Carol

Bakancslistához adom
16 éven aluliak számára nem ajánlott angol-amerikai romantikus dráma, 118 perc, 2015

Értékelés:

136 szavazatból
Szerinted?

Az ötvenes évek gazdasági fellendülése idején a húszas éveiben járó Therese (Rooney Mara) Manhattan egyik nagyáruházában dolgozik eladóként, és naphosszat a jobb életről, és a szerelemről álmodozik. Egy nap találkozik a jómódú Carollal (Cate Blanchett), aki kihűlt házasságában vergődik, és amit talán csak kislánya iránti imádata tart egyben. A két nő között rögtön szikrázni kezd a levegő, és kezdetben ártatlannak induló találkozásuk az érzelmek hatására gyorsan elmélyül. Carol féltékeny és továbbra is szerelmes férje (Kyle Chandler) meg akarja kérdőjelezni a nő anyai rátermettségét, valamint erkölcsösségét. Később pedig további, mélyre elásott titok is felszínre kerül a múltból.
Bemutató dátuma: 2016. február 11. Forgalmazó: Vertigo Média Kft.

Stáblista:

Díjak és jelölések

  • Cannes-i fesztivál

    2015
    Legjobb női alakítás: Rooney Mara
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb látványtervezés jelölés
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb női alakítás jelölés: Cate Blanchett
  • Oscar-díj

    2016
    Legjobb női mellékszereplő jelölés: Rooney Mara
  • Oscar-díj

    2016
    Legjobb filmzene jelölés: Carter Burwell
  • Oscar-díj

    2016
    Legjobb operatőr jelölés: Edward Lachman
  • Oscar-díj

    2016
    Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Phyllis Nagy
  • Golden Globe-díj

    2016
    Legjobb színésznő - drámai kategória jelölés: Cate Blanchett
  • Golden Globe-díj

    2016
    Legjobb filmzene jelölés: Carter Burwell
  • Golden Globe-díj

    2016
    Legjobb rendező jelölés: Todd Haynes
  • Cannes-i fesztivál

    2015
    Arany Pálma jelölés: Todd Haynes
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb film jelölés: Christine Vachon
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb jelmeztervezés jelölés
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb női mellékszereplő jelölés: Rooney Mara
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb operatőr jelölés: Edward Lachman
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Phyllis Nagy
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb rendező jelölés: Todd Haynes
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb film jelölés: Stephen Woolley
  • Oscar-díj

