anyucikád:-)
Csak azt kívánom neked, hogy egyszer te is dobj ki pár ezer forintot olyan dvd-re/mozira ami az ismerõseid szerint nagyon jó, te meg egy dög unalmas sz**nak fogod találni.

Ja igen, fantasyra gondoltam, csak néha keverni szoktam.:D Köszi Bíborzöld.

De nem ezen kellene fennakadni, nem csak felületesen kell olvasni! Ami abból is látszik, hogy a kérdésemre még senki sem válaszolt!

Bár nem tudom, hogy tetszhet nektek ez a film, mikor ez is egy tipikus amcsi "háborús" film (a szavaitokkal élve), amiben pár tökös amcsi katona egy egész német századot is lemészárol.:-) De ti tudjátok...

És továbbra is tartom a véleményemet, hogy ha háborús film, akkor az igenis legyen hihetõ! A II. Világháborút nem kellene kifigurázni! Tarantino pedig pont ezt tette!

Sokan vannak, akik már halálra unják a II. világháborús filmeket, különösen, ha sok szó esik bennük a holokausztról. Lassan a németeknek is kezd elegük lenni a témából, noha õket - a mai németek többségét - aztán senki sem vádolhatja azzal, hogy büszkék lennének a Harmadik Birodalom történetére. Épp ellenkezõleg: vezekeltek érte eleget. Úgyhogy számukra Tarantino jóformán a megváltást hozta el a Becstelen brigantykkal.


Az austini Becstelen brigantyk - vetítés plakátja

Ajánlat A Becstelen brigantyk honlapja.
Videó A Becstelen brigantyk elõzetese.
Korábban izomagyú zsidók odacsapnak - öt érv a BB nagyszerûsége mellett.
Tarantino újra számít.
Akiket Tarantino élesztett újra.
OK. Hu A 2006-os futball-vébé elsõsorban nem azért volt nagy esemény a németek számára, mert náluk rendezték meg, és a német foci, ezáltal nem remélt magasságokba szárnyalt, hanem azért, mert visszaadta a németek önbecsülését. Végre merték a himnuszukat énekelni, a zászlójukat lobogtatni, és nem éreztek közben szégyent. Az azt megelõzõ ötven évük ugyanis folyamatos szégyenkezéssel telt.

Õk voltak a történelmi szembenézés mintaképei, akik egy mazochista elszántságával tartottak önvizsgálatot. Évtizedeken keresztül. Nem játszadozhattak el a gondolattal, hogy történhetett volna-e másként, és nem mondhatták azt sem, hogy Hitler igazából nem német, hanem osztrák volt. Vállalniuk kellett a felelõsséget, és a legkomolyabban vállalták is. De hogy mennyire kellett nekik már egy kis feloldozás, azt Tarantino Becstelen brigantyk címû filmje, illetve annak németországi fogadtatása mutatja a leghívebben. Sehol máshol nem tekintenének erre az alkotásra feloldozásként, de náluk pontosan ezt jelenti.

Jött egy amerikai, aki közölte: lehetett volna másképp is. Meg lehetett volna szervezni, és le lehetett volna bonyolítani egyetlen terrorcselekményt, amelyben kinyírják a teljes náci vezérkart. Alig telt el pár hónap a Valkûr bemutatója óta, amely a Führer elleni egyetlen merénylet történetét meséli el, és persze ez is csak további önmarcangolásra adhatott okot, hiszen a kísérlet kudarcba fulladt, csak egy elbukott hõst lehetett ünnepelni benne. A Becstelen brigantyk-nak viszont sikerül végrehajtani a tervet.

Úgyhogy Quentin Tarantino mennybe megy most a német sajtóban, a filmjét nem kritikusok, hanem esztéták elemzik. Ezúttal alig esik szó a rendezés minõségérõl, a képi világról, a zenei aláfestésrõl, de még a német színészek alakításáról sem sok (noha a szereplõgárda felvonultatja Németország legkomolyabb színészeit és sztárjait). A filmet most szinte kizárólag morális oldalról közelítik meg.


Becstelen brigantyk | Mélanie Laurent és Daniel Brühl


A Spiegelben Georg Seesslen filmtörténész azt írja: "Ezt a szégyentelenséget, ahogy Tarantino a történelmet egyszerûen figyelmen kívül hagyja, eddig még egyetlen film sem kísérelte meg. A mozi itt nem egyszerûen azokon a személyeken áll bosszút, akik - mielõtt meghaltak - oly sok szerencsétlenséget, és halált okoztak a világnak. A mozi ezúttal az igazságtalan valóságon áll bosszút." Azt, pedig külön nagyra értékeli, hogy ezért a nemes célért Tarantino épp a mozit áldozza fel, amit ugyebár felgyújtanak a filmben. Ég a mozi, Tarantino temploma, hogy a valóság helyrebillenjen.

Georg Seesslen pedig tovább elmélkedik azon, milyen fantasztikus, hogy ezt végre valaki meg merte csinálni. Felemlegeti a német értelmiség '70-es évek óta tartó vitáját, melyben olyan kérdésekre keresik a választ, hogy "szabad-e a holokausztot egy szappanopera eszközeivel elmesélni? Lehet-e ebbõl a korszakból 'jó németrõl' beszélni? Lehet-e Hitleren vagy a lágereken nevetni?" És erre tessék, itt van valaki, aki Hitlerrel szembeállít egy szedett-vedett trash - bandát, és kinyíratja velük a Führert örökre. Seesslen szerint ezzel Tarantino a gordiuszi csomót oldotta meg. Egy rakás félresikerült próbálkozás után õ az, aki megmutatja, hogyan lehet fantáziálni a második világháborúról. Egy baseballütõvel az arcába vágott az összes pápaszemes értelmiséginek.


Becstelen brigantyk | Martin Wuttke


Claudius Seidl a Frakfurter Allgemeine Zeitungban szó szerint azt írja, hogy miután elhagyta a mozitermet, valamiféle felszabadulást érzett. "Világosságot és profán derût érez az ember, és ez korántsem attól van, hogy Tarantino cselekménye magával ragadta. Nem annak örülünk, hogy itt sikerült, ami a Valkûr-ben egy kevés robbanóanyaggal, és elszántsággal nem jött össze. Hanem annak örülünk, hogy ebben a filmben a bukás nem tragédia, hanem egy bohózat, (...) a nácikból nem csináltak ördögöt, hanem úgy ábrázolták õket, amilyenek valójában lehettek: csõcselék, felcicomázott trash - banda, egészen egyszerû gazemberek."

A Süddeutsche Zeitung újságírója, Tobias Kniebe szerint "Tarantino sosem félt a borzalomtól, legfeljebb a konvencióktól. Attól az ólomnehéz, szépiatónusú hitelességtõl, amit néhány játékfilm belénk szuggerált a második világháborúról és attól a mázsás súlyú elhatározástól, hogy eleget tegyünk a történelmi igazságnak. Ezzel a problémával birkózott legutóbb Tom Cruise és Florian Gallenberger, és láthatóan mindketten zsákutcába futottak. Ezzel szemben Tarantino 'Volt egyszer egy...' kezdése és utolsó jelenete egy lehetséges kiút irányába mutat. (...) Egyszerre megértjük, hogy mi történik is itt voltaképpen: Tarantino benzint locsol a nácifilmek kupacára, és egy hatalmas felfordulással megtisztítja az utat."


Becstelen brigantyk | August Diehl.
És ha már nácifilm, a Die Welt kritikusa, Hanns-Georg Rodek attól is le van nyûgözve, ahogy Tarantino az európai mûveltségét beemeli a filmjébe, és olyan nevekkel dobálózik, mint G.W. Pabst és Emil Jannings. Ebbõl szerinte nemcsak a német, hanem az egész európai popkultúra profitál.

Ugyanakkor ezeket a momentumokat néhány elvetemült filmrajongón és a németeken kívül aligha fogják a világon értékelni vagy akár érteni. A német közönség viszont megõrül értük. A Becstelen brigantyk-nak egy átlagos berlini vetítése leginkább egy bábszínházi élményre hasonlít: nemcsak az utalások, de minden egyes német szereplõ felbukkanása kisebb ovációt, de minimum hangos örömöt okoz, a gondosan elõkészített vicceken hálásan nevetnek, Til Schweiger arcrezdüléseit éberen figyelik és kommentálják.


Becstelen brigantyk | Til Schweiger.
És amikor Hitlerék elégnek a színházteremben, nos, az érezhetõ eufóriát okoz a moziteremben. Ahogy Hanns-Georg Rodek is írja: "Quentin atyánk végül minden idõk legkomolyabb ördögûzését követi el: ezt a Hitlert úgy küldi el az ördögbe, hogy nem lesz öngyilkos. A maga választotta bunker helyett Tarantino a pokol tüzében égeti el õt. Szép erény a történelmi hûség, de a felszabadulást a fantázia hozza el."

Kétkedõ persze mindig akad. Jens Jessen a Die Zeit hasábjain így elmélkedik: "A film sikere garantált. Már csak azért is, mert még a német publikum sem az akkori németekkel, hanem az amerikai zsidókkal azonosul majd. Ez a késõbb születettek igazságtevése: mindenki a helyes oldalon áll. Aztán lehet, hogy egyik - másik nézõt mégiscsak megkörnyékezi a sejtelem, hogy itt visszaélnek a nácikkal egy olyan filmes eszményért, amely nélkülözi a morális megfontolást. Ez nekünk talán még mindegy is lehetne. De így a zsidók sorsát is meggyalázzák, és ez már egyáltalán nem lehet nekünk mindegy. A film legbrutálisabb eleme a könnyelmûsége. Számára minden csak egy jó kis véres vicc. " Tarantino tehát mégiscsak megmarad jó öreg polgárpukkasztónak...:))

Te egy nagyon buta ember lehetsz. Jót szórakoztam az irományaidon. Nem is mennék bele igazán, csak annyit, hogy a scifi = science fiction, azaz tudományos fikció. Neked ez tudományos???:))

Uraim, uraim, ne vitatkozzanak, kerem... nezzek ugy a filmet, hogy az nem a mi valosagunkban jatszodik -sajnos!-, hanem egy parhuzamos Foldon. Sot, tessenek igy nezni minden alternativ tortenelmi filmet... meg tovabb megyek, minden filmet ugy nezzenek, hogy azok a multiverzumban jatszodnak... es mindjart elfogadhato lesz az osszes film, letezhet egymas mellett a dinoszaurusz es a fenyszablya...

Nem a filmmel téveszetenk meg, hanem a mûfajjal! Pl. valaki aki szereti a JÓ háborús drámákat (és gyûjtõ), elmegy a boltba és meglátja ezt a dvd-t, gondol egyet és megveszi 3-4000-ért mert még nem látta, majd miután megnézi dobhatja is a kukába az egészet. Itt van a megtévesztés! Ja és az illetõ nem nagyon ismeri Tarantino-t!
Megjegyzem én is vettem már meg így dvd-t (szerencsére ezt nem), mert a történet jónak hangzott! (+ nem volt még internetem). (Színészt, rendezõt sem