Sellő a pecsétgyűrűn (1967) - Heinrich von Schlicken őrnagy

Az 1965-ben forgatott, de csak 1967-ben bemutatott kétrészes kémfilmet Mihályfi Imre rendezte Berkesi András, volt ÁVH-s tiszt 1964-es azonos című regénye alapján. A történet első fele a második világháborús náciellenes ellenállás szereplőinek harcát mutatja be, a második részben a szereplők a kommunista állam elleni műveletekben konfrontálódnak. Mindkettőben az angoloknak kémkedő, majd a kommunista hatalom oldalára álló magyar katonatiszt, Borsy Kálmán (Latinovits Zoltán) és a náci tiszt, von Schlicken őrnagy (Kálmán György) állnak szemben egymással, és persze ott van Salgó Oszkár (Pécsi Sándor), a magyar titkosrendőrség „főellenőre”, aki mindig okosan választja meg, melyik oldalt szolgálja. A nagyszerű – és csodálatos hangú – Kálmán György nem egy elvetemülten gonosz nácit alakít, hanem egy gondosan kalkuláló, kiemelkedő intellektusú férfit, aki mindenkin átgázol, és aki becsületbeli ügyének tekinti a korábban a legjobb barátjával végző Borsy likvidálását – ezért is olyan félelmetes ellenfél.

Egri csillagok (1968) - Jumurdzsák

A film legelején Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esnek, de Gergő még aznap este a kislánnyal és két lóval együtt megszökik Dervis bég, más néven Jumurdzsák táborából, és riasztja Dobó István (Sinkovits Imre) csapatát, akik kiszabadítják a többi foglyot is. Jumurdzsák (Bárdy György) a támadás során nyílvesszőt kap a hátába, de túléli, Gergő viszont a török lovával együtt elvitte a férfi amulettgyűrűjét, amit a történet hátralevő részében a félszemű janicsár lázasan keres. Úgy tartja ugyanis, hogy az nem csak szerencsét hoz, de sebezhetetlenné is teszi, és maga a film nagyrészt ennek a keresésnek a története.

Vagyis ez egy kicsit a magyar Gyűrűk ura!

Jumurdzsák az, aki Isztambulban megakadályozza Török Bálint kiszabadítását, és aki később elrabolja a már felnőtt Gergely (Kovács István) és Éva (Venczel Vera) kisfiát, Jancsikát. Szintén ő az, aki megsebesíti Évát az ostrom során, de aztán végeznek vele. A regényből kiderül, hogy apja Oglu Mohamed budai pasa, anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Az önmagában is gonosz figurát Bárdy György játéka és időnként eszelős tekintete teszi kellően visszataszítóvá.  

Az ötödik pecsét (1976) – A civilruhás nyilas

Latinovits Zoltán már akkor a nemzet színésze volt, amikor ezt a titulust még ki sem találták, végtelenül szimpatikus karakter kifinomult ízléssel, csendes beszédmóddal és csodálatos kisugárzással, akire nem is igazán szerettek negatív szerepeket osztani, néhányat azért mégis bevállalt. Ilyen volt az Isten hozta, őrnagy úr! hibbant, basáskodó katonatisztje, és ilyen Fábri Zoltán Sánta Ferenc-regényből készült filmjében a névtelen nyilas nyomozó is. És ő az, aki egy kisvárosi baráti társaság tagjait sorsfordító döntések elé állítja,

nem testileg, hanem lelkileg törve meg őket.

Igaz, van, akit fizikailag is megsemmisít, az ekkor még nagyon fiatal Cserhalmi Györgyöt. A Civilruhás a mindenkori abszolút hatalom megtestesítője, jobbára civilizált, udvarias, de a céljai a legsötétebbek. Latinovits a film megjelenésének évében hunyt el.

Macskafogó (1986) - Mr. Fritz Teufel

A macskák gonoszok, az egerek jók, a patkányok pedig kétes erkölcsűek, ez az alaptétele Ternovszky Béla rendezői és Nepp József forgatókönyvírói munkájának, és egy macska sem olyan gonosz, mint a makulátlanul öltözött, éles körmű és félszemű, csonka fülű Fritz Teufel.

Az egyik keze robotkar, és a fekete szemfedő alatt piros prizma ragyog, szóval az is lehet, hogy félig robot.

Ő a macskaszindikátus alvezére, aki nem csak az egerek fő ellensége, de kegyetlenül bánik saját alkalmazottaival is, különösen szegény Safranekkel, akinek – gyerekfilmhez képest kicsit meghökkentő módon – lenyúlta még a feleségét is. Klasszikus gonoszként lefelé rúg, felfelé nyal, hiszen a főnökétől. Mr. Gattótól retteg, annak minden kérését vigyázzállásban teljesíti, Benedek Miklós hangja pedig tökéletesen egészíti ki a figurát.

Dögkeselyű (1982) – A jól öltözött idős hölgyek

Arról aligha kell külön vitát nyitni, hogy András Ferenc filmje, a Munkácsi Miklós Kihívás című regénye alapján készült Dögkeselyű minden idők legjobb magyar krimije. Bár meglepő módon itt az áldozaté a főszerep, a bűnözők pedig cseppet sem átlagosak. Simon József taxisofőrtől ugyanis két jól öltözött idős hölgy utas (Temessy Hédi és Perczel Zita) lop el tízezer forintot, azt az összeget, amelyet az elvált férfi adósságának visszafizetésére gürcölt össze. A profi tolvajokkal szemben reménytelen törvényes úton keresni az igazságot, Simon ezért alvilági módszerekkel kezd egyszemélyes hadjáratba: rabol, hamisít, embert rabol, zsarol és igazságának keresése közben feléget maga mögött minden hidat. A film egyrészt rendkívül izgalmas, másrészt tökéletes korképet nyújt egy átmeneti korszakról, a széteső államszocializmus idejéről, ahol, aki boldogulni akart, az maszekolt - vagy lopott és hazudott. A főszerepben természetesen minden idők egyik legjobb magyar színésze, Cserhalmi György, az elrabolt szépség pedig a lengyel import Maria Gladkowska.

Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)

A kamasz Robi (Csontos Róbert) egy komor pesti bérházban él – kettesben az anyjával. Egyhangú hétköznapjaikat egy férfi felbukkanása dúlja fel. A magabiztos Laci (Máté Gábor) oda is költözik hozzájuk. A férfi kitartóan próbál összebarátkozni a fiúval, de hamarosan kiderül, szexuálisan is vonzódik Robihoz. Bár az anya először kidobja a férfit, később mégis visszafogadja: úgy érzi, ez a kapcsolat lehet az utolsó esélye a boldogságra. Sőt, arra kéri fiát, ne utasítsa el a férfi közeledését, mert így ők is együtt maradhatnának.

A film családi kamaradrámaként indul, majd a játékidő utolsó harmadában vérfagyasztó pszichológiai thrillerbe fordul.

A férfi erőteljes jelenléte az első pillanattól fenyegető, de csak fokozatosan fejlődik valódi veszélyforrássá, Máté Gábor pedig zseniálisan hozza ezt a horrorelemeket is tartalmazó „átalakulást”. Az inkább vígjátékairól ismert Tímár Péter többször finoman utal arra, hogy a homoszexuális frusztrációival viaskodó, a saját akaratát kíméletlen manipulátorként érvényesítő Laci titkosrendőrként dolgozik – nyilván a munkában ugyancsak hasznosítva azt a képességét, hogy másokat is képes befolyásolni, megfélemlíteni.

Veszettek (2015) - Ács János

A film két nehéz anyagi helyzetben élő fiú (ifj. Vidnyánszky Attila és Klem Viktor) története, akik egy karizmatikus vezető (Fenyő Iván) hatására csatlakoznak egy rendvédelmi szervezethez, hogy így tegyenek a városukban egyre elharapózóbb bűnözés ellen. Hamarosan azonban szembesülniük kell azzal, hogy néha nem is olyan könnyű eldönteni, ki a bűnös és ki az áldozat, az a bizonyos karizmatikus vezető pedig cseppet sem törődik velük, csakis saját céljai eléréséhez használja fel őket. Goda Krisztina annak idején óriásinak számító összegből készült filmjét kevesen láthatták, mert furcsa módon hamar kivonták a moziforgalmazásból, állítólag az akkor még működő Magyar Gárdával való hasonlóságok miatt, de Fenyő Iván így is emlékezetes rosszfiú lett, ami azért ironikus, mert a Rosszfiúk (1999) nagyjából ugyanazt meséli el, hiszen mindkét film Czető Bernát László írása alapján született. Az utóbbiban Stohl András alakította ugyanezt a figurát, csak más néven, és bár Stohlt jobb színésznek tartjuk, Goda Krisztina nyilván jobb rendező, mint Sas Tamás.

1945 (2017) - Szentes István, a jegyző

Török Ferenc filmjében, amely Szántó T. Gábor elbeszéléséből készült, két zsidó férfi tér vissza a faluba, ahonnan annak idején elhurcolták őket. Szinte mindenki hasznot húzott abból, hogy elvitték őket. Van, akinek csak egy varrógép jutott, van, akinek egy egész üzlet, a legtöbb veszítenivalója pedig a falu jegyzőjének (Rudolf Péter) van, aki épp fia esküvőjét szervezi. Ő itt a kiskirály, és ezt mindenkivel minden mozdulatával, mondatával érezteti, de ő sem tudja, mit akarnak az ismeretlenek, ahogy mi sem. A mindenható jegyző uralma veszélybe kerül, szövetségesei ellene fordulnak. Ez nyilvánvalóan az elsősorban vígjátéki alakításairól ismert Rudolf Péter filmje: a kopasz, kövér, bajuszos mindenható helyi hatalmasság elvileg távol áll tőle, mégis könnyedén hozza le. Rudolf  belesűríti a figurába a háború utáni magyar történelem minden „uralkodóját” Rákosi Mátyástól talán egészen Orbán Viktorig, de az alakítása akkor igazán hátborzongató, amikor karaktere korlátoltságát, kisszerűségét mutatja meg.

Drakulics elvtárs (2019) – Kádár János

Egy külföldre szakadt vámpír elvtárs érkezik a 70-es évek szürke magyar valóságába, csakhogy az egykor hűséges kommunista mozgalmár Fábián elvtárs (Nagy Zsolt), aki megjárta a kubai forradalmat is, és most azért látogat haza, hogy megnyisson egy nagyszabású véradó mozgalmat, egyrészt megdöbbentően fiatal a korához képest, másrészt nem úgy viselkedik, mint egy jó elvtárs. Vérvörös Mustangja van, napszemüvege meg bőrdzsekije, egy csajozógép, és furcsa megjegyzéseket tesz 56-tal kapcsolatban. Minimum gyanús, de a kémelhárítás érkezésétől kezdve rajta van az ügyön, minden lépését megfigyelik, hivatalos kísérője, Mária (Walters Lili) maga is ügynök, a feladat pedig eldönteni, Fábián tényleg vámpír-e, és ha az, akkor megszerezni tőle az örök élet receptjét – amire Kádár Jánosnak (Rába Roland) van szüksége. Ő mozgatja a szálakat, ő az, aki rosszabb, mint egy vámpír. A filmbe egyébként beleszőtték a főtitkár elvtárs bizalmasa, állandó tolmácsa, Barta Istvánné Nádja asszony alakját is, akit Balsai Móni játszik.