A legjobb nyitójelenetek

Egy hatásos kezdés azonnal beszippantja a nézőt, ugyanakkor az egész filmet alapjaiban meghatározza. Nézzünk néhányat a legjobbak közül.

Csakis legelső jelenetek közül válogattunk, így bármennyire is szomorú, ki kellett hagyni többek között  a Watchmen zseniális főcímét, vagy a Fel! szívszaggatóan szomorú jelenetét, ami Carl és Ellie házasságát meséli el. Továbbá nem válogattunk a James Bond-filmek önálló kisfilmként is felfogható, szédítő, főcím előtti akciójeleneteiből sem, bár nem azért, mintha nem lennének jók, sőt. Egyszerűen csak nehéz választani. Persze, ez a lista ízlés szerint bővíthető.

 

Halloween

John Carpenter 1978-as klasszikusának elején szubjektív nézetből láthatjuk, amint valaki bemegy egy házba, felkap egy kést, majd egy maszkot is magára húz, így már csak a két szemrésen keresztül láthatjuk, amint halálra késel egy fiatal lányt. Az öt perces feszült jelenet végén igazi sokként éri a gyanútlan nézőt, hogy a gyilkos egy kisfiú, aki a saját nővérét gyilkolta meg.

 

A sötét lovag

Christopher Nolan második Batman-filmje bővelkedik emlékezetes részekben, és már rögtön az elején megadja az alapot ezzel a feszült bankrablással. Hans Zimmer zenéjével a csúcsra pörgeti a feszültséget.

 

Csillagok háborúja

A messzeségbe úszik a felirat, és hirtelen egy űrhajós üldözés kellős közepén találjuk magunkat. A Star Wars nyitánya filmtörténelem, még ma is beleborzongunk.

 

Kék bársony

David Lynch kultfilmjének már a nyitánya tökéletesen összefoglalja a filmet, nevezetesen az idilli látszat mögött megbújó mocskot és gonoszságot. Az '50-es évek Amerikájának rajzait megidéző jelenetben a hófehér kerítés, a tűzvörös rózsák és a valószerűtlenül kék ég giccsét nyomasztóan ellensúlyozza a földön vonagló férfi, majd a zöld pázsit alatt, a talajban lüktető, bizarr rovarmassza.

 

Trainspotting

"Válaszd az életet. Válaszd a munkát. Válaszd a karriert. Válaszd a rohadt nagy tévét. Válaszd a mosógépeket, kocsikat, CD lejátszókat és elektromos konzervnyitókat." - ezzel a híres monológgal kezdődik Danny Boyle kultfilmje, miközben az üldözők elől rohanó Rentont látjuk. Ennél hatásosabb felütés nem is kell, egyetlen jelenetben bemutatja a karaktert, és magát a filmet is tökéletesen felvezeti.

 

Fegyvernepper

"Több, mint 550 millió fegyver van forgalomban a világon, azaz minden tizenkettedik emberre jut egy fegyver. És a többi tizenegy? Azt fel kell fegyverezni." - mondja hanyagul cigarettázva az üres töltényhüvelyek között és füstölgő romok előtt álldogáló Nicolas Cage cinikus fegyverkereskedője. Ezután a Buffalo Springfield For What It´s Worth című számával kísérve végigkövethetjük egy lőszer útját a gyártósortól kezdve egészen addig, míg szét nem loccsantja egy afrikai kisfiú fejét. Hátborzongatóan hatásos.

 

Szárnyas fejvadász

Vangelis éteri zenéje és 2019 Los Angelesének panorámája - az égre törő óriási lángnyelvek, monumentális épületek és a Deckard szemében tükröződő fények. A hangulat azonnal berántja a nézőt, és végülis ezért szeretjük Ridley Scott filmjét, nem a faék egyszerűségű történet miatt.

 

A függetlenség napja

A halott Holdat látjuk, miközben David Arnold zenéje fokozatosan egyre nyugtalanítóbbá válik. Majd a holdpor rázkódni kezd, árnyék vetül a felszínre, és amikor nyit a kép, egy gigantikus űrhajó hasát látjuk. Így kell kezdődnie egy tökéletes űrinváziós filmnek.

2001. Űrodisszeia

Kubrick sci-fije kapcsán sokan valószínűleg a főcím utáni jelenetet vennék elő, amikor az együgyű őskori majmok a rejtélyes Monolit megjelenése után rálépnek az emberré válás útjára, majd a levegőbe repülő csont képe hirtelen egy világűrben sodródó műholdra vált. Ám a film konkrét főcíme egyszerűen hátborzongató: a lebukó Hold mögött egy vonalban feltűnik a Föld, majd mögötte, messze a Nap - mindez Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra című művének nyitányára... Félelmetesen grandiózus, mindössze másfél perc alatt kozmikus távlatokat nyit.

 

Az elveszett frigyláda fosztogatói

A nevezetes templomfosztogatás csak ezután jön, de ami az első Indiana Jones kezdőjelenetének legnagyobb érdeme, hogy a főhős arcát jó darabig nem látjuk, majd úgy lép elő az árnyékból, ahogy egy legendás kalandorhoz illik.

 

Batman visszatér

Tim Burton Batman-folytatásának eleje a harmincas évek horrorjait és a német expresszionizmust megidézve meséli el a Pingvin születését, Danny Elfman csodálatos zenéjének kíséretében. Nagyon erős kezdés, ami egyúttal tökéletesen bemutatja, hogy igazából nem egy szuperhősfilmet fogunk látni, hanem egy különös hangulatú, gótikus rémmesét.