A vonat (1964)

A megtörtént eseményeken alapuló filmben a szövetségesek partraszállása után a németek Párizs evakuálására készülnek, és vinnék magukkal a francia impresszionisták remekműveit is. A múzeum kurátora kétségbeesésében az ellenállók segítségét kéri a felbecsülhetetlen értékű műkincsek megmentéséhez, de a „franciák büszkeségeit" szállító vonat, ha némi késedelemmel is, elindul Németország felé. A kurátort alakító Burt Lancaster nem csak a film főszereplője volt, de sztárja is, akinek mindenbe beleszólása volt. Ő volt az, aki kirúgatta az eredeti rendezőt, mert szerinte lassan haladtak, és felvette John Frankenheimert, és ragaszkodott ahhoz, hogy minden akciójelenetét maga csinálja – szét is ment a térde. Merthogy itt élesben ment minden, valóban felrobbannak az egyébként dinamittal megpakolt tehervonatok is, mert a filmeseknek szerencséje volt, a francia vasúttársaság amúgy is le akart selejtezni egy sor szerelvényt, és a vágányok szélesítését tervezte. Értelemszerűen mindent csak egyszer lehetett felvenni, de csodával határos módon semmi sem ment mellé.

A film az Apple TV-n nézhető meg

Hősök pokla (1962)

Egy amerikai szakasznak az ún. Siegfried-vonal egy frissen elfoglalt szakaszát kell megvédenie, amikor kiderül, a környező egységeket visszavonták, csak ők maguk maradtak a túlerőben lévő németekkel szemben. Mindent megtesznek, hogy megtévesszék az ellenfelet, különböző trükkökkel igyekeznek létszámukat nagyobbnak láttatni. Nem segít a helyzetükön, hogy visszatér a szakaszhoz, immár közlegénnyé lefokozva Reese (Steve McQueen), az egykori őrmesterük, aki megkeseredett a háborús évek során. Miközben felettese erősítésért indul, Reese rábeszéli bajtársait, hogy foglalják el a velük szemben lévő bunkert, hogy elvegyék a németek kedvét a harctól – ami katasztrofális következményekkel jár. Bár McQueen elképesztően tehetséges és karizmatikus volt, hírhedten nehéz volt vele dolgozni, és ő „fokoztatta le" a forgatókönyvet is jegyző, magyar származású rendezőt, Robert Pirosht, majd a jóval ismertebb Don Siegelt ültette a rendezői székbe. Aki aztán jóval sötétebbre festette a történetet, amit viszont fillérekből kellett leforgatni. A kellékfegyverek sokszor szétestek, alig volt pénz statisztákra: a jó szemű néző kiszúrhatja, hogy ugyanaz a német katona háromszor is meghal. Ehhez képest az eredmény meglepően jó, és meglepően realista.

A film az Apple TV-n és a MAX-on nézhető meg

Vártorony (1969)

Jóval kevésbé realista Sydney Pollack (A lovakat lelövik, ugye?) egészen különös, fantasztikummal és mágikus realizmussal dúsított munkája, amelynek története egy kicsit olyan, mintha az 1964-es A tizedes meg a többieket másolná. Az ardenneki csata idején egy régi vágású gróf egy szedett-vedett amerikai osztagot rejteget a X. században épült kastélyában, abban bízva, hogy az előrenyomuló németek elkerülik a helyet. Van egy másik indítéka: azt szeretné, ha az egység parancsnoka, a félszemű Falconer őrnagy (ismét Burt Lancaster) megtermékenyítené fiatal feleségét, és akkor nem hal ki a vérvonal, lévén, hogy ő nemzőképtelen. Az őrnagy teszi is a dolgát, míg emberei a helyi bordélyt látogatják, de amikor felbukkannak az ellenséges előőrsök, úgy dönt, az utolsó emberig védeni fogja a fontos útkereszteződésben álló kastélyt. Ez nem csak az itt őrzött, felbecsülhetetlen értékű kincsek, hanem a maréknyi katona pusztulását is jelenti. Bár a történet szürreálisan zavaros, a csatajelenetek kellően izgalmasak, és az egyik amerikai őrmestert nem más alakítja, mint Peter Falk.

A film az Apple TV-n nézhető meg

Patkánykirály (1965)

A singapore-i japán hadifogolytábor a legtöbb brit katona számára maga a pokol, ám a feketepiacon ügyeskedő amerikai King tizedes (George Segal) él, mint hal a vízben. Gúnynevét azért is kapta, mert patkányokat tenyészt lesoványodott fogolytársai élelmezésére. King egy brit tiszt, Marlowe (James Fox) segítségével kiterjeszti „tevékenységét a japán tisztekre is, de amikor Marlowe súlyosan megbetegszik, King – eleinte saját önös érdekeit követve  – gyógyszereket próbál szerezni a tábor őreitől. A film alapjául szolgáló regényt az a James Clavell írta, aki a Shogun lévén lett világhírűvé – érdekes, hogy a japán fogság brutalitását személyesen is átélő író miként tudta megszeretni, értékelni és becsülni a japán kultúrát és történelmet. A film nagyrészt azért bukott meg, mert a közönség ahhoz szokott hozzá, hogy a fogságba esett szövetséges katonák rendíthetetlenül dacolnak ez ellenséggel, és csak a szökésen jár az eszük, de itt valami teljesen mást láttak, ami talán közelebb járt a kellemetlen igazsághoz.

A film az Apple TV-n nézhető meg

Dundee őrnagy (1965)

Dundee őrnagy (Charlton Heston) felettesei megbízásából egy hadifogolytábor parancsnoka lesz az amerikai polgárháború vége felé. Amikor az apacsok orvul lemészárolnak több családot, megtámadnak egy lovasszázadot, és túszul ejtenek három kisgyermeket, Dundee-ra vár a feladat, hogy különítményt szervezzen válogatott nehézfiúkból, valamint fogoly konföderációs katonákból, amellyel az indiánok nyomába eredhet. Régi barátja (Richard Harris) – aki a háborúban a másik oldalon harcolt – szintén a csapattal tart, őt azonban csak a bosszú élteti. Sam Peckinpah filmje eddig a pontig a szokásos western vonalon mozog, ám amikor az amerikaiak az indiánokat üldözve behatolnak Mexikóba, szembetalálják magukat az intervenciós francia hadsereg katonáival. Bár ők nem az ellenségeik, élet-halál harc alakul ki a szedett-vedett, az apacsok elleni harc során megfogyatkozott egység és a parádés francia lovasság között. A forgatás a kezdetektől el volt átkozva, mivel vezetőváltás volt a gyártó Columbia Stúdiónál. Ez azzal is járt, hogy a költségvetés jelentős részét az utolsó pillanatban elvonták, majd a kész filmet olyan szinten megvágták, hogy alig lehetett felismerni – mégis kisebb kultfilm lett belőle. Az mondjuk nem az új vezetőség hibája volt, hogy mind a rendező, mind Richard Harris folyamatosan részeg volt.   

A film az Apple TV-n nézhető meg

A remageni híd (1969)

1945 márciusának elején, a második világháború végóráiban járunk, a szövetséges seregek már Németország kapujában, a Rajna előtt állnak – a folyón való gyors átkelés pedig lerövidíthetné a háborút. A folyón Remagen városánál átívelő, utolsó ép rajnai híd felrobbantását a veterán Krüger őrnagyra (Robert Vaughn) bízták, aki a túlparton rekedt német katonák érdekében és egy lehetséges ellentámadás reményében az utolsó pillanatig kivár. A Hartman hadnagy (George Segal) vezette amerikai előőrs eközben, tudván, hogy a hídszerkezet alá van aknázva, és bármikor a levegőbe repülhetnek, megkísérli a lehetetlent, épségben elfoglalni a hidat – és ami talán még nehezebb, meg is tartani azt az egyre erősebb ellencsapások ellenére. Meglepően kevés film született az európai hadszíntér végső harcairól, John Guillermin (A nagy manőver) izgalmas munkája a ritka kivételek közé tartozik. Amit egyébként Csehszlovákiában forgattak, és a forgatás vége felé vonultak be a szovjet csapatok az országba – a stábnak pedig menekülnie kellett, rengeteg felszerelést hátrahagyva.

A film az Apple TV-n vagy a Google Play.en nézhető meg

55 nap Pekingben (1963)

Nicholas Ray nagyszabású történelmi eposza méltatlanul vált elfeledetté, pedig a világtörténelem egyik különös, izgalmas és ellentmondásos epizódját dolgozta fel, a boxer lázadást. 1900 nyarán kirobbant egy régóta érlelődő lázadás. Az európai nagyhatalmak folyamatos gazdasági és politikai engedményeket erőszakoltak ki a császári udvartól, külképviseleteik külön városrészt alkottak, diplomatáik úgy viselkedtek, mint a gyarmatosítók. Ezt elégelték meg a lázadók, akik az özvegy császárné hallgatólagos beleegyezésével támadást indítottak a mintegy ezerfős külföldi kolónia ellen – ami nem volt teljesen védtelen.  Az elbarikádozott követségi negyednek addig kell kitartania, amíg a nemzetközi erők felmentő serege meg nem érkezik, a védelmet pedig az amerikai tengerészgyalogság őrnagya, Lewis (Charlton Heston) irányítja, aki vakmerő akciók sorával tartja fel a támadókat. A filmet egyébként Spanyolországban forgatták, és addig Európa legtöbb kínai étterme és mosodája bezárt – főleg ezek személyzete szolgálta a lázadók seregét.