Az élet Boraton túl, avagy íme öt remek kazah film

Nevethetünk Sacha Baron Cohennel a belső-ázsiai ország fejletlenségén az általa alkotott nagy bajuszú Boraton keresztül, de Kazahsztán meglepően sok remek filmet adott a világnak - íme az öt legjobb közülük.

A világ gyengéd közönye (2018)

Apja hirtelen halála után a gyönyörű, és rendszerint piros ruhát viselő Szaltanatnak (Dinara Baktybaeva) hátra kell hagynia idilli vidéki életét és gyermeki ártatlanságát. A fiatal lány a kegyetlen, idegen nagyvárosban kezd új életet, és elhatározza, hogy megkeresi a pénzt az örökségül kapott hatalmas adósság törlesztésére, hogy anyját megmentse a rá váró börtöntől. Gyerekkori barátja, Kuandik régóta szerelmes belé: a városba is követi, hogy megvédhesse a rá leselkedő veszélyektől. A két naiv fiatalra lecsapnak a szélhámosok és csalók, de a számtalan pofon ellenére együtt küzdenek tovább, és soha nem nyugszanak bele a vereségbe…

Harmónialeckék (2013)

Emir Baigazin bemutatkozó filmjével az iskolai és állami intézményes kegyetlenséget tárja fel. Aslan a 13 éves fiú nagymamájával él egy kis vidéki faluban Kazahsztánban. Iskolai életét megkeseríti egy srác, Bolat, aki minden diákot terrorizál, és megpróbál pénzt kiszedni belőlük. Bolat egy megalázó tréfát tartogat Aslan számára, aki inkább visszahúzódik önmagába, és kínzó szükségletet fejleszt ki magában a önkontrollra és tisztaságra. Tanulásra szenteli idejét, főleg biológiával, elektromosságtannal foglalkozik, de vizsgálja a háború és béke fogalmát is, és gyakran kínoz meg kis állatokat. Sok azonosságot talál a hozzá hasonlóan terrorizált diákokban, akik azonban nem tudják lebeszélni arról, hogy bosszút tervezzen Bolat ellen. A film a Berlináléról hozta el az operatőri különdíjat.

Mongol (2007)

Bár a címszereplő, Tadanobu Asano japán, a rendező, Szergej Bodrov pedig orosz, mégis ez a kazah filmgyártás büszkesége és ékköve, és valóban nagyívű, látványos és izgalmas produkcióról van szó. Temüdzsin története a XII. századból aligha cseng ismerősen, hiszen mikor megismerte, és félni is megtanulta nevét a világ, akkor már Dzsingisz kánként emlegették. Szergej Bodrov tervezett trilógiájának első része Temüdzsin felemelkedésének viszontagságos útját mutatja be. Apja, a kán halála után magára marad, de célját nem téveszti szem elől: a mongol törzseket egyesíteni kell. És mondanunk sem kell, ezzel a kazahok kicsit lenyúlták a mongol történelem dicsőségét, de amilyen etnikai kavarodás van arrafelé, még az is lehet, hogy jogosan tették.

Skizó - Egy bolond világ lovagja (2004)

Gulshat Omarova filmjének hőse a 15 éves Musztafa (Oldzhas Nusupbayev), akit mindenki csak Skizónak becéz. Édesanyja barátja beszervezi "üzletébe" ahol azért kap pénzt, hogy illegális boksz-mérkőzésekhez keressen harcosokat. Élete örökre megváltozik, amikor az egyik fiatal bokszoló egy mérkőzés során halálos ütést kap, melynek bekövetkezte előtt a fiú arra kéri Musztafát, hogy vigye el a pénznyereményét barátnőjének és kisfiának. Skizó eleget tesz ígéretének, és megkeresi a nőt. Ez a találkozás pedig a fiú üres, magányos és érzelemmentes életét hirtelen értelemmel tölti meg. A nőbe beleszeret, a kisfiú iránt pedig felelősséget érez. Hirtelen lesz célja az életének: úgy érzi, neki kell ezt a kis családot eltartania, és ezért mindenre képes. Mindenre: ha kell, akár verekszik is, és ott nincsenek szabályok, az bizony addig folytatódik, míg nem folyik a vér.

A behajtó (2008)

Az egyik legtermékenyebb kazah rendező, Akan Szatajev filmje fekete-fehér családi fényképekkel és a főszereplő narrációjával kezdődik. Egy alma-atai srác, Szaján (Szaján Iszembajev) történetét meséli el gyerekkorától kezdve, amikor érdeklődni kezd az ökölvívás iránt, balul sikerült találkozásán át szerelmével, Asszellel, egészen a Szovjetunió összeomlásáig, amellyel apja anyagi helyzete és a család státusza is csorbát szenvedett. A katonai szolgálat és az egyetem után Szaján győzelmet arat egy bokszmeccsen, mire munkaajánlatot kap Rulsantól, a helyi gengszterfőnöktől. Szaján a védelmi pénzek behajtója lesz, amivel végre sokat keres, és Asszelt is elnyeri. Timur Zsakszilkov forgatókönyve hitelesen ábrázolja a bűnszervezet morálját és szervezeti működését. A film egyedül Kazahsztánban 2 millió dolláros bevételt hozott, ami ott nagyon soknak számít, és Belső-Ázsia más országaiban is nagy sikert aratott.