort, megaláztatást kibír. A család menekülési kísérletei szorosösszefüggésben vannak a Schmürz jelenlétével. Az előadás egy eszeveszett hajsza, melybenszereplőink a túlélés reményében egy jobb élet felé rohannak.Boris Vian drámáját feldolgozva, a fizikai színház eszközeivel élve, a társulat egy olyan kiüresedettvilágrend felmutatására törekszik, mely a testi fájdalmak és kínok megélésével kíván egyfajtamegtisztulás-élményt nyújtani a rituálé résztvevőinek. Alkotók: Rendező - koreográfus: Györfi CsabaZeneszerző: Boros CsabaDíszlettervező: Cristina BreteanuJelmeztervező: Cristina BreteanuDramaturg: Czvikker Katalin Táncosok: Apa - Barabás HunorAnya – Kerekes DalmaKislány – Barkóczi RékaSzobalány – Krupár LucaSchmürz – Törteli Nadin
Egy szegény takarítónő eladja születendő ikrei közül az egyiket gyermektelen, jómódú főnökasszonyának, szebb jövőt álmodva neki. Lehetnek-e a fiúk később barátok, ha egyikük proli családban nő fel, ahol szegénység és bűnözés szaga van még a gyerekjátékoknak is, másikuk pedig magániskolába, egyetemre jár? Mi esik nagyobb lattal sorsunk alakulásában: felnevelőink társadalmi helyzete, vagy természetes tehetségünk? Maradhat-e büntetés nélkül a bűn, ha jó szándékú volt az indíték? Létezik-e igazság egy olyan világban, ahol a pénztárca az úr? Lélekbe markoló, fájdalmas történet, és kétségbeesetten lázadó sikoly – mai világunk igazságtalanságai ellen. A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét a József Attila Színház Nagyszínpadán láthatja a közönség, Lengyel Ferenc rendezésében. Testvérek, barátok: Kékesi Diána, Kucskár Kamilla e.h., Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Horváth Barnabás e.h., Jakab Roland Zenekar: Seres Tamás (hegedű), Dávid József/Németh Attila (klarinét/szaxofon), Sonkovits Lóránd/Tulkán Péter (trombita), Antoni Arnold (gitár), Kőszegi Péter/Pál Gábor (basszusgitár), Irmalós Gábor (ütő)
Mefisztóland fővárosának ünnepelt színházában vagyunk, ahonnan – nagyon úgy fest – mennie kell az eddigi igazgatónak. Az Elnök és az Aorta, telibeszarva a Nyolcak tanácsát, új igazgatót akar a társulat élére. Legyen a színjátszás végre egészséges és derűs, ne szolgálja a nemzetközi jakobinus erők luciferi esztétikáját. Mert a kritikai gondolkodás bűn Mefisztólandban. Önök, kedves nézők, végignézhetik, hogy ebben az ördögi helyzetben mit tesz a társulat: ki milyen és mekkora alkut köt, hogy mentse a bőrét. Az emberek Mefisztólandban is emberek, hiába jár közöttük sántítva maga Mefisztó. Lesz, aki lázad, lesz, aki boldogan adja magát oda a Sötétségnek, és lesz, aki észre sem veszi, hogy már elveszett a lelke. 2015/16-ban a berlini Maxim Gorki Theater felkérésére írtuk ezt a darabo. Szeretem úgy látni, mint egy bizarr atlaszt, csodakamrát, szörnygyűjteményt: alaposan feltérképeztük, milyen szintjei és mélységei vannak a megalkuvásnak, milyen változatos formákat öltve tud meghajolni az emberi gerinc. Az Európa-szerte növekvő populizmus és nacionalizmus hatását szerettük volna megvizsgálni a művészetben. Klaus Mann Mefisztójának elemeiből kiindulva egy sötét és szabadszájú komédiát írtunk, amelyben egy – épp a Mefisztót próbáló – társulat tagjainak keserves megpróbáltatásait követjük végig. Akiknek nem sok esélyt adunk sajnos, mert egy ponton maga az Ördög fog megjelenni. A mostani szövegváltozat kifejezetten a Katona József Színház számára készül, új történetszálakkal és karakterekkel alakítjuk a társulat színészeire
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!” A helyszín a 20. századi Anatevka, egy zsidók és oroszok lakta falu, ahol a közösségéletét a vallás és a mindenre kiterjedő hagyományok határozzák meg. Itt él Tevje, a tejesemberfeleségével, Golde-val, valamint öt lányukkal. Az apa mindent elkövet, hogy a családot összetartva lányait a tradíciók szerint adja férjhez. A fiatalok azonban vallási eszmék helyett, szerelemből kívánnak házasodni, így a legidősebb lány, Cejtel a dúsgazdag férj helyett a szegény szabólegényt, Mótelt választja; húga, Hódel Szibériába utazik fogvatartott kedvese, Perchik után; Háva, a harmadik lány pedig egy más vallású fiú mellett talál rá a boldogságra. Mindeközben a helyi zsidó közösségnek különböző megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: az egyre erősödő antiszemitizmussal, a politikai megmozdulásokkal és végül a rendelettel, hogy vagyonukat hátrahagyva el kell hagyniuk őseik földjét! A darabot Magyarországon először az Operettszínházban mutatták be 1973. február 9-én Vámos László rendezésében, a főszerepben Bessenyei Ferenccel. Nagyon fontos mű, mely egyfajta átmenetet képez az operett és a musical műfaja között, különleges zenei világával és keserédes humorával szólítja meg a nézőket. A darabot 1974-ben betiltották, és csak tizenegy év múlva, 1985-ben mutatták be újra, ugyancsak az Operettszínházban. 2021-ben Bozsik Yvette rendezésében, a színház valamennyi művészének közreműködésével tér vissza repertoárunkra! Sólem Aléchem novellái alapján. Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA és ZENEKARA, valamint a BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.
Megérkezett Pottyondy Edina új estje, a Démonok és hormonok. Terápiás stand up a körülöttünk élő és a bennünk lakó démonokról. Terápia, démonok, hormonok, Pottyondy... Mit érez ha ezeket hallja?
„Egy rejtélyes idős úr éli eseménytelen hétköznapjait lányával egy vidéki kúriában. A hajdan volt filmsztár megdermedt életét egy újabb mindenes jövetele töri csak meg. A fiatal gondnok viszont csak gondot okoz a ház körül, hisz a felmosórongynál jobban izgatja a színház, a bevásárlásnál pedig sokkal jobban a helyi boltos kisasszony.” Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és feledhetetlen élőzenével a Karinthyban.
Vígopera két felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.A 21. tüzérezred mindeneslánya, Marie, kisgyerekként elveszett és a francia hadseregben nőtt fel. Nem tud arisztokrata származásáról, beleszeret egy tiroli parasztfiúba. Amikor megjelenik Berkenfield márkiné, hogy Marie-t magával vigye, a lánynak választania kell a két világ között. A napóleoni háborúk alatt játszódó Az ezred lánya a maga korában az egyik legsikeresebb Donizetti-opera volt, és aztán az egész 19. században ez volt minden koloratúrszoprán énekes álma. 1838-ban a zeneszerző megunta az itáliai cenzúrával való örök küzdelmet, és Párizsba költözött, ahol tehát megírta első francia nyelvű, prózai jelenetekkel dúsított, vígoperáját, melyben sokkal inkább a francia opéra comique sajátosságait és komponistáit követte. Operája elfogulatlan szerelmes levél Franciaországnak – és az ország viszonozta ezt a szerelmet: Az ezred lányát minden évben előadták július 14-én, Bastille-napon. A szövegkönyvet írta: Jules-Henri Venroy de Saint-Georges, Jean-François Alfred BayardA prózai szöveget átdolgozta: Kovács András Péter A magyar nyelvű feliratokat Nobel Noémi nyersfordítása alapján készítette: Szabó-Székely ÁrminAngol nyelvű feliratok: Keszthelyi Kinga
A Színek Világa / Koloricko Luma / World of Colors előadás a Jászság Népi Együttes és a Khamoro Táncszínház autentikus cigány folklór zenére, táncra, énekre épülő táncos koncertje. Etnikai határokon átívelő, színes zenei és mozgásvilággal egymásba ölelkezve, változatos ritmusokban és hangszínekben gazdag harmóniában jelenítik meg egy szegletét a cigány kultúrának. Lélekfeltöltő utazás a kismagyarországi nagyecsedi csárdás és pergető, gergelyiugornyai botoló, jászsági, az erdélyi marosmenti, mérai, szászcsávási cigánytáncok és dallamok, a közösségi létezés autentikus, extatikus ősi világába. Ezek az ízek a spanyol flamenco, a török és oroszos cigány táncon keresztül is elénk tárulnak. A műsorban közreműködik: Balogh Melinda (ének), Szászcsávási Zenekar és a Dűvő Zenekar. Alkotótársak: Balogh-Vitányi Mária, Balogh Károly, Fundák Kristóf, Nagy Valter, Vajai Franciska Zenei rendező: Farkas Zsolt