    2016
    Legjobb jelmeztervezés jelölés
  • Golden Globe-díj

    2016
    Legjobb film - drámai kategória jelölés
  • BAFTA-díj

    2016
    Legjobb smink és maszk jelölés
  • Oscar-díj

    2016
    Legjobb női alakítás jelölés: Cate Blanchett

Hozzászólások

Szerinted?
rrh91 okt. 10. 20:46:02
Nem valami erős film, bár a szexjelenet nem rossz. Egy kis leszbizéssel minden filmet el lehet adni.
5/10
Kara_kán 2018 okt. 30. - 00:39:49 5/10
Értem én hogy érzékenyíteni akar még a közszolgálati Tv is (m5), de ez egy hazugság. OK, minden film, regény stb. hazugság.
Mert könnyű úgy leszbizni, hogy minimum az egyik fél dúsgazdag, és mindkét fél szép. Legyen mindkettő szegény és csúnya. Na, abból tessék filmet csinálni!
perry 2018 aug. 27. - 19:07:53
Carol a regényben hosszú oldalakat kap amint az írónő lefesti testi és emberi adottságait. A filmen pedig minden szónál izgalmasabb, hogy feltűnik a szélesvásznún Blanchett kicsit hideg és arisztokratikusan gőgös pillantással szemlélve a játékvonatot. Mintha egy megközelíthetetlen hókirálynő jelenne meg alattvalói előtt audiencián. Egy arc mely koránt sem szabályos de egyszerre érzek benne belső tüzet és jeges megvetést.Olyan színészi skálán mozog apró gesztusok tömegét szabadítva rám a nézőre melyek a székemhez szögeznek és már veszve vagyok , átadom magam ennek a nőnek, az ő érzelmeinek. Estélyek könnyed kissé ironikus társalgója , majd megismerjük a vágyakkal fűtött Carolt aki vonzások és választások keresztútjánál áll, engedve a pillanat varázsának , a test hívószavának. Ne feledjük 1952. évet írjuk. Elindulnak az első színes televízió adások az Egyesült-államokban. Már az írónő álneve s is sejteti /Carole Morgan/ , hogy megélt élményből fakad a mű. Ebben az identitás drámában Patricia Highsmith /az írónő valódi neve/ olyan élményekkel ajándékozta meg az olvasóit melyek a kor prüdériája nehezen bírt volna el. Szerezve olyan olvasótábort akik hasonló helyzetekben élték életüket. Az írónő azóta sem publikált ebben a témában, de az azóta milliós példányszámot is meghaladó Carol-t mára a leszbikus szerelem kultuszműveként tartják számon. Highsmith soha többé nem írt olyan érzékien, olyan líraian, mint ebben a regényben, amelyet egy személyes találkozás ihletett. Ezzel a mondattal a filmnél is vagyunk. Bevallom szeretem a korfestő filmeket, ettől olyan érzés kerít hatalmába mintha időt utaznék, felfejtve annak szövetét réseken és tükrökön át kukucskálva Prust után szabadon : Az eltűnt idő nyomában. A gazdasági fellendülés Amerikájába látni a sikk és a polgári lét a dolgozók élesen elkülönülő világát. A még erősen számító rang és társadalmi különbségeket. ahhoz, hogy ez a film egyedi és olyan legyen mint egy tökéletes antik szobor ahhoz elsősorban Haynes szigorú önkontrollja kellett. Nincsenek hatalmas "színészi őrjöngések" nagy gesztusok és túljátszott műkönnyes jelentek. Helyettük egy míves női cigarettatárcából elővett aranyvégű Camel, néhány slukk és egy arc és ajak mely kicsit gúnyos mosolyra húzódik. Játék ez, két nő, két színésznő érték és mértékadó játéka Cate Blanchett és Rooney Mara "szonátája" hegedűre és zongorára. Amit tudni kell a színészi játék alázatáról és az egymás erejéből való színészi építkezéséről annak teljes tudatában vannak a hölgyek. Apró drámák, visszafogott érintések, és lázas szerelmi vonzások izgalmas elegyét kaphatjuk a filmtől. Nélkülük és a rendező nélkül egy középszerű B kategóriás mozit látnánk mű románcal és giccses B kategóriás színészekkel.
Cleo. 2018 márc. 04. - 21:24:17
Jó lenne, de miért nem lehet szinkronosan leadni?? Így nézhetetlen, fujj. Undorodok az ilyen szarságoktól. Le ne szinkronizáljátok, még véletlenül se.
73ntimea 2017 júl. 27. - 09:23:21
Zseniális, felejthetetlen film! T
offtopic
kanyádport 2017 ápr. 06. - 20:49:34
Bocs az offért, de sajos kifogytam az ötletekbõl. Szeretném mindenkivel tudtani, aki ismert itt, a fórumon, hogy január óta (akkor vettem észre ezt az új, fészbukos-indapassos hülyeséget) nem tudok bejelentkezni ide a hosszú évekig használt nickemen (Ezüstliliom), és hiába kértem többször is a segítségét az üzemeltetõknek, tojnak rám. Ezt a regisztrációt nem fogom használni. Ha nem kapom vissza a régit, többet nem írok ide. Sajnálom, de a véleményemet elmondja ez a regem.:///
5/10
pihes 2016 okt. 24. - 06:40:44 5/10
A kor, a történettel, annyira semmisként hatott, hogy láttam, és, nem néztem a filmet.
lacy 2016 okt. 21. - 20:07:27
a filmet nem láttam épp ezért olvasgatok itt, hogy megpróbáljam eldönteni, hogy érdemes-e, de az azért megfogott - éljen a továbbra is remek humorral megáldott ostoba Port.hu - , hogy színes feliratos amerikai film odafenn
alul meg

Szinkronhangok..
gratula még egyszer a remek szerkesztõcsapatnak port.hu hajrá csak így tovább
El Nano 2016 okt. 21. - 07:28:49
Még nem láttam a filmet, Cate Blanchett viszont ott van a kedvenceim között. Az eddigi beszámolókból nekem az jön le, hogy ez igazából egy buzipropaganda. Valaki erõsítsen meg ebben, mert akkor simán kihagyom, miután rohadtul nem érdekel a témakör és nem szeretnék feleslegesen belekezdeni. Köszi.
10/10
LilyDawnson 2016 máj. 03. - 23:19:14 10/10
Képi világ, díszletek, fény-árnyék, korhûség, érzések, '50-es évek, tipródás, boldogság, kiemelkedõ zene, karakterek.. MINDEN a helyén! Szubjektív preferenciák, kiragadott momentumok következnek.
Carol: valóban az a hiúzszem. Háziasszony, de "csak" gazdag, nincs /hercegnõs/ születési elõjoga, õ az egyértelmû kezdeményezõ; nem örökké, de "love you, my angel"... "nem fogom tagadni, nem fordulok saját lényegem ellen".
Kifogástalanul viselkedik, sose veszti el a kontrollt, kifinomult és elképesztõen erõs.
Therese: "férj? még azt sem tudom, ebédre mit rendeljek"! Mûvész, vörös fény, fotók, "nem félek." [Pont van a végén, igen. Halkan mondva, de világosan. Itt mindennek súlya van. Nem mindenek mozgatója a félelem. ]
Nem értek egyet azzal, hogy õ a kezdeményezõ. Egyértelmûen Carol intézi és irányítja az egészet. Az a kesztyû nem véletlenül marad ott, Therese csak belemegy az utazásba... nem csak sodródik, mert abba a folyóba ugyan bele kellett lépni; de nem is õ indítja a továbblépést.
A film hibái: kibámulnak a taxiablakon, egyenest a nagyérdemû arca közepébe. Talán csak én vagyok túl földhözragadt, de ez nagyon nem jött át, akármit akart is közvetíteni.
Therese már-már szégyentelenül gyorsan és minden dilemma nélkül megy fel Carolhoz. Ezt egyértelmû visszajelzésként is lehetne értelmezni, bennem inkább "könnyen ment"-felhangot keltett.
Néha picit vontatott, de a mindennapokban is vannak unalmasabb percek - éppen ettõl rettentõen emberközeli. Carolt is azzal zsarolja a férje, ami [talán egyetlen, de biztosan] a leggyengébb, még inkább fájóbb pontja.
Amikor meg a fõnök kitalálja az újabb irritáló hülyeségét, és még vágj is hozzá jó képet (lásd mikulássapka): nagyjából így kezdünk mi is hétfõ reggel a 'gyárban'...
Blanchett zseniálisat alakít, Mara is megadta a módját - bár benne tényleg van valami mélyen ijesztõ... A férj és a barátnõ megformálói is tökéletes munkát végeztek.
Az EGÉSZ ikonikus értékû.
10/10.
drProktor 2016 ápr. 24. - 21:28:39 Előzmény Panka Török
Így van! Mi köze a regényt író írónõ durva és tisztelet nélküli
fikázásának a regénye alapján készült filmhez? Semmi !!
A film egyébként remek !!!
9/10
Ezüstliliom 2016 márc. 06. - 19:56:37 9/10 Előzmény Gollam24
Szerintem épp eléggé érezhetõ, milyen nehéz volt akkor leszbikusnak lenni, mutatja ezt az, amit Carollal tesznek. Az életük további alakulását a képzeletünkre bízzák. Biztos az sem volt/lesz fenékig tejfel. Az ágyjelenet pedig szerintem pont annyi volt, amennyi kellett ebbe a filmbe. Nekem nem volt hiányérzetem.
9/10
Ezüstliliom 2016 márc. 06. - 19:52:44 9/10
Azóta is próbálom szavakba önteni a filmmel kapcsolatos érzéseimet, de nem megy. Csak foszlányok sikerednek, hogy tetszett a hangulata, hogy magával ragadott és letaglózott, hogy tetszett a zenéje, és azóta meg is találtam azokat a dalokat a youtube-on.:) Hogy mennyire erõsítette egymást fényképezés, zene, a kosztümök és persze a színészi alakítások. Az, hogy micsoda aljas dolog, mikor fegyverként használják egy anyának a gyermeke iránti rajongását, ragaszkodását ellene, hogy bármire rákényszerítsék, és hogy a filmben pont a férje teszi ezt vele, aki állítólag szereti. Persze tudom, hogy ezerszer tette már ezt férj a feleségével, de itt azon van a hangsúly, hogy a férj állandóan azt hangoztatja, hogy szereti, és mégis...
Megfogalmazhatatlan érzések és gondolatkezdemények bújkálnak bennem Therese bizonytalanságával és különc magányosságával kapcsolatban.
És végül pár hónapon belül ez volt a második film, ahol az utolsó perc megható jelenetét nem engedik lecsengeni, nem hagyják, hogy megríkasson, mert hopp, már vége is, és fel is kapcsolták a világítást a moziban. Mostmár ez lesz a trend? Hogy kielégítetlenül, bennragadt könnyekkel kell kibotorkálni a filmekrõl?:/ Oké, nem kell az olcsó szirup, de azért ha egyszer hat az emberre egy film, akkor hagyják, hogy hasson!
9/10
Gollam24 2016 márc. 03. - 12:57:02 9/10
Nagyon szép a film képi világa, a zene jó, a díszlet, a ruhák lenyûgözõek, de a film cselekménye lehetett volna izmosabb, talán ezért sem jelölték Oscar-ra, nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni arra, hogy pl. az 50-es években mennyire nehéz volt megélnie egy szexuális mássággal küzdõ embernek a saját szexuális másságát (hisz még beszélni se nagyon lehetett akkortájt ilyen témákról, nemhogy felvállalni azt) és nem ezt a féltékeny férj cselekményvonalat kellett volna erõltetni, illetve lehetett volna kicsit bevállalósabb a leszbikus-jelenet is, ha már lúd legyen kövér alapon .....nem mondom, hogy rossz film, de többet vártam tõle sokkal, a 2 színésznõ viszont jól játszik benne.
Meril 2016 febr. 29. - 21:01:33
Nagyon szerencsétlen a film leírása. Sajnos nem csoda, hogy ennyire vattacukorszerûnek, üresnek és tompának tûnik a film. Ez a cselekményre és a hangulatra is igaz.
Sokan mondják, hogy a könyv mindig jobb mint a film általában . Itt elég könnyû lett volna a könyvet túlszárnyalni. Mikor kiderült, hogy filmre viszik én csodálkoztam is nagyon, hogy fognak ebbõl mozit csinálni? Egy végtelenül könnyû olvasmány, egyszerû történet, tele semmiségekkel. De talán pont ezért... Ráadásul a film majdnem 2 órás ez szerintem nagyon hosszú.
Carolt szívesen nézi az ember bár sokszor nagyon dívás, és nekem az elsõ éttermi jelenetnél az volt az érzésem, hogy ezeket a mozdulatokat, gesztusokat már láttam valahol, nem eredeti! A fiatal hölgy karaktere pedig szerintem iszonyatos melléfogás mert jóval fiatalabbnak néz ki a koránál és nagyon jellegtelen. Nem egy szerelmi történetbe illik.
4/10
momomo 2016 febr. 23. - 21:26:28 4/10
Nagyon készültem a filmre a sok-sok jelölés és pozitív kritikák miatt is, és szégyen szemre meglestem a telefonom, hogy mennyi az idõ közben... Még csak egy óra telt el, amikor ez történt.

Én semmi szikrát nem éreztem a két nõ között, és a játékuk is automatikus, vontatott volt. Rooney Mara kifejezetten élettelenül hozta a karakterét, és a folyamatos ajakpittyesztése sem tett jót a játékának. Cate Blanchett-nek pedig szerintem tökmindegy lett volna ki ül vele szemben, csípõbõl hozta a karaktert - amely egyébként kísértetiesen emlékeztetett a Blue Jasmine-ben megformált karakterére.

Szóval nálam 4/10, mert végülis a kosztümök és a látvány szép volt, de egyébként unalmas volt az egész.
Bátran kihagyható.
1/10
LanyUs 2016 febr. 21. - 21:05:32 1/10
A párom beszélt rá erre a remekmûre, hát megnéztük a moziban ...
Nem értek egyet azzal, hogy "Akinek tetszett, végre megértette" stb. Mindketten vártuk, értettük, átéreztük... de ebben az unalomban ragadtunk... Sajnos ez a film nem több 2/10-nél, hiába kritika és a túlpontozás
10/10
FElepHánt 2016 febr. 21. - 19:37:53 10/10
Therese fotózni szeretne, de még áruházi eladó, próbálkozik a fiúkkal, de még érintetlen.
A sötét ötvenes évek, McCarthy Amerikájában hogyan is találhatott megfelelõ partnert egy
mûvészi érzékenységû lány? Nem volt még petting, legfeljebb futó csókok, nagyon a szöveg
számított, különösen a "veled akarom leélni az életet" zárszóval. A tömöttvállú fiatalembe-
rek bemutatták a jövendõbelit a családnak, romantikus nyaralásra gyûjtöttek, míg a lányok
bútorra, esküvõre. Aztán szépen beleidomult mindenki a hétköznapokba.
Kisasszony-hõsünknek éles a szeme. Mohón tapad a gyerekjátékot vásárló elegáns hölgyre.
Decens kalap, gyönyörû bunda, az elbizakodott boldogság széles mosolya. Cate Blanchette
hiúz-szemekkel vizslat, mintha áldozatra lesne, véletlenül hagyja ott kesztyûjét, címét, - és
lám, rövidesen vendégül is láthatja a bájos bolti tündért. Búfelejtõ autózásra is elviszi ma-
gával, szeszélybõl?, vagy hogy legyen vele valaki?, ám hamar kiderül, nem õ itt a kezdemé-
nyezõ... Rooney Mara elbûvölõ finomsággal érzékelteti, hogy totális tapasztalatlansága el-
lenére, nagyon is szeretné, hogy történjen már valami.
Az esõ sûrûn esik, az autók ovális ablaka csatakos homályba borítja a látómezõt. A ruhák ne-
vetséges vonalai kreatív újjáalkotással vonzó érdekességet kapnak, az utcák, kocsik régiek,
Edward Lachman kamerája tompa tónusokkal, elmosódó fényekkel teremt meg a poétikus
atmoszférát. Halk, diszkrét a stílus, melyet csak a féltékeny férj részeg dührohamai törnek
néha meg. Nehogy valaki szinkronizálva nézze!!! Az amerikai angol jellegzetes érdességét az
árnyalt dikció, a szereplõk piánóba tisztult hangja fátyolos zeneiségbe öltözteti, hatványoz-
va a látvány varázslatos költõiségét.
Todd Haynes-t még nem rontotta meg a hollywoodi környezet, európaibb az európainál,
tempójának higgadt bátorsága csodálatos, minden snittet az utolsó minutáig kijátszik, le-
helletnyi átmenetei remegõ érzékenységû szerkezetet építenek. Ma már jóval egyszerûbb
a különféle kapcsolati formák megélése, de a többségi idegenkedés még mindig kockáza-
tossá teheti a legemberibb vonzódásokat is. Talán a legelfogódottabb utálkozókat is meg-
érinti ez a harmóniát sugárzó filmköltemény, de Rooney Mara ellenállhatatlan személyisé-
ge egészen biztosan.
Andro86 2016 febr. 18. - 19:50:25
Folyt köv.

A férfiak úgy viszonyulnak benne a nõkhöz, mint flippergolyók, a gyémánthoz, pedig tudják, „hogy ennek nem így kellene lennie.” Hiába hozná le egy férj a csillagokat is az égrõl, ha ezzel, csak elnyomja és kiszolgáltatottá teszi a feleségét, akinél többre tartja, az „ügyfelek szórakoztatását”, miközben csakis rajta múlna, hogy meg- gyõzze õt kettejükrõl.
Ez a szerep domborította ki igazán, hogy Cate Blanchett Törõcsik Mari, Jeanne Moreau, Audrey Hepburn és Vanessa Redgrave nyomdokain jár. Azt kérdezhetjük, hogyan lehet az õ külsejével, kisugárzásával ilyen emberi valaki. Õ Carol, ezért szívbõl kívánjuk neki, hogy találja meg az útját, önmagát és, hogy a Harge-dzsal is le tudjanak ülni egyszer, nem beszélve a lányáról. Továbbá hogy olyan intelligens, ambíciózus, csalhatatlan ösztönökkel bíró nõvé váljon, amilyen valójában, meggyõzõdve róla, hogy bármi jöjjön egyedül is szembe tud nézni vele, miért is ne lenne rá képes, amikor a legfontosabb pillanatban egyszer már cselekedett, és még a szeme is nevetett.
Hogyan is mondhattak volna nemet egymásnak Therese-zel, mikor tudták nem is tehetnének nagyobb dolgot annál, minthogy együtt maradnak.
Andro86 2016 febr. 18. - 19:22:57
Szerintem Patricia Highsmith rá sem ismert volna a könyvére, mondván, hogy, csak a nevek egyeznek, de ez cseppet sem lett volna ellenére, látva hogy micsoda egy (széles) vászonra írt, festett remekmû lett belõle. Ki tudja, talán Weinstenék is megéreztek valamit abból, hogy itt bizony felzengett a szerelem, és most az egyszer háttérbe húzódtak megóvva a filmet a kampányolás erõltetett menetétõl. Valószínûleg így sem tudtak volna tarolni, de nem is számít, egyáltalán nem számít, csak az ami a sorok között van, vagy talán még annál is mélyebben.
Akarva- akaratlanul is arra gondoltam, hogy Carol Anna Karenina, és Bovaryné méltó örököse. Ugyanakkor õ maga az ’50-es évek, pontosabban olyan, amilyennek látni szeretnénk, ennél fogva F. Scott Fitzgerald hõseivel is rokonítható, akik a jazz korszakban mozogtak otthonosan. Mégis leginkább az Utolsó angol úriember (Parade’s End) történetére rezonál, mivel egy ugyanolyan érzéki és festményszerû szerelmi háromszöget mutat be nõi nézõpontból.
A férfiak úgy viszonyulnak benne a nõkhöz, mint flippergolyók, a drágakõhöz, igaz gyöngyhöz, vagy sziklához, pedig tudjuk, „hogy ennek nem így kellene lennie.” Hiába hozná le valaki a csillagokat is az égrõl, ha ezzel, csak elnyomja és kiszolgáltatottá teszi a feleségét, akinél többre tartja, az „ügyfelek szórakoztatását”, miközben csakis rajta múlna, hogy meg- gyõzze õt kettejükrõl.
Ez a szerep domborította ki igazán, hogy Cate Blanchett Törõcsik Mari, Jeanne Moreau, Audrey Hepburn és Vanessa Redgrave nyomdokain jár. Azt kérdezhetjük, hogyan lehet az õ külsejével, kisugárzásával ilyen emberi valaki. Õ Carol, ezért szívbõl kívánjuk neki, hogy találja meg az útját, önmagát és, hogy volt férjével is le tudjanak ülni egyszer, nem beszélve a lányáról. Továbbá hogy olyan intelligens, ambíciózus, nõvé váljon, csalhatatlan ösztönökkel bíró nõvé váljon, amilyen valójában, meggyõzõdve róla, hogy bármi jöjjön egyedül is szembe tud nézni vele, miért is ne lenne rá képes, amikor a legfontosabb pillanatban egyszer már cselekedett, és még a szeme is nevetett.
Hogyan is mondhattak volna nemet egymásnak, mikor tudták nem is tehetnének nagyobb dolgot annál, minthogy együtt maradnak.
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Autentikus roma népzene a MÜPA Fesztivál Színházában.

Jegyvásárlás