Film

A Sakál napja

/The Day of the Jackal/
angol-francia thriller, 140 perc, 1973 16 éven aluliak számára nem ajánlott

Értékelés:

210 szavazatból
Szerinted?

Egy földalatti félkatonai szervezet merényletet tervez a francia elnök ellen, tiltakozásul az algériai háborúban játszott szerepe miatt. A profi testőrség által kiemelten védett De Gaulle meggyilkolása lehetetlen feladatnak tűnik, de akad egy bérgyilkos, aki ennek ellenére vállalja a munkát. A titokzatos Sakált senki nem látta még, igazi személyazonosságát senki nem ismeri. A rendőrség informátorainak köszönhetően időben tudomást szerez a tervezett merényletről. Az egyik legmegszállottabb nyomozót, Lebelt állítják rá az ügyre. Versenyfutás kezdődik az idővel. Miközben Lebel lényegtelennek tűnő, apró nyomok segítségével próbálja megfejteni, mire készül a Sakál és kit is üldöznek egyáltalán, addig a gyilkos szokásos precizitásával tervezi a rajtaütés pillanatát.

Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

szavazat: 10/10 február 27. 22:47:16
február 27. 22:47:16
Én ezt a filmet 2019-ben láttam először, és le vagyok nyűgözve.
2017 szept. 23. - 03:35:03
2017 szept. 23. - 03:35:03
bocsánat csak most regisztráltam és proba volt. a film ugy ahogy van jó
2017 szept. 23. - 03:32:04
2017 szept. 23. - 03:32:04
marhaság
2017 szept. 22. - 14:04:52
2017 szept. 22. - 14:04:52
"Sorozásról" nem esett szó (nem is kellene), pedig van néhány katonaember a filmben...
szavazat: 9/10 2017 szept. 22. - 10:43:23
2017 szept. 22. - 10:43:23
Elnézést!
AKTUÁLpolitizálásba...
Még jó hogy nem sorosoznak páran.
2017 júl. 06. - 22:51:05
2017 júl. 06. - 22:51:05 OFFTOPIC
"El ne felejtsem,mi sem éltünk mindig itt...:)"

A kérdés az, honnan datáljuk azt, hogy "mindig"?
2017 júl. 06. - 13:50:58
2017 júl. 06. - 13:50:58
Azzal a kemény kockakõvel egy ilyen kaliberû lövedék nem nagyon "bírt" volna. Ez így "hitelesebbnek" tûnik, bár a higanyos lövedék sem biztos, hogy nagyon "valóságos" ilyen módon.
Nemigen értek hozzá, mi csak a jól bevált 7,62-es lõszerrel gyakoroltunk a honvédségnél anno...
2017 júl. 06. - 13:30:57
2017 júl. 06. - 13:30:57
higanyos volt
de szerintem ebben a mûben az ilyen apró hibák(ha ténylegesen hiba) simán elférnek :)
2017 júl. 06. - 13:28:48
2017 júl. 06. - 13:28:48
Az nem valami különleges "higanyos" lövedék volt és nem hagyományos?
Akkor érthetõ, hogy a kemény utcakövön nem volt igazán nyoma, de élõ szövetbe (fejbe) hatolva, robbanó hatása lenne a nyomás miatt.
Vagy rosszul emlékszem?
2017 júl. 06. - 10:01:03
2017 júl. 06. - 10:01:03
Egy apró \"hibát\" találtam a filmben.

Spoiler

A golyó, ami a célpont feje mellett elsuhant, dum-dum golyó volt. Tehát, amikor a földbe csapódott, egy nagyobb robbanást kellett volna okozzon. Ezzel szemben, csak egy kis port vert fel.
szavazat: 10/10 2017 jan. 29. - 20:22:15
2017 jan. 29. - 20:22:15
Klasszikus film és még ma is símán élvezhetõ!
Szinkronos VHS-ben megvan!
2017 jan. 29. - 19:27:14
2017 jan. 29. - 19:27:14
nálam este megint ez lesz mûsoron..
nem lehet elégszer látni :)

meg merem kockáztatni, hogy az egyik legjobb politikai-krimi, amit valaha láttam/olvastam

itt valahogy át tudták hozni a könyv hangulatát, nem úgy, mint a tû a szénakazalban, vagy mondjuk a dominó elv-ben...
(mondjuk ezek amerikai filmek, a sakál pedig angol)
2017 jan. 27. - 18:07:29
2017 jan. 27. - 18:07:29
A film (regény) maga is egy politikai krimi...
szavazat: 9/10 2017 jan. 27. - 17:42:06
2017 jan. 27. - 17:42:06
Istenem egy ekkor film kapcsán ostoba politizálásba fogtok???
2017 jan. 13. - 09:19:36
2017 jan. 13. - 09:19:36
Se a SZU-nak, se az USA-nak nem üzentünk túl korán hadat, sõt nagyon kivárva, nagyon józanul, csak erõs német nyomásra cselekedtünk. A szomszédos országok már mind sokkal korábban hadat üzentek mindkét országnak, mint mi.. Magyarország csak egy nagyon vonakodó csatlós volt, sokkal józanabbul viselkedtünk akkor is.

Különösen igaz ez az USA esetében, de a Kassát, Munkácsot, valamint a kõrösmezõi személyvonatot ért indokolatlan szovjet támadások olyan súlyos casus belli események voltak, amelyek alapján Magyarország csakis egyféleképpen dönthetett.
2017 jan. 12. - 18:23:40
2017 jan. 12. - 18:23:40
OFF

Na, ebben a nagy barátkozásban majd pont mi járunk jól, ahogy az lenni szokott!
A nagyhatalmak mikor tettek a "kisállamok" javára? (Hacsak valami extra érdek nem fûzõdött hozzá, pl. Svájc).
Ezekre még egy tegnapi Esti hírlapot se nagyon bíznék (meg másokra sem).

A jövõkép inkább az orosz érdekszféra kiterjesztése a klasszikus "nyugat" (kb. Ausztria, NSZK, Olaszország) határáig.
Na, akkor lesz majd Eurónk is, csak úgy hívják, hogy Rubel, mint a régi "szép" idõkben...

A baj, hogy a ezen az úton már szépen el is indultunk (a Budapest-Moszkva tengely már egyenesedik - most egy kis hideget is "küldtek", hogy szokjuk a légkört).
Csak az a baj, hogy megint kemény lesz az ébredés néhány év múlva...

Még Trianonhoz.
Ahogyan már írták, a "történelmi" Magyarországon már eleve kisebbségben volt a magyar nemzetiség. (Most eltekintve attól, hogy mennyire voltak pontosak a népesség-összeírások. Gyanítható, hogy mindkét irányban torz volt - egyrészt az asszimiláció + a "magyarsághoz való tartozás érdeke" miatt, illetve a nehezebben "megtalálható" nemzetiségek, pl. hegyvidéki románok, miatt.)
Hamár teória, kérdés még Horvátország, amivel a XII. századtól közös uralkodónk volt ugyan, de nem volt jogilag a királyság része...
2017 jan. 12. - 17:53:08
2017 jan. 12. - 17:53:08
Trianont két ország utasíttotta el.

Szovjetunió,USA.

Talán ha nem sietünk mindkettõnek hadat üzenni,a II.Világháború után kedvezõbb határokhoz jutunk.A szovjetek céloztak is rá,minden visszacsatolt részt megtarthatunk és még többrõk is lehet szó...De mi inkább mentünk a Donhoz háborúzni...
2017 jan. 12. - 17:49:52
2017 jan. 12. - 17:49:52
Bocs,de Horvátország területe pont megegyezik a Jugoszlávián belüli tagköztársasági határral.A háború csupán ezt a határt állította vissza,pedig horvátok is élnek a környezõ országokban,leginkább Boszniában.
Ráadásul Bosznia lakosságának majd 40%-a szerb és mégsem tartozik a terület Szerbiához.

Koszovó egy autonóm terület volt,ez lett független,szintén figyelmen kivül hagyva az etniaki határokat.Itt alakult ki régen az elsõ szerb állam,itt volt a fõváros is.Mintha Esztergom Szlovákiához tartozna,olyann ez a szerbeknek,akik már nagyobb kisebbséget adnak Európában,mint a magyar.

Vagyis a békeszerzõdések alapján határokat nem lehet megváltoztatni,már meglevõ belsõ hatát mentén szakadhatnak szét országok.Aghgy a Szovjjetunióval is történt,jókora orosz lakosságot elszakítva az anyaországtól a Baltikumtól Ukrajnáig.

"Nagy MAGYARORSZÁG" visszaállításáról felesleges álmodozni,már Trianonkor a horvát területek nélkül is alig több,mint 50% volt a magyar lakosság aránya.Ez az arány soha nem volt több,mint 70 %,kb. a tatárjárás elõtt.Utána szívesen fogadtuk a betelepülõket.

El ne felejtsem,mi sem éltünk mindig itt...:)
2017 jan. 12. - 15:56:16
2017 jan. 12. - 15:56:16
A formálódó Putyin-Trump szövetségben remélhetõleg újra rajzolják Európa egyes országainak a határait is, remélhetõleg nem a mi kárunkra.
Egy ilyen szövetségben talán sikerül a vízbe fojtani a franciák ellenkezéseit is és az általuk annyira túlszerezett trianoni utódállamok is visszaszorulnak az eredeti, vagy ahhoz közelítõ határaikhoz.

Ami a magyar területeinkre idõközben betelepített idegeneket illeti, természetesen csak azok maradhatnak majd, akik igazolni tudják, hogy az õseik már 1918. elõtt is magyar területeken éltek (elképzelhetõ, hogy mekkora padlásturkálás lesz majd ezt követõen a nagyapa, dédnagyapa magyar papírjaiért). Akik ezt nem tudják majd bebizonyítani azoknak záros határidõn belül haza kell majd költözniük az õseik földjére!
2017 jan. 11. - 09:22:16
2017 jan. 11. - 09:22:16
on
Ez a film a maga idejében lenyûgözõen izgalmas, fordulatos volt. Ma már valszeg nem nézném meg újból, mert minden film (el)avul, nyilván ez is. Edward Fox -csakúgy mint testvére, James, akivel össze tudom keverni- szinte összenõtt a szereppel.

off
De Gaulle-nak annyi köze van Trianonhoz mint Gizikének a gõzekéhez...vagy mint Jaltának Lajtához. 1940-ben, hazája megszállása elõl és egykori fõnöke,a nácik által életre segített Vichy-Franciaország elnöke, Pétain rendszere elõl Angliába menekült és csak hazájának a szövetséges amerikai-brit csapatok általi felszabadítása után tért vissza "gyõztesen" Párizsba. Alaposan "meghálálta" szövetségeseinek háborús áldozathozatalát: regnálása alatt következetesen megakadályozta Nagy-Britannia belépését a Közös Piacba (a mai EU-ba), külpolitikája a hidegháború idején (és ellenére) mindvégig erõsen USA-ellenes volt, kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetébõl és az "Európa az Atlanti-óceántól az Urálig terjed" jelszavával szovjetbarát politikát folytatott, a nyugati nagyhatalmak közül elsõként ismerte el Mao Kínáját, Kanada egységét bomlasztotta quebeci látogatásakor (ami után De Gaulle-t úgyszólván kiutasították Kanadából): összességében szinte minden fronton különutas (kül)politikát folytatott, ezzel értelemszerûen a SzU pozícióját erõsítette. Érdeme elsõsorban a német-francia viszony rendezése volt.
Összes hozzászólás