Kerekes Vica

https://www.youtube.com/watch?v=Qyl8dPq0zlc

Érdeklődöm, hogy a március 24. 16:56:37 időpontban eszközölt hozzászólásom miért lett kicenzúrázva?
Talán csak nem azért, mert az történelmi tényeken alapuló színtiszta igazságokat tartalmazott?

Továbbra sem vagy képes normálisan gondolkozni, csak a foxi-maxi esti egyetem hülyeségeit böfögöd ki magadból.
A magyar csapatok korábban se a románokkal, se a csehekkel nem álltak harcban, tehát azok nem is győzhettek le minket. A magyar csapatok csupán az orosz és olasz frontokon harcoltak, ahol derekasan megállták a helyüket. A háború után se az oroszok (felettük már 1917-ben győzelmet arattak a központi hatalmak), se az olaszok nem szálltak meg minket.
A románok ugyan 1916-ban hitszegő módon betörtek Erdélybe, de ezeket a csapatokat német segítséggel nagyon hamar sikerült kivernünk, sőt Bukarestig, majd a Fekete-tengerig kergettük a románokat. (Akkoriban az erdélyi német hadseregben szolgált fiatal tisztként a később legendássá vált Rommel tábornok is.) Figyelmedbe ajánlom Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig című nagyszerű könyvét. Ezt követően egy olyan teljes lefegyverzést biztosító békekötésre kényszerültek a románok, hogy a háború végéig még csak gondolni sem mertek semmilyen támadásra. A háború végén is csak az agyalágyult és hazaáruló Károlyi Mihály garázdálkodása idején, annak gyengeségét kihaználva mertek támadást indítani Hazánk ellen, akkor már a szemét franciák fegyvereivel. A hazatérő magyar katonák megfelelő irányítás esetén igenis megvédték volna a határainkat, családjaikat a tolvaj románoktól. Jó példa erre a Székely Hadosztály, amely csupán a Károlyi-banda parancsai és felforgató aknamunkája miatt volt kénytelen feladni állásait a Király-hágónál.
A Felvidéket megszálló csehek korábban pedig egyenesen szövetségeseink voltak, velük már csak emiatt sem állhattunk harcban. A cseh légionáriusok létszáma viszont szintén csak néhány ezer főre tehető, akiket játszva kiverhetett volna a magyar hadsereg, ha a szemét Károlyi Mihályéktól megfelelő támogatást kapott volna.
Később a tanácsköztársaság idején már egy nagyon sikeres hadműveletet hajtott végre még a vörös hadsereg is (nagyrészt régi monarchiabeli tisztjeink vezetése alatt), amely akkor még a lengyel határ közeli Bártfát is felszabadította. (Mielőtt elkezdenél lelkendezni tudni kell, hogy Kun Béláék ezt az északi hadjáratot nem a Haza felszabadítása céljából indították, hanem közvetlen összeköttetést akartak teremteni a Lengyelország felé nyomuló szovjet hadsereggel, Leninékkel.)
Ha már akkoriban egy Horthy Miklós állt volna az ország élén, minden idegen katonát kivertünk volna az országból, ma Trianont csupán egy francia kastély neveként ismernénk.
Hatalmas tudásbeli hiányosságaid felszámolása érdekében ismét csak azt tanácsolhatom, hogy kezdjél el végre olvasni.
Javasolt irodalom:
- Tormay Cecile: Bujdosó könyv
- Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
- Maderspach Viktor: Élményeim a nyugat-magyarországi szabadságharcból
- Somogyváry Gyula: És mégis élünk
Jó olvasást!

Ismét tévedésben élsz és nem vagy tisztában Trianon valódi hátterével.
Az I. világháború végén Magyarország, a központi hatalmak részeként ugyan a vesztes oldalon állt, ám egyetlen idegen katona sem tartózkodott Magyarország területén.
A rablók beáramlása csupán az agyalágyult és hazaáruló Károlyi Mihály garázdálkodása idején kezdődött meg, amikor a tolvajok kihasználva az ország védtelen állapotát minden oldalról kezdtek beönleni és megszállni az ország területét.
A frontokról hazaérkező magyar katonákat nem lett volna szabad szélnek ereszteni, ahnem a haza védelme érdekében a határok megvédésére kellett volna vezényelni. Az akkor fegyverben álló kb. 1 millió magyar katona képes lett volna megvédeni az országot a tolvajoktól, hiszen a beáramló idegen hadseregek összességében sem érték el ezt a létszámot, a felszerelésükről, fegyverzetükről nem is beszélve. A Felvidéket megszálló cseh légiósok száma csak néhány ezer főre tehető.
A Székely hadosztály pl. hónapokra képes volt megállítani a románokat a Kirély-hágónél.
A "nem akarok látni többé katonát" kijelentő, hazaáruló Linder Béla és liberális, szocdem., kommunista társai nem akarták megvédeni a Hazát, szélnek eresztették a hazaérkező magyar katonákat, pedig a hazájuk, lakhelyük, családjaik védelmében hajlandóak lettek volna tovább harcolni a tolvajok ellen.
Tehát olvassál történelmet, mielőtt butaságokat írsz le!

A magyar földrajzi nevek ismeretéhez, helyes használatoához valóban háborút kellene nyerni?
Akkor Bartislavát, Cuj-Napocát? Novi Sadot stb. kellen mondanunk szerinted (mint Kovács elvtárs tette ezt annak idején)? Talán még a Bécs nevet is törölnünk kellene a szótárankból és wienezni kellene?
Hogy Párizst, Brüsszelt, Drezdát már ne is említsem!

Elragadó személyiség, különleges szépség és fantasztikusan tehetséges.

Jó nõ!!!!

Kerekes Vica még mindig Füleken (Palócföld, Nógrád vármegye) született és nem filakovon (sic!!!).

A Szerelmes földrajz legutóbbi adásában Kerekes Vica szerepelt.

A filmben csak és kizárólag Fülek neve szerepelt, a Filakovo (sic!) még véletlenül sem csúszott be sehová sem.

Ezért a Port honlapján is illõ volna átjavítani Kerekes Vica születési helyét Fülekre!!!

Kerekes Vica ismét felvillantja gömbölyded formáit

tíz rövid történet - összekötõ elem egy kanapé
egyes jeleneteket egy snittben, vágatlanul vették fel - a forgatási idejük így mindössze egy nap volt

Ha a kanapék mesélni tudnának…Hát, most fognak. Egy szerelemre vágyó, egy francia, egy elhagyott, egy megtalált, egy pszichés, egy ügyosztályi, egy hegyi, egy pokoli, egy baráti és egy foltos. Megbízható és kiszámíthatatlan ülõbútorok. Megbízhatóan mûködõ, de olykor kiszámíthatatlan vendégekkel. A Couch surf tíz kanapé és vagy két tucat férfi és nõ vidám, megható, szellemes meséje felnõtteknek. http://instyle.hu/jon-couch-surf-hamori-gabriella-kerekes-vica-torocsik-franciska-nagy-zsolt/

http://i1.wp.com/instyle.hu/wp-content/uploads/2014/01/02_Couch_Surf_Kerekes_Vica_Horv%C3%A1th_Krist%C3%B3f_foto_Fegyverneky_-S%C3%A1ndor11.jpg

https://fbcdn-sphotos-g-a.akamaihd.net/hphotos-ak-ash3/t1/p180x540/1966803_625059604209558_2077340940_n.jpg

Az, hogy mit írnak a megszállók az okmányokba a fenét se érdekli! Fülek az akkor is Fülek marad a fejük tetejére állnak a tótok.

Egy Magyarországon szerkesztett, magyar nyelven szerkesztett honlapnak nem kell foglalkoznia a megszállók által kiállított okmányok tartalmával, hanem következetesen magyar nyelven kell közölnie minden adatot!

Azaz Fülek, Losonc, Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Marosvásárhely, Újvidék stb.

Mert - szerintem - a születési adatai között és a személyijében is így szerepel, tii. így hívták a helyet, amikor született. Annak persze tudnék örülni, ha könnyebbség, pontosítás és többlet tájékoztatásul zárójelbe odaírnák a magyar nevét is.

Kerekes Vica szülõvárosának a nevét - Fülek - miért kell idegen nyelven feltüntetni az adatai között?

Egy felvidéki (Nógrád vármegye, Salgótarjántól csak kb. 30-40 km távolságra) lévõ, magyar többségû (de ha nem magyar többségû lenne, egy felvidéki helységnek akkor is kötelezõen létezik magyar neve) várost miért kell idegen néven nevezni?