Bár Szabó István a XX. század egyik legnagyobb kémbotrányának főszereplőjéről készített filmet, a történet mégsem magáról a botrányról szól, sőt!
1. A rutén vasutascsaládba született Alfred Redl valóban létezett, szorgalmával és tehetségével lett az osztrák–magyar kémelhárítás feje, hogy aztán közvetlenül az I. világháború kirobbanása előtt kiderüljön róla, hogy az orosz titkosszolgálat, az Ohrana szolgálatában állt, a legmagasabb szintű katonai titkokat adva át nekik.
Az ezredes kifinomult és költséges ízléssel rendelkezett, a kor legdrágábbjai közé tartozó Daimler autók rajongója volt, ezekből többet is vásárolt, de megvett több bécsi házat és egy vidéki birtokot is. Szabó István filmje, az 1985-ben bemutatott Redl ezredes az ő életét mutatja be, de valami teljesen másról szólt.
2. Nem Szabó István nyúlt először a témához. Alfred Redl esete, amelyet az osztrák vezetés el akart tussolni, már a maga idejében is olyan horderejű volt, hogy számos alkotást inspirált. A kor sztárriportere, Egon Erwin Kisch a Redl-ügynek köszönhette karrierjét, amit aztán legalább négy verzióban írt meg – nem csak azért, hogy kiszínezze a történetet, hanem azért is, hogy kijátssza a szigorú katonai cenzúrát. A húszas években két némafilmet – német, illetve osztrák feldolgozást – termelt, majd a hangosfilmkorszak hajnalán egy német–csehszlovák koprodukciót, az ötvenes években pedig újabb német verziót. Emellett John Osborne írt színművet Redl esete alapján A Patriot for Me címmel, és még egy magyar tévéfilm is született Operabál 13 (1981) címmel.
3. Szabó Istvánt azonban nem a kémbotrány érdekelte, hanem az, hogyan veszhet el az egyén a soknemzetiségű Monarchiában. Bár merített Osborne drámájából, őt és forgatókönyvíró társát, Dobai Pétert legalább ennyire ihlette meg Robert Musil (Törless iskolaévei) és Ottlik Géza (Iskola a határon) munkássága. Emiatt a történelmet is „megváltoztatták”: a filmben Redl (Klaus Maria Brandauer) nem gátlástalan áruló, tíz-, sőt, százezrek halálának okozója, hanem ártatlan, mindössze karrierizmusának és saját önfeladásának áldozata.
4. Szabó máshol is beáldozta a történelmi hűséget. Megváltoztatta a trónörökös Ferenc Ferdinánd (Armin Mueller-Stahl) alakját, Redl nővérét tudatlan parasztasszonyként mutatják, holott tanítónő volt. A filmben Schorm hadnagy amiatt utasította vissza a zsidó ezredorvos kihívását, hogy
egy zsidó nem számít párbajképesnek.
A közös hadsereg tartalékos tisztikarának 18%-a volt zsidó vallású, a zsidó-keresztény párbaj a dualizmus korában nem számított ritkának, a párbaj visszautasítása viszont a hadnagy tiszti rangját veszélyeztette volna.
5. Akik ismerik a fegyvereket, felismerhették, hogy Redl kézifegyvere egy magyar gyártású FÉG 37M pisztoly, amit azonban csak 1937-ben, a filmben történtek után majdnem 25 évvel később rendszeresítettek. Egy évre rá vette át a honvédség, összesen hozzávetőleg 185 000 darabot gyártottak belőle – amiből egy példány eljutott a film kellékeseihez is.
A Monarchia legnagyobb árulójának története
Alfred Redl az osztrák–magyar kémelhárítás fejeként adta át hadserege legfontosabb titkait az oroszoknak, ám a történetét feldolgozó Szabó Istvánt nem az árulás érdekelte, hanem a férfi jelleme és karrierje.
Tovább
6. A film magyar-osztrák-NSZK koprodukcióban született, bár néhány oldalon Csehszlovákiát is partnerként emlegetik, illetve bizonyos jeleneteket az akkori Jugoszláviához tartozó, ma horvát Pulában forgattak le. Osztrák részről az elsődleges partner az ORF volt, míg a nyugat-német partner a ZDF.
A producerek mind németek vagy osztrákok voltak,
akárcsak a főszereplő színészek jelentős része, a technikai stáb azonban teljesen magyar volt, beleértve Koltai Lajos operatőrt, Tamássy Zdenkó zeneszerzőt és Csákány Zsuzsa vágót.
7. Szabó István azt a tréfát is elsütötte, hogy a magyar filmgyártás kiemelkedő alakjainak, rendezőknek, dramaturgoknak és forgatókönyvíróknak adott kisebb-nagyobb szerepet a filmben. Köztük volt Gazdag Gyula (Erlich főhadnagy); Andor Tamás, Dömölky János, Horváth Ádám, Simó Sándor, Zolnay Pál, Félix László (vezérkari tisztek); továbbá Can Togay és Sándor Pál.
8. Klaus Maria Brandauer volt Szabó István ún. német trilógiájának az arca és főszereplője. Illetve bizonyos szempontból címszereplője is, mert mindhárom mű címe egyben az általa megszemélyesített karakter neve is: a Mephisto (1981), a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988), közös vonásuk a hatalom vonzásába kerülő, majd ott elbukó hős sorsa. Szabó és Brandauer még egyszer, utoljára dolgoztak együtt a rendező utolsó munkájában, a Zárójelentésben (2020).
9. A Redl ezredes Cannes-ban a zsűri díját kapta, a Brit Film- és Tv Akadémia (BAFTA) a legjobb filmnek választotta, jelölték Golden Globe-ra és Oscarra is legjobb idegennyelvű filmként. A Magyar Játékfilmszemlén megkapta a társadalmi zsűri fődíját, a szakmai zsűri operatőri, forgatókönyvírói, díszlettervezői és hangmérnöki díját, illetve a legjobb férfi alakításért Eperjes Károly vehette át a Magyar Filmkritikusok Díját.
10. 2020-ban A Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási Program keretében elkészült a film 4K felbontású, teljes körű felújítása. A munkálatok Szabó István felügyeletével és Koltai Lajos operatőr közreműködésével valósultak meg. A Redl ezredes mellett az 1980-as Bizalom és az 1981-es Mephisto felújított változata is elkészült, mindegyiket a patinás New York-i Film Forumban, majd Los Angelesben vetítettek le, továbbá DVD-n, Blu-ray és VOD forgalmazásban kiadtak.
