A legveszélyesebb filmek a kritikusok szerint

  • PORT.hu

A Joker kapcsán sokan előre sopánkodtak, hogy népszerűsíti az erőszakot, aztán persze más kérdés, van-e értelme erről beszélni, vagy csak a mindenen problámázásnak az aktuális témája. Az Indiewire megkérdezte a filmkritikusait, hogy ők melyik filmet tartják károsnak.

Minyonok

Már a magyar cím is béna, hiszen minionokról, azaz talpnyalókról, szolgákról van szó, csak a két kifejezés hasonlósága miatt kapták nevüket a sütiről az idegesítő sárga lények. Don Shanahan szerint minden jó és értékes, komoly mondanivalóval rendelkező rajzfilmre (pl.: Agymanók, Chihiro szellemországban) jut vagy egy tucatnyi rossz, és a Minyonok ezek közé tartozik. Agyzsibbasztó, tenyeres-talpas humora miatt Shanahan sorozatban esetleg el tudná képzelni, de egész estés filmként túl sok és fölösleges, és semmi mondanivalója nincs. 

 

Sicario

Oralia Torres a cikk több megszólalójához képest tényleg fontos, cseppet sem túlgondolt problémát emel ki. A Sicario – és a hasonló témájú filmek – az erőszak ellenére is romanticizálják a drogkartellek tagjainak életét, egyesek azt szűrhetik le ezekből a filmekből, hogy drogkereskedőnek lenni menő, hiszen temérdek pénz, nagy autók, pazar házak és gyönyörű nők jellemzik a dúsgazdag, rongyrázó életstílusukat. Az persze más kérdés, hogy olykor egyik-másiknak levágják a fejét, vagy szitává lövik. Ugyanakkor az talán még veszélyesebb, hogy ezek a filmek gyakorlatilag egy kalap alá veszik az összes latin-amerikait mint drogkereskedőt vagy erőszaktevőt. Mintha tudomást sem vennének arról, hogy például Mexikóban szó szerint háború dúl az utcákon a kartell és a rendőrség között, ahogy arról sem, hogy a bűnözők mennyi fájdalmat és szenvedést okoznak a becsületes többségnek.

 

Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza

Christopher Llewellyn Reed is hasonló káros üzenetet nevezett meg. Szerintem a filmek nem teszik erőszakossá az embereket, viszont károsan torzíthatják a szemléletüket. Az amerikai filmek és sorozatok előszeretettel démonizálják a muszlimokat, úgy tüntetik fel őket, mintha mindegyikük terrorista lenne. Ugyanakkor ezek az alkotások azt is sugallják, hogy a kínzás megengedhető, sőt szükséges, ha az igazság felderítéséről van szó. Reed megemlíti a 24-et, amiben rendre testi vagy pszichológiai kegyetlenséggel csikarták ki az információkat a gyanúsítottakból.

 

Unplanned (Nem tervezett)

Magyarországon nem mutatták be az egyébként nagy visszhangot keltett filmet, ami Abby Johnson azonos című önéletrajzi könyve alapján készült. Johnson a Planned Parenthood nevezetű szervezet egyik abortuszklinikájának volt az igazgatója, majd egyszer végignézett egy abortuszműtétet, és onnantól kezdve megváltozott az élete. Rögvest otthagyta a szervezetet, és azóta azon dolgozik, hogy más is kövesse példáját. Mike McGranaghan szerint a film nem több káros propagandánál, és azért tartja különösen veszélyesnek, mert az abortusz egyébként is kényes téma, amiről ritkán lehet nyugodt hangnemben beszélni.

 

Három óriásplakát Ebbing határában

Robert Daniels érdekes rétegét emeli ki Martin McDonagh filmjének, ami szerinte vissza-visszatérő problémája a fehér Hollywoodnak. Ez pedig a megbocsájtás és a megbocsájtás jogának kérdése. A három óriásplakát egyik főszereplője a rasszista, erőszakos rendőr, akinek tettei miatt csakis a feketék bocsájthatnának meg, ám a filmben a fehér szereplők privilégiuma a megbocsájtás. Úgy tűnik továbbá, hogy a megbocsájtással tulajdonképpen mindent el lehet intézni, miközben az álarc mögött tulajdonképpen semmi sem változik.

(Forrás: IndieWire)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu