Nem azért zuhant le a repülő, mert ivott a kapitány, de...

Mi van, ha a kapitány csodával határos módon megmenti az zuhanó repülőgép utasainak nagy részét, de a bravúrban része lehetett annak a ténynek, hogy ivott munka közben? Ezt boncolgatja Robert Zemeckis filmje, a Kényszerleszállás

Nekem a mai napig furcsa, hogy az utasok a legsimább landolás után is megtapsolják a pilótát. Persze, nyilván a sima földet érés az öröm egyik oka, a másik pedig az a feltétlen tisztelet, ami automatikusan kijár a repülőgép kapitányának, akinek rangját a fess egyenruha is jelzi, és akinek tudásától, alkalmasságától egy egész fedélzetnyi ember élete függ. Persze ott a kérdés, hogy mi van akkor, ha a pilóta is csak egy ember a maga gyöngeségeivel, függőségeivel. Hogy hat ez ki a munkájára, és mi alapján ítéljük meg, a hibák vagy a legjobb teljesítmény alapján?

Whip Whitaker (Denzel Washington) tapasztalt pilóta, a kisujjában a szakma, ezért is van az, hogy amikor a gépen súlyos technikai hibát fedeznek fel, képes a csodával határos módon kényszerleszállást végrehajtani, és így megmenti csaknem az összes utasa életét. A baleset után Whipet hősként ünneplik, de ahogy egyre több részletre derül fény, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban. Azt senki sem kétli, hogy Whitaker igazi bravúrt hajtott végre, hiszen a számítógépes szimulációk során egy kollégája sem képes megismételni azt, amit ő tett, csakhogy a baleset után vért vettek tőle, amiből kiderült, hogy aznap ivott szolgálatban. Akkor ő továbbra is egy hős, vagy egy felelőtlen gazember, aki kockáztatta mások életét – vagy mind a kettő?

Robert Zemeckis (Vissza a jövőbe, Forrest Gump, Számkivetett), aki maga is képesített pilóta, nyilván ismeri a szakmát, és úgy vágott bele filmjébe, hogy ezt a tudást beleszőtte a történet minden elemébe, és ez érződik is. A baleset ábrázolása egészen fantasztikus. Ezt egy valóban megtörtént eset inspirálta még 2000-ből, ahol az Alaska Airlines bajba jutott gépének pilótája úgy próbálta stabilizálni a gépet, hogy azt a feje tetejére állította, csakhogy az ott nem segített. Aztán ott van az igazi dráma, a kapitány alkoholizmusának – és egyéb függőségeinek – rejtegetése. Amiben szinte mindenki részt vesz, hol együttérzésből, hol önzésből, de segít a szakszervezeti vezető (Bruce Greenwood), a dealer (John Goodman) és az újonnan megismert, szintén függő szépség (Kelly Reilly) is támogatást nyújt a bajba jutott férfinek, akinek azonban magával kell elsősorban elszámolnia. Volna megoldás, de az a kérdés, mit enged a lelkiismerete.

A Kényszerleszállás (2012) elsősorban Denzel Washington filmje, akinek egyrészt mindig elképesztő jelenléte van a vásznon, másrészt az ő specialitása olyan karakterek eljátszása, akiknek megvan a jó és a sötét oldaluk is egyszerre. Whip Whitaker tetőtől talpig ilyen, és ha van is az ábrázolásában egy kis old school megközelítés, az jót tesz mind a filmnek, mind Washington játékának, akit Oscarra is jelöltek ezért – de jutott egy jelölés a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában a veterán John Gatinsnek (Aranytartalék, Kong: Koponya-sziget) is.   

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu