Citizenfour

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott német-amerikai ismeretterjesztő film, 114 perc, 2014

Értékelés:

11 szavazatból
Szerinted?

2013 januárjában az ismert dokumentumfilmes, Laura Poitras már két éve dolgozott egy megfigyelésről szóló filmen, amikor kódolt e-mail üzeneteket kapott a Citizenfour álnév alatt író Edward Snowdentől. Amikor Snowden felfedte, hogy valójában magas rangú adatelemző, aki hajlandó kiteregetni az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) nagyszabású lehallgatási tevékenységét, Pointrasnak sikerült meggyőznie arról, hogy dokumentumfilmet készíthessen róla. A Citizenfourban elkísérhetjük Pointrast és Glenn Greenwald újságírót Hong Kong-ba, és végigkövethetjük, ahogyan Snowden átadja nekik a magánszféra válogatás nélküli, illegális megsértését bizonyító titkosított anyagokat. Pointras filmje zsigerileg érezteti velünk az ellenőrizetlen kormányzati megfigyelés veszélyeit - megtekintése után másképp nézünk majd a telefonunkra, a leveleinkre, a bankkártyánkra, a böngészőnkre és a közösségi profilunkra is.
Bemutató dátuma: 2015. április 30. Forgalmazó: Cinefil Co és a magyarhangya

Stáblista:

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
tesz-vesz 2015 nov. 20. - 21:32:10 Előzmény joeydarko
túl sok volt a bulvár, a primitív önsajnálkozás. a felesleges magánéleti tükörnézegetés, fogmosás, tv-nézés.
és kevés a "száraz" tény. infó. amit lehetne izgalmasan is elõadni 40 mondatban, a legdurvább dolgokat. ami miatt olyan fontos is ez a Snowdnen. nem azért fontos, mert zokniban fekszik az ágyon.
joeydarko 2015 nov. 15. - 12:47:28 Előzmény tesz-vesz
Gyanítom annyit feltételeztek bár lehet, hogy naivan, hogy teljesen felesleges benne közölni egytõl egyig a száraz dokumentációt, hiszen azt két éve remélhetõleg mindenki olvassa a híroldalakon. Ha Shakespeare-rõl készül film, akkor abban se várom el, hogy felolvassák az összes drámáját... Szerintem ebben pont annyi volt a megfigyelési ügyekrõl, hogy kontextusba helyezze a nézõt és pont annyi volt Snowdenrõl, amennyit látni kell ahhoz, hogy megtudjuk mi vezérelte, milyen ember és hogyan vitte véghez.
10/10
4427 2015 máj. 17. - 20:30:53 10/10
Le a kalappal Edward Snowden elõtt!
Minden tiszteletet megérdemel ez a bátor, okos és kivételesen tisztességes amerikai fiatalember.
Meg persze a film készítõi is.
tesz-vesz 2015 máj. 07. - 16:09:21
egy órája nézem, és csak annyit tudok, hogy az új vezetékes telefonban is van egy chip, amivel le lehet hallgatni.
viszont a magánéletérõl, érzéseirõl, meg a közeli arcképérõl meg irritálóan sokat tudok. de nem érdekel a bulvár!

halmozzanak már el információkkal ezek a szerencsétlen készítõk! ki vágta ez a szentimentális baromságot? nem érdekel a lelkivilága addig, amíg "le nem tesz valamit az asztalra" a dokumentumfilmben!
tényeket szeretnék hallani, tecnikai részeleteket, nem azt nézegetni ahogy fekszik, meg ül az ágyon pizsomában ábrándozva. felesleges percekkel a 21.százaban már nem kéne terhelni az értelmes nézõt. úgy látszik nem azoknak szánták.

így persze hogy összejön a két, felesleges (?) óra. azért még végignézem, de rossz elõérzetem van.
8/10
bee eater 2014 nov. 08. - 19:13:07 8/10
A film Ed Snowden szemszögébõl mutatja be, hogyan élte meg azokat a napokat Hong Kong-i hotelszobájában rejtõzve, amikor a The Guardian (angol politikai napilap) újságírói elõször hozták nyilvánosságra az amerikai kormány lehallgatási botrányát. Snowden lépett kapcsolatba a film rendezõjével és egyeztetett vele arról, hogyan és hol találkozzanak, milyen feltételekkel bocsátja rendelkezésre az általa megszerzett bizonyítékokat. Végig izgalmas dokumentumfilm, ami csak akkor lassul le egy picit, amikor Snowden hosszasan magyarázza szállodai szobájában a két újságírónak, hogyan tárolják majd az általa átadott bizonyítékokat. Kicsit sok az IT szöveg itt, amit nem mindenki fog érteni, de szükséges volt benne hagyni a filmben. Snowden elmondásában halljuk, mi vezette õt arra, h saját és szerettei életét is veszélyeztetve kirobbantsa a lehallgatási botrányt; látjuk, hogyan menekítik ki õt Hong Kong-ból, h aztán Oroszországba érve egy évre menekült státuszt kapjon. Ahhoz képest, h a film legnagyobb részét egy szobában forgatták, mégis leköti az ember figyelmét.