Aki nem látta ezt a tíz VICO-filmet, az nem látott semmit!

23 évvel ezelőtt gyilkolták meg Fenyő János milliárdos vállalkozót, aki videókazettákkal és egy komplett sajtóbirodalom kiépítésével lett a '90-es évek médiacézára. Összeállításunkban bemutatjuk a korszak legemlékezetesebb VICO-filmjeit.

23 éve, 1998. február 11-én gyilkolták meg Budapesten egy géppisztolyos leszámolás során Fenyő János milliárdos magyar vállalkozót. A híres-hírhedt médiacézár egy fekete Mercedesben ült, és a rózsadombi VICO-székházból tartott hazasvábhegyi villájába (ez egyébként 1999-ben Friderikusz Sándor tulajdonába került, aki pár éve 2,5 milliárd forintért árulta). A Margit körút és a Margit utca kereszteződésében lévő piros lámpánál azonban a Fenyő kocsija mellett lefékező Mitsubishiből egy férfi ugrott ki, és egy hangtompítós Agram 2000 géppisztolyból leadott sorozatlövéssel szabályosan kivégezte a vállalkozót. Fenyő János a fejét, a nyakát és a mellkasát ért nagyjából húsz lövés következtében azonnal meghalt. A tettes a fegyvert egy kocsi alá, a ruháit egy kapualjba dobta, majd futva távozott a Széna tér felé. 2017-ben a '90-es évek másik elhíresült budapesti „maffialeszámolásával”, az Aranykéz utcai robbantással is meggyanúsított Jozef Roháč másodfokon jogerősen életfogytiglant kapott Fenyő János meggyilkolásáért. A megbízója kilétét azonban akkor nem sikerült kideríteni.

Fenyő János halálhíre az Észak-Magyarország (Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye napilapja) 1998. február 12-i, csütörtöki számának 2. oldalán (forrás: library.hungaricana.hu)

 

2018 márciusában a rendőrség emberölésre való felbujtás miatt gyanúsítottként hallgatta ki az Energol Rt. 2016-ban elítélt vezetőjét, Portik Tamást mint Roháč lehetséges megbízóját. 2018. áprilisában Gyárfás Tamást is emberölésre való felbujtással gyanúsították meg a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban, egy olyan hangfelvételre hivatkozva bizonyítékként, amelyen Gyárfás Portikkal beszélget Fenyő Jánosról. 2019-ben a Fővárosi Főügyészség felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádat is emelt Gyárfás ellen – az ügy tárgyalása jelenleg is folyamatban van.

Az 1954-ben született Fenyő Jánost családja jogi vagy orvosi pályára szánta, de ő inkább divat- és reklámfotósnak állt. A '70-es években dolgozott az Ez a Divat magazinnak (ő készítette többek között Sütő Enikő híres Fabulon-plakátját), de későbbi feleségét és két gyermeke anyját, Kristyán Judit manökent is egy fotózáson ismerte meg. Bár a Magyar Távirati Iroda, a Képes Sport és az Új Tükör Magazin is foglalkoztatta, Fenyő végül inkább külföldön vállalt munkát: először a francia Lui magazinnak fényképezett félmeztelen lányokat, majd a Los Angeles-i pornóiparban dolgozott fotósként. 1987-ben már amerikai állampolgárként, nagy vagyonnal tért haza Magyarországra. 1988-ban alapította meg VICO nevű cégét, ami nagyon gyorsan a hazai videókazetta-terjesztés és ‑kölcsönzés zászlóshajója lett. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint azok a korabeli újságcikkek, melyek tanúsága szerint Egerben például a havi videótékás toplista tíz helyéből kilencet egy-egy VICO-film foglalt el!

Videótékás havi sikerlista a Heves Megyei Hírlap 1990. június 16-i, szombati számából (forrás: library.hungaricana.hu)

 

Az Amerikából egyenesen a rendszerváltás optimizmusától fűtött Magyarországra hazatérő Fenyő János nagyon hamar a '90-es évek vadkapitalizmusának ikonikus alakja lett. Elegáns megjelenése, sokak által irigyelt, fényűző életvitele, széles körben ismert modell felesége, a politikusokkal és hírességekkel közös fotói, agresszív üzleti stílusa (állítólag előfordult, hogy erőfitogtatásból a pisztolyát is elővette a tárgyalásokon), jogi csűrés-csavarásai, egyszerre nagyvonalú és haragtartó természete (számos legenda szól elajándékozott autókról, totálisan kézivezérelt újságokról, kaszinótojásos-sonkatekercses Népszava-munkareggelikről), no meg persze a VICO-kazetták kirobbanó sikere miatt személye egészen a haláláig (sőt, még jóval azután is) állandó témát nyújtott a sajtónak.

1992-ben Fenyő cége VICO Rt.-vé alakult át, 600 millió forintos alaptőkével. A kazettabizniszben szerzett hatalmas pénzeket a feltörekvő milliárdos egy saját médiabirodalom kiépítésére használta fel (állítólag amiatt kellett ezt meglépnie, mert a nagy külföldi stúdiók pereskedni kezdtek a jogtalan kazettaforgalmazás miatt). Fenyő János hamar megszerezte a '90-es évek két legsikeresebb hetilapját, a Nők Lapját és a Színes Rádió- és Televízióújságot, majd sorban bekebelezte a Vasárnapi Híreket, a Buci Macit, a Családi Lapot, az Otthont, a Tinát és a Bravót, 1994-pedig a nagy múltú Népszavát is, ami ekkoriban a második legolvasottabb napilap volt a Népszabadság mögött. Fenyő Jánosnak azonban mindez nem volt elég. Ő a korszak legnépszerűbb reggeli közéleti-politikai műsorát, a Nap-keltét gyártó Nap TV-t is cégbirodalmához akarta csatolni, ezért megvásárolta a Stáb Rt. nevezetű társaságot is, amelynek résztulajdona volt a Gyárfás Tamás nevével egybeforrt Nap TV-ben. Innentől datálható állítólag Fenyő és Gyárfás '90-es évekbeli rivalizálása.

A VICO nevet az egész ország megismerte legkésőbb akkor, amikor a cég az 1992-es barcelonai olimpiai csapatunk hivatalos támogatója lett. Ekkoriban ugyanis rendszeresen felbukkantak a köztévé reklámblokkjában Fenyő János ma már igencsak mókásnak ható Nők Lapja-hirdetései és a legendás Bozai József által narrált VICO-promóciók. Összeállításunkban most utóbbiakból mutatjuk be a tíz legizgalmasabbat.

1. A világ urai

A világ urai! Káprázatos technika! Lézercsodák! Varázslat! Hát persze, hogy A világ urai is a VICO filmje! A világ urai!

Ha egy reklámspotban Bozai József nem kiabálta el legalább ötször az adott VICO-film címét úgy, mintha az lenne a mozgóképművészet csúcsteljesítménye és a gyöngyvászon Mona Lisája, akkor az bizony nem is volt igazi VICO-reklám. A „Hát persze, hogy a […] is a VICO filmje!”-szöveg nemcsak azonnali nyálelválasztást okoz ma is a negyvenes geekeknek, de mostanra mémmé vált, sőt, a gerillamarketing egyik betonbiztos hívószavává magasztosult. Olyannyira, hogy a Turbometal Motorblog például magát Bozait kérte fel, hogy legyen a Volvo Rush című B-filmjük narrátora. Bozai József tényleg nagy mágus volt egyébként: hipnotikus hangjával még a Cannon stúdió 1987-es sci-fi katasztrófájáról, a He-Manről is képes volt elhitetni, hogy ez minimum a Csillagok háborúja VII. része volt mind sztoriban, mind látványban, mind bevételben. Holott nem volt több, mint a Mattel játékgyár He-Man-reklámja, amiben Dolph Lundgren a boltokban kapható akciófigura életnagyságú verziója volt, és szerződésben kötötték ki neki, hogy a filmben nem ölhet embereket, kizárólag fekete szamurájrobotokat.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

2. Világrendőrség

Aki még nem látta a Világrendőrséget, az nem látott semmit! Persze, hogy a Világrendőrség is a VICO filmje!

A jó Bozai József természetesen az 1982-es Megaforce című B-filmet is úgy mutatta be nekünk, mintha ez lenne a világ legmenőbb Mad Max-koppintása. Pedig nagyjából az előzetesben benne volt az összes olyan jelenet, amiben a kietlen pusztaságban robognak egymás felé a felturbózott autók és motorok. No persze nem volt véletlen, hogy ennyire a posztapokaliptikus közeljövő járgányaira koncentrált a film, hiszen itt is a Mattel volt a fő szponzor: kellett a reklám a Megaforce márkanévvel piacra dobott kisautóknak, amelyek hellyel-közzel a filmben látott járművek kicsinyített másai voltak.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

3. Cyborg


Jean-Claude Van Damme 1989-es Mad Max-filmje eredetileg Dolph Lundgren He-Manjének folytatása lett volna: Masters of the Universe 2: The Cyborg címmel forgatták le egy kútba esett Pókember-mozifilm már félig kész díszletei között. Végül mindenki kihátrált a két producer, Menahem Golan és Yoram Globus mögül, így a történet (amelyben szinte minden gonosztevőt gitárokról és erősítőkről neveztek el Gibsonnak, Fendernek, Stratocasternek, Marshallnak és hasonlóknak) önálló életre kelt egy posztapokaliptikus világban. Van Damme egyébként se nem kiborg, se nem robotnő ebben a filmben, hanem a címszereplő (Deborah Richter) sajátos szamurájkódex szerint élő zsoldos testőre, aki kulcsfontosságú információkkal rendelkezik az emberiség maradékát sújtó járvány ellenszerével kapcsolatban. Ám a Mad Max-filmekben mindig felbukkannak a gonosz martalócvezérek (ezúttal Vincent Klyn), akik a főhős vérére szomjaznak – nincs ez másként itt sem.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

4. Invasion U.S.A.

A Tomboló terrorként is ismert 1985-ös kultfilm, amiben karácsonykor nem kevesebb, mint 11 ezer gazfickó jelenik meg az Amerikai Egyesült Államokban. Hát persze, hogy csak Chuck Norris vághat rendet a soraik közt két UZI géppisztollyal – divatba hozva a '90-es évek magyar fiataljainak körében is a farmermellényt és a lengyelpiaci Levi's-gatyát. A film poszterét egyébként a saját szememmel láttam éveken keresztül lakótelepi panellakások kisszobáinak ajtaján, alighanem valami céllövöldés-trafikos kincs lehetett (hasonlóan egy másik '80-as évekbeli legendás akciófilm, a Hand of Steel plakátjához).

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

5. A nindzsa bosszúja


Fenyő János nemcsak Dolph Lundgren, Van Damme és Chuck Norris munkásságának volt nagy rajongója, de óriási nindzsabolond hírében állt – így már nem is akkora csoda, hogy sárga kazettáin sorra adta ki az olyan közönségcsalogató címekkel ellátott filmeket, mint a Szamurájkard, A gonosz nindzsa herceg, A nindzsa színre lép vagy épp A nindzsa bosszúja. Emlékszem, utóbbi óriási hatással volt anno rám és a húgomra, mert miután megnéztük egy tehetősebb képmagnó-tulajdonos rokonnál, otthon újrajátszottuk azt a legendás jelenetet, amikor Shô Kosugi összecsap az ellenfelével a felhőkarcoló legtetején. No persze nálunk a háztetőt a szüleink franciaágya helyettesítette, és menő nindzsafelszerelésünk sem volt – be kellett érnünk a korszak „űrhajós sapkájával”, valamint anyukám piros kimonójával, apukám kék fürdőköpenyével és a tiszaörvényi búcsúban vásárolt műanyag kardokkal...

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

6. Amerikai nindzsa


A VICO kínálatából természetesen az 1985-ös Amerikai nindzsa és folytatásai sem maradhattak ki, amelyben a Kincs, ami nincs Kamaszukája (John Fujioka) kőarcú nindzsát nevel egy árva kisfiúból, aki felnőttként, immáron Michael Dudikoff-fizimiskával veri le egy gonosz nindzsaképző iskola összes rosszfiúját a Fülöp-szigeteken. Érdekesség, hogy  főszerepet eredetileg Chuck Norrisnak szánta volna a Menahem Golan Yoram Globus páros, csak amikor az akciósztár nem volt hajlandó nindzsaálarccal eltakarni az arcát, a két producer keresett inkább egy másik színészt helyette.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

7. Nincs bocsánat

Fenyő János kiváló szimattal érzett rá arra, hogy a magyar néplélek nemcsak a mindenkit lerúgó Chuck Norrist és Van Damme-ot kedveli, de Bud Spencer és Terence Hill filmjeit is szíves örömest kihozzák a kölcsönzőkből, hiszen a bunyós páros pofozkodós akció-vígjátékait már a Kádár-korszakban is nagy sikerrel vetítették a hazai mozik. Azt, hogy az 1992-ben sárga VICO-kazettán is kiadott 1967-es Isten megbocsát, én nem! miért ugyanazt a címet kapta, mint Clint Eastwood szintén '92-es, kultikus westernje, nem tudni. Mint ahogy az is rejtély, miért ez a bornírt fülszöveg került a kazettatok hátuljára: „Kedvenc hőseinket a vadnyugat mesés tájain látjuk viszont. Bud Spencer és Terence Hill a 300.000 dollár értékű aranyat elrabló Kegyetlen Billt és bandáját üldözik. A mulatságos és izgalmas kalandok során hatalmas pofonok és kacagtató poénok röpködnek. A végén persze a gonoszok elnyerik méltó büntetésüket, az arany is megkerül, mi pedig gazdagabbak leszünk egy kellemes estével.” Mert hogy ez a Bud Spencer – Terence Hill-film egyáltalán nem olyan mulatságos, mint a későbbiek, és pofonok se nagyon röpködnek benne, inkább csak pisztolygolyók. Terence Hill például habozás nélkül lelő pár rátörő banditát, egy másiknak kést hajít a torkába, Bud Spencert pedig tüzes vassal kínozzák. Mondjuk nekem pont ezek miatt nagy kedvencem az Isten megbocsát... – ez még igazi koszos-poros-véres, kőkemény spagettiwestern volt!

 

8. A bosszú angyala


Fenyő János nemcsak Chuck Norris, Van Damme, Dolph Lundgren, Michael Dudikoff, Franco Nero, Bud Spencer és Terence Hill filmjeinek legjavát hozta el VHS-en a magyar videóimádóknak, de lényegében Charles Bronson teljes életművét is bemutatta. Igaz, a médiacézárt annyira magával ragadták a sárga kazettákon is sorban kiadott Bosszúvágy-filmek, hogy még annak a Charles Bronson-opusnak is beleíratta a hangzatos bosszú szót a címébe, amiben marcona hősünk történetesen nem is visszatérő karakterét, az önbíráskodó Paul Kersey-t alakította, hanem egy oknyomozó újságírót. A film eredeti címe egyébként Messenger of Death, vagyis A halál hírvivője volt.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

9. Kísértetház

Jelen cikkünk igencsak azt a látszatot keltheti a kedves Port-olvasóban, hogy Fenyő János VHS-biznisze kizárólag arra épült, hogy olcsón megvette (már ha egyáltalán...) a Cannon stúdió B-kategóriás akciómozijainak jogait, majd silány minőségben lemásolta a filmeket, hogy aztán méregdrágán adja tovább a videókölcsönzőknek. Ez természetesen igaz, de csak félig: a VICO-filmek blődlitengerében azért akadtak kincset érő igazgyöngyök is. Jóllehet, a híres regényíró-rendező Clive Barker kultikus horrorját, a Hellraisert olyan címmel megjelentetni Pokolkeltő helyett, hogy Kísértetház, a film ismeretében legalább akkora naivitásra vall, mintha Mintha Fenyő János a Cujót forgalmazta volna úgy, hogy Lassie hazatér.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

10. Rémálom az Elm utcában

Cikkünk végén újabb kiváló példát mutatunk arra, hogy a VICO-birodalom korántsem a fillérekért megvett Cannon-filmekből, Bud Spencer epizódonként külön kazettákra rakott Extralarge-sorozatából, valamint Chuck Norris életművéből (no meg a sok szexfilmből) állt. Fenyő János és csapata számos kultikus alkotást is bemutatott a nagyközönségnek sárga kazettáin – amelyek ráadásul rendelkeztek azzal a nagy versenyelőnnyel is, hogy mind szinkronizáltak voltak, alaposan feladva a leckét ezzel a sokszor félrefordító, fahangú narrátorok alámondásaival csereberélt, másolt VHS-kazetták piacának. A Hellraiser mellett a VICO megmutatta a magyar nézőknek minden tiniket mészároló sorozatgyilkosok egyik öregapját, Robert Englund halhatatlan karakterét, Freddy Kruegert is! Igaz, az első Rémálom az Elm utcában-kazetta borítóján még úgy szerepelt őkelme mint „karmoskezű Freddy”.

Forrás: VICO / deliriahungaria.blogspot.com

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu