A XX. század egyik legnagyobb hatású mûvésze, aki rendkívüli mûveltséggel és írói tálentummal bírt.
A következõ idézet Bán Zsófiától való: "mert õt tekinthetjük sok minden alapító faterjának (az atya ellen nyilván tiltakozna) irodalomban, nyelvben és zenében, amit a nagyérdemû és az alkotók is a mai napig nagykanállal zabálnak. Például õ volt a beat-nemzedék apukája, amennyiben õ írta azokat a hírhedt mûveket – például: Naked Lunch, Queer, Junkie, Soft Machine, Nova Express –, amelyek a többiekre olyan felszabadító hatással bírtak, hogy egy egész nemzedéknyi irodalom és életfelfogás sarjadt ki belõle. A témáin túlmenõen, õ alkalmazta elõször azt a képzõmûvészetbõl tanult kollázs-technikát (cut-up) és vendégszöveg adoptálást, ami nem sokkal késõbb a posztmodern irodalom alapjegyeit képezte. Õ talált ki olyan kifejezéseket, szavakat és gondolatokat, amelyek nem csak az irodalmi, hanem a (rock)zenei életre is nagy hatással voltak; egyre-másra alakultak a regényei címét vagy kifejezéseit nevükben viselõ zenekarok. Számos zenész munkásságára volt maradandó hatással, akikkel gyakran szoros barátságban is volt (például: Patti Smith, Lou Reed, Laurie Anderson, Kurt Cobain, Nick Cave, stb.); õ találta ki a heavy metal-kifejezést. Tõle származik, többek közt, „a nyelv egy vírus” gondolat, amelyet Laurie Anderson is felhasznált, és õ népszerûsítette a spoken word lemez mûfaját, azaz a zenével kombinált beszélõ/felolvasó lemezt. És: nincs az a kortárs science fiction, de még inkább cyberpunk szerzõ, aki ne tekintené Burroughst jelentõs hatásnak az írásaiban. Burroughs pontosan az a Robert Pirsig-kitalálta „kultúrahordozó” figura, aki megérzi, hogy egy kultúra merre tart, még mielõtt a fordulat megtörténne – vagyis õ maga a fordulat."