A nap vége

Bakancslistához adom
Smultronstället
svéd filmdráma, 87 perc, 1957

Értékelés:

83 szavazatból
Szerinted?

Ingmar Bergman (Uppsala, 1918. július 14. – Farö, 2007. július 30.) svéd filmrendező, a modern filmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége. Idén lesz már 10 éve, hogy meghalt, július 30-án. "A nap vége" c. feledhetetlen filmalkotásával emlékezünk reá.
„A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet "A nap vége" segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." (Ingmar Bergman)
„A nap vége" az életet faggatja. A 78 éves Isak Borg doktorra avatásának ötvenéves jubileumára utazik. Útja során álom- és emlékképekben szembetalálja magát ifjúkora bizonyos részleteivel és az út, a nap végére, a halál küszöbén ráébred élete ideáig nem firtatott és már-már eljátszott értelmére" (Győrffy Miklós: Bergman)
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Díjak és jelölések

  • Golden Globe-díj

    1960
    Legjobb idegennyelvű film
  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    1958
    Arany Medve: Ingmar Bergman
  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

    1958
    FIPRESCI-díj: Victor Sjöström
  • Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

    1958
    Kritikusok Hetének díja: Ingmar Bergman
  • BAFTA-díj

    1959
    Legjobb film jelölés
  • BAFTA-díj

    1959
    Legjobb férfi alakítás jelölés: Victor Sjöström
  • Oscar-díj

    1960
    Legjobb forgatókönyv jelölés: Ingmar Bergman

Hozzászólások

Szerinted?
zimike máj. 17. 23:19:53
A film svéd címe nem a Nap végét jelenti !
Smultronstallet = erdei szamóca
Kár volt megváltoztatni ennyire a címet !
Egyébként egy dög unalmas film aminek a végére tényleg
el lehet pusztulni ! Biztos van jobb filmje is Ingmar Bergmannak.
Ha akartok jó filmet ami tényleg az emberi lélekbe hatol akkor igazi
klasszikusok írók regényéből készült filmeket nézzetek ne egy ilyen ŐSKÖVÜLETET.
Ajánlom a Jane Eyre -t ,annak is a Zeffirelli által rendezett változatát .
Charlotte Bronte Jane Eyre -t ma a világirodalom egyik legfontosabb regényeként tartják számon.
Lásd : https://hu.wikipedia.org/wiki/Jane_Eyre
9/10
yaka 2017 dec. 28. - 00:28:02 9/10
Hiába 1957-es, hiába svéd, teljesen modern, és a lelkembe markol. Finom eleganciával fektet két vállra, a legegyszerûbb témák objektív ábrázolásával mutat kegyetlenül igaz, mégis kegyesen szeretetteljes tükröt, és nem tudom eldönteni, elvette-e az életkedvem, vagy épp ellenkezõleg, visszaadta?
10/10
Bouvet 2017 nov. 11. - 21:26:25 10/10
Ingmar Bergman sok nagyszerû alkotása közül is az egyik legjobb. 10/10.
10/10
filoszemitabéluska 2017 márc. 23. - 22:46:47 10/10
Rég láttam utoljára, most újra megnéztem és ugyanúgy elvarázsolt. Még soha nem ácsingóztam filmbéli nõ után, de most Ingrid Thulin-t olyan gyönyörûnek láttam, hogy valósággal beleszerettem. Pedig azóta megöregedett és sajnos meg is halt már.
A film azt is elõhozta belõlem, hogy szánakozzak a svédeken amiért ezt az élhetõ világot, ami a filmben megjelent, úgy elszúrták. beengedték nyakló nélkül a vadakat és most már a nagyvárosokban "no go" zónák vannak, ahová a rendõrség sem merészkedik be.
Sadenal 2015 szept. 27. - 11:43:49
A Jelenetek-et 25 perc után kinyomtam, a Persona érdekes, a Suttogások és sikolyok-ban sok volt a szenvedés, így már én is szenvedtem, a Hetedik pecsét meg óriási volt. A nap vége kétségtelenül az utóbbi táborhoz kapcsolódik, mert témáját és képi megvalósítását tekintve fenomenális és nagyon szép. Lehet Bergmannak a korai filmjeit kéne megnéznem amikor még annyira nem érzõdött rajta a modernitás és filmjei egyszerûbbek, könnyebben befogadhatóak voltak.


9/10
9/10
breeder 2014 aug. 30. - 15:26:29 9/10
Nagyon sokáig halogattam ennek a filmnek a megnézését, pedig igazán nem volt okom rá!

Ez a halogatás talán annak tudható be, hogy Bergman-tól pár évvel ezelõtt láttam a Hetedik pecsétet, a Tükör által homályosant, az Úrvacsorát és a Csendet! Ezeket a filmjeit nagyon megkedveltem. Sõt, megtekintésük után jó ideig gondolkodtam a tartalmukon. És hát azt hittem "A nap vége" nem lesz olyan hatásos, pedig voltaképpen ez is egy nagyon komoly mû! Egyedül talán a szülõi házas jelenetet éreztem unalmasnak, de ezt leszámítva a története végig lekötött a figyelmemet.

Szóval összességében "A nap vége" dráma nagyon tetszett!
(Egyszerûen gyönyörû, csodás filmnek tartom!)

Értékelésem: 9/10
9/10
mérlegelõ 2011 ápr. 22. - 13:57:08 9/10 Előzmény adamnagysweetmovie
A képaláírás ellenben ténylegesen hibás: a második képnél Bibi Anderssont ír Ingrid Thulin helyett !!
velorexescsavo 2011 márc. 10. - 08:38:57
Bele lehet látni a nézõ egyéniségétõl függõen sok mindent a filmbe, még azt is ami nem állt Bergman szándékában. Mindenkinek csak egyet tudok ajánlani: üljön le és adja át magát a film varázslatos hangulatának, hagyja, hogy elborítsák az érzések és asszociációk. Mindenképpen svéd nyelven felirattal érdemes megnézni. Nagyon szerves része a filmnek a svéd nyelv sajátságos hanglejtése. Ha be tudod fogadni a filmet, úgy érzed magad a nézése közben, mint, akit hipnotizáltak, elõbukkannak gyerekkori emlékek a saját életedbõl, lehet, hogy fájdalom tölt el, mert rájössz, hogy sok mindent rosszul csináltál. De, ha "felébredsz" a végén, talán valamivel jobb ember áll fel a karosszékbõl.
9/10
adamnagysweetmovie 2011 márc. 10. - 08:33:26 9/10 Előzmény bioscoopfan
Bocs, az elõbbi hsz-ben több sületlenséget is írtam. Agda az idõs házvezetõnõ, és ahogy írtad, az 1. és 4. képen is Bibi szerepel, csak kvázi két szerepben, mint stoppos, és mint a prof fiatalkori szerelme (aki a rá hasonlító stoppos miatt elevenedik fel az öregúrban). Amúgy minden stimmel az elõzõ kommentemben...:)
9/10
adamnagysweetmovie 2011 márc. 10. - 08:16:43 9/10 Előzmény bioscoopfan
Szerintem csak az elsõ kép Bibi Andersson, a negyedik az elmulasztott ifjúkori szerelme, Agda (Jullan Kindall) - bár kétségkívül hasonlítanak.
9/10
adamnagysweetmovie 2011 márc. 08. - 09:30:10 9/10 Előzmény Redfield
SPOILER:
Nekem a svéd cím (a szamócák olyan hínárszerûen kuszák) még a múltunk szövevényét is eszembe juttatta.
9/10
adamnagysweetmovie 2011 márc. 08. - 09:07:38 9/10
Kicsit féltem a "Bergman legszebb filmje" kitételtõl (nem szoktak bejönni nekem a szép, tipikusan Oscar-díjas filmek), és a feléig kifejezetten untam is, a hátralévõ részek azonban valódi tétekkel bíró flasbackek, kemény-egzisztencialista dialógusok - és hát igen, megható, szép és kedves is.
bioscoopfan 2011 jan. 08. - 15:02:29
Szerintem a 4 kép közül az elsõn és az utolsón van Bibi Andersson, a másodikon viszont Ingrid Thulin van, nem õ (a képaláírás rossz).
10/10
charisma 2010 ápr. 08. - 09:59:31 10/10 Előzmény Redfield
Gyönyörû film, hiteles karakterekkel, az emberi lélek mélységeivel, a szeretet hatalmával.
OFF
A magyar szinkronos verziót szívesen átvenném valakitõl, nekem csak egy angol feliratos verzió van meg.
ON
Redfield 2010 jan. 15. - 19:14:44
Egy ismerõsömtõl hallottam egyébként, aki beszélt egy Svéd illetõvel, hogy a film eredeti címe (Smultronstället) szamócást, szamócáskertet jelent, amit, mint kifejezést ott olykor a gyermekkorra is használnak, amibe az ember egész hátralévõ életében visszavágyik.
Redfield 2009 dec. 21. - 12:14:34
Bergman.
Redfield 2009 dec. 21. - 12:12:58 Előzmény Newcastle United
Svéd szépség. :)
Berman ezen road movie-ja valahogy (soha nem gondoltam volna, hogy egy filmjérõl ilyet fogok mondani, de) élvezetes, néhol kifejezetten üdítõ, amellett, hogy a mélységet egy pillanatra sem hanyagolja. Abszolút remekmû.
feketevipera 2009 febr. 24. - 20:22:41
Ha "filmpoétikailag" nézzük, ez Bergman egyik legszebb filmje, viszont az is igaz, hogy nem remekmû, de a "másodrangú" Bergman-filmek közül mindenféleképpen az élvonalban található. Sokféle hangulat, élmény, sokféle szín kavarog ebben a filmben: álmok, emlékek, vágyak. Nyilvánvalóan már csak azért sem szabad számon kérnünk Bergmantól, hogy tökéletes legyen ez a film, mert ez meglehetõsen korai alkotása, illetve mert alig ötvenévesen valószínûleg nem tudta teljesen beleélni magát egy hetvennyolc éves ember helyzetébe. Õ még nem érkezett el odáig, hogy számot vessen a saját életével, de szerintem a lehetõségekhez/körülményekhez képest meglehetõs pontossággal ábrázolja a múlt utáni vágyódást, a szorongást, a haláltól való félelmet, a magányt, a számvetést: egyszóval magát az életet.
wenya 2008 okt. 26. - 07:56:34 Előzmény Tenebra Mors
Szeretem Bergman pszichoanalítikus felfogását. Itt az álmokkal kombinál, és tényleg nem a legjobb filmje (legalábbis nekem más filmjei sokkal jobban tetszettek, mégsem lettek ennyire díjazva, az valahol ízlés kérdése is), mindenesetre nagyon elgondolkodtató. Mit ér a tudás, ha nem tisztelik? Én úgy éreztem, hogy õ saját maga tudását sem tiszteli, és valahol ahogy visszatekint, mint embert érzi saját magát megbukva az élet vizsgáján. (Persze ez csak az én véleményem)
Elviselhetetlen a film? persze, nem pörög, nem is az a célja, úgy érzem, pontosan érzékelteti Bergman az élet elviselhetetlenségét ezzel a szinte balladisztikus dramaturgiával.
Na, és a NÕ. A nõ ereje, a nõ hatása a férfira. Bergman fantasztikus, nagyon sok filmjében átérzõdik az, ami ebben a filmben is, hogy mekkora hatást gyakorol a nõ az életre, a férfira. Ez valahol archetipikus is, úgy érzem, noha nem rajongok Jungért....:)
9/10
Tenebra Mors 2008 máj. 14. - 20:54:50 9/10
Egyetértek a "többséggel": gyönyörû film, igaz, a késõbbi Bergman-okat azért nem éri utol.
Nagyon tetszett eleve, hogy az egyik legnagyobb skandináv rendezõ is a filmben volt, Sjöstrom, ugye (Halál kocsisa szerintem nagyon jó film). Igazi unikum, hogy õ játsza a fõszerepet, meg, hogy egyáltalán lehet filmen látni még.
Nagyon jól lett megoldva az is, ahogy az öreg visszaemlékezik a dolgokra. Teljesen jó, hogy a már akkoriban is elég klisés "kisgyerek" fõszereplõ helyett, vagy fiatal maga helyett ugyanúgy öregként "játszik" a saját múltjában. Akárcsak minden ember, legalábbis én is így emlékszem vissza a saját múltamra, hogy mostani emberként látom, és nem transzformálódok vissza kisgyerekké 8D.
Az tény, hogy nem "izgalmas" film, nagyon epizodikus, fordulat szinte nem is nagyon van benne. S igazából kézzel fogható konfliktus is csak egy. Ez egy igazi szerzõi film, a visszamerengés, az elrontott múlt melankóliája járja át a filmet egész végig. Ez a film Bergman gondolatáról szól, szerintem.
Ehhez kapcsolva pedig, rendkívül jól megjelenik az, hogy tulajdonképpen mit sem ér a tudás, mint hatalom, ha egyszer nincs, aki e tudásunkat igazából tisztelje (gondolok itt az elcseszett házasságra is).

S bár tiszteletben tartom, hogy nem mindenki képes befogadni a filmet, és elviselhetetlennek tartja, de szerintem csak meg kell nézni egy Tavaly Marienbad-ban filmet, s akkor talán körvonalazódik, mi is az elviselhetetlen 8D. Na, azon tényleg szenvedtem, mikor végig kellett nézni. Mûvészet, ez kétségtelen, de kínszenvedés is. Pedig én alapvetõen kedvelem az ilyen absztraháló filmeket (pl.: Az andalúziai kutya egyik kedvencem), de azért 15-20 percnél többet ilyenbõl nem nagyon lehet elviselni. Azért is szeretem Antonionit, Bergmant, Tarkovszkijt, Fellinit stb., mert õk úgy képesek filmmûvészek lenni, hogy filmjeik magukkal ragadnak, és nem eresztenek, hiába, hogy van nekik is hagyományos értelemben vett "unalmas" filmjük (bár szerintem a filmjeikre bûn ilyet mondani).

Mondjuk, ha korai Bergman, akkor nálam inkább Hetedik pecsét. Annak nagyon durva hangulata van, ennyire film nem nagyon ragadott még magával az atmoszférája által (csak a Sztalker, vagy a Volt egyszer egy Amerika).
Összes hozzászólás