Attól még maradhatnak a kedvenceink, hogy a mai Hollywoodban bizony találnának bennük kivetnivalót. Íme néhány ünnepi klasszikus mai szemmel.
Reszkessetek, betörők! (1990)
Szegény kis Kevin McCallistert otthon felejtették a szülei, de a talpraesett kissrác ezt egy cseppet sem bánja, övé az egész lakás, bulika az élet, a két balszerencsés betörő is csak arra jó, hogy elszórakoztassák hősünket. De mi van a szülőkkel? Mert az egy dolog, hogy áramszünet volt, sietni kellett, csak a repülőgépen vették észre, hogy eggyel kevesebb gyerekük van, ami a 80-as évek legvégén még nem volt gáz, de ma tuti, hogy rájuk hívná valaki a gyámhatóságot, a kis Kevint elvennék tőlük, és soha nem mosnák le magukról a szégyent. A világ megváltozott.
Fehér karácsony (1954)
Ez a Bing Crosby film nálunk kevésbé ismert, akárcsak Crosby, de Amerikában igazi klasszikus, elsősorban a zenéi miatt, és bizony sokat énekelnek benne. Jók is a dalok, viccesek, érzelmesek, de van egy, amitől ma kiborulna a bili. Amikor a négy főszereplő az "I'd Rather See a Minstrel Show" című dalt énekli, akkor valójában azokat a századforduló táján népszerű, vándorkomédiások által előadott darabra emlékeznek oly nagy szeretettel, amelyek fő attrakciója rendszerint egy-egy feketére maszkírozott, a lusta, buta fekete rabszolgákat kifigurázó énekes volt. Ez ugyebár ma kicsit nehezen menne le a nézők torkán.
Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban (1992)
A történet ma már közismert, Chris Colombus rendező a New Yorkban játszódó folytatáshoz nagyon szerette volna az elegáns hotelben játszódó jeleneteket egy igazi luxushotelban leforgatni, ezért kibérelték a Manhattanben álló, 1907-ben épült, patinás The Plaza Hotel előcsarnokát. Ehhez persze meg kellett egyeznie a szálloda tulajdonosával, Donald Trumppal. Columbus azt gondolta, hogy ez egyszerűen egy vaskos bérleti díj kifizetését jelenti majd, ám amikor Trump eltette a pénzt, azt követelte, hogy tegyék bele őt is a filmbe, különben ugrott az üzlet. Az azóta az USA legmegosztóbb elnökévé váló Trumpnak egyetlen rövid mondata van, ami tök semleges, de jelenléte masszív árnyékot vet a filmre.
Polar Expressz (2004)
Bár Chris Van Allsburg gazdagon illusztrált mesekönyve csak 1985-ben jelent meg, hamar klasszikus lett, Robert Zemeckis pedig igyekezett visszaadni a könyv képi világát, amihez akkor még úttörőnek számító motion-capture technológiát használt, vagyis a színészek valós mozgását vitték be a számítógépbe. Csakhogy az itt használt technológia már akkorra elavult, mire a filmet bemutatták, a képeknek semmi mélysége, a szereplők pedig egyszerűen nem kelnek életre, Tom Hanks hat karaktert is eljátszik, de mindegyik olyan, mint egy lélektelen robot. Értékeljük, hogy Zemeckis mert kísérletezni, hibáiból pedig sokan és sokat tanultak.
Mi a manó (2003)
Ez az egyik legkedvesebb karácsonyi mese a bumfordi Will Ferrellről, aki tényleg manónak hiszi magát, és aki New Yorkba érve egy teljesen új világot fedez fel. Felfedezi például a manó kosztümben dolgozó Zooey Deschanelt, akit több mindennel is meg tud lepni. Például azzal, hogy amikor a lány a női öltözőben tusol, vele énekli a "Baby, It's Cold Outside" című számot. De mit keres egy férfi alkalmazott a női öltözőben, és hogy venné ez ki magát ma, amikor a munkahelyi zaklatást iszonyatosan komolyan veszik?
Karácsonyi történet (1983)
Emlékezzünk, hiszen nem is olyan rég történt: a Monster Hunter – Szörnybirodalom című Milla Jovovich főszereplésével készült videójáték feldolgozás fantasy akciófilmet egyetlen egy, ráadásul egy kínai karakter által elmondott kínai vicc miatt kaszálták el Kínában. Vajon mi történne ezzel a filmmel, ha ma mutatnák be? Merthogy a történet arról szólt, hogy a kilenc éves srác alig várja 1940 karácsonyát, remélve, hogy teljesül az álma, hogy saját Red Rider légpuskája lehessen. Lesz is mindenféle galiba, a kutya pedig megeszi az ünnepi vacsorát, a család pedig kénytelen egy kínai étteremben tölteni az estét. És a személyzet ünnepi dalokkal akar nekik kedveskedni – csakhogy borzasztó az akcentusuk. És itt azon kell nevetni, hogy képtelenek rendesen kiejteni az angol szavakat.
Igazából szerelem (2003)
A történet mozgatórugója a szerelem, legyen az első látásra, vagy éppen beteljesületlen, rangra, életkorra és családi állapotra való tekintet nélkül. Megérinti a szerelem az agglegény brit miniszterelnököt is (Hugh Grant), aki ráhajt az asszistensére (Martine McCutcheon). Ami ugye azért problémás, mert egyrészt ő a miniszterelnök, aki egy titkos viszonyra pályázik, másrészt ő a lány főnöke. A lányt mellesleg mindenki lekövérezi, ami szintén gond lenne ma, de van a filmnek másik érzékeny pontja is. Az Andrew Lincoln által játszott Mark például a legjobb barátja feleségére (Keira Knightley) nyomul, de olyan módszerekkel, amelyek ma már zaklatásnak és/vagy érzelmi zsarolásnak minősülnének, akármilyen cukik is azok a szöveges táblák.
Karácsonyi vakáció (1989)
Az egy dolog, hogy a Griswold család kalandjai minden szempontból annyira tipikusan a 80-as évekhez kötődnek, hogy maguktól is kissé elavultak, de van itt egy másik gond. Az év végi bónusz elmaradása miatt felháborodott családfő (Chevy Chase) elraboltatja a saját főnökét, akit addig gyötör, amíg az, a helyszínre kivonuló kommandósok nyomásának engedve nem csak kénytelen megadni a kért juttatást, ami ugye egyszerre erőszak és zsarolás, ahogy a szomszéd yuppie pár zaklatása sem lenne ma olyan ízléses.
Hull a pelyhes (1996)
Tévedés ne essék, a film mondanivalója ma is ugyanolyan érvényes, mint 1996-ban volt: a karácsony sokaknak most is arról, szól, hogy sok drága ajándékkal kárpótoljuk szeretteinket, mert év közben alig törődtünk velük. Mindössze annyi változott, hogy semmilyen ajándékból nincs hiány, pont ellenkezőleg. A filmbeli TurboMan akciófigurából nemhogy elfogynának az utolsó darabok, hanem 900 másfajta TurboMan ajándéktárgy sorakozna a polcon, zokni, párna, iskolatáska, számítógépes játék, pizsama, bögre, és így tovább, de ezeket apuka amúgy is a neten rendelné meg, így legfeljebb azon izgulna a család, megjön-e időben a csomag. Mondjuk ma már a törpe – pardon, kis növésű – Télapó szerepeltetése miatt is kapna hideget-meleget a stáb, meg ugye itt viccelődnek egy levélbombával is, ami szintén nem annyira okés manapság.
Forrás: www.looper.com