Telik az a rohadt idő

Előrehozott karácsonyi ajándék, amely őszülő halántékú emberekből válthat ki gyermeki lelkesedést. Aki szidja, az egy grincs.

Senior liga

Aki látott már öregfiúk focimeccset, az igazolhatja, szó nincs róla, hogy a versenyszellem itatta aranykor utáni felhőtlen, gyermeki játéknak volnának ott tanúi a nézők. Valójában annyi frusztráció szikrázik olyankor a levegőben, hogy a kapufa szíve szerint a bokor mögé húzódna, de még a fűcsomó is lapulni próbál, mert ha rajta pattan meg végzetesen a labda, akkor Kovács II. képes és hozza a kaszát-kapát, és széttúrja dühében a komplett sporttelepet. Mert ők azok, akik "akkora királyok voltak" régen, hogy azt elmondani sem lehet, vagy ellenkezőleg, csak elmondani lehet, mert amúgy senki nem látta, és hát járjon utána, aki akar, inkább a mindenki elhiszi utána a pultnál. Namármost nem tudom, hogy az akciófilmek öregfiúi mennyire teljesítették be gyerekkori álmaikat azzal a karrierrel, ami mögöttük áll, mindenesetre annyi pechjük/szerencséjük van, hogy nem tudnak/kell nekik kamuzni. Mert pontosan tudjuk, láttunk mindent, de ha nem, akkor is visszakereshetőek a filmek, elvileg világos, hogy akkor most ki mit is tett le az asztalra. Mielőtt internetes mém, márka, legenda, önmaga paródiája stb. vált volna belőle – melyikükből melyik.

Széppróza helyett

Ki merné megkérdőjelezni a Kobra, az Olasz Csődőr, Rambó bicepszének és egyéb izomkötegeinek szakítószilárdságát? Melyik öngyilkosjelölt szerencsétlen szállna ringbe a tökéletes katonával, az első számú kickboxerrel, a legvéresebb sport legbelgább állócsillagával? Uraim, ezek a férfiak nekünk bizony példaképeink, mert amíg nem látunk egyetlen dr. előnevű kordzakóst sem tekintélyt szerezni magának azzal, hogy órákon át ecseteli az Ulysses Gáspár Endre, illetve Szentkuthy Miklós fordítása közötti finom nyelvi különbségeket, addig mi arra nézünk fel, aki nem fél késsel menni komplett félázsiai szabadcsapatok ellen, még ha lebetűzni sem tudja azt, hogy bumm!

[img id=408035 instance=1 align=left img]A The Expendables 2. ugyanis, akárcsak az első epizód, kis részben az öniróniáé, a stílusparódiáé, nagyobb részben azé a felszabadultságé, hogy végre nem kell a kákán is csomót keresnünk, nem kell számon kérni akár csak magunkban az eredeti ötleteket vagy a modorosságot, egyszerűen csak hátradőlve nézzük ezt a csimbum cirkuszt, ha van benne logikai baki, ha nincs, ha kiszámítható, ha nem, ha teljesen értelmetlen, ha nem. Hogy így konkrétan "jó film-e", arra nem tudom, hogyan is lehetne válaszolni. Ha tíz évvel ezelőtt készül, ha nem ezek a sztárok sorakoznak benne, ha nem tudjuk, hogy ez félig vicc, dehogy buzdítok bárkit arra, hogy vegyen rá jegyet. De mivel itt a koncepció maga, hogy minden úgy menjen, ahogy az akciófilmek nagy képregényes szentírásában le van fektetve, így minden cikiség védhető, még az is, amiről azt hisszük, direkt van, pedig nem. Egyúttal már most szögezzük le, hogy ez az egész az idős korral való összekacsintás csak a férfiaknak áll jól; például ki ne találja valaki 2056-ban, hogy mekkora poén lenne, ha Megan Fox és Amanda Seyfried megint eljátszanák a Jennifer's Body-s csókjelenetüket, mert ha az lesz az utolsó tettem is, isten úgyse kerozint öntök a vászonra.

Chuck viccet mesél

Legfeljebb annyi lehet a kérdés, hogy ugyanarról a poénról érdemes-e lehúzni még egy bőrt – bár ezt a kérdést is ki lehet fordítani önmagából, hiszen nem többek között arról szól-e a zsáner, hogy akár egy kaptafára készült filmeket is, de futószalagon gyártson az ipar, illetve ami egyszer jó volt, jó lesz az még néhányszor? És egyébként a folytatás még csak nem is izzadtságszagú, vagy az, csak nem úgy. Igaz, akad karakter, akitől elég kurta-furcsa módon köszönünk el (Jet Li kb. a 10. percben fogja magát és lelép, soha többé nem látjuk), míg a legnagyobb név, Chuck Norris, ahogy az sejthető volt, kábé olyan indokolatlanul bukkan fel, majd tűnik el, hogy az még az első rész Schwarzenegger-cameójánál is kínosabb – volna, ha itt számon lehetne kérni ilyesmit. Ugyanakkor a 2010-ben még sértődötten nemet mondó Jean-Claude Van Damme teljesen korrekt főgonosz. Még ha a film nagyobbik felében egy napszemüveg takarja el is a fél arcát, annyira táskásak a szemei, s épp ezért a Syl-al folytatott ökölharca is kicsit olyan, mintha a szemét ápolók poénból telenyomták volna koffeinnel az idősotthon lakóit, hogy összeugrasszák őket fogadáskötés céljából, de amúgy minden rendben. Nem biztos, hogy akarok harmadik részt, de ez még bőven belefért.

Kinek ajánljuk?
- Minden férfinek.
- Aki nem fél szembenézni a táskás szemekkel.
- Steven Segalnak. Hiányzol, testvér.

Kinek nem?
- Akinek egy poén egyszer volt vicces.
- Akiknek ez a poén elsőre sem volt vicces.
- Akik sosem látták a Rambót, s ezért nem is értik, mi ebben a vicces.

8/10

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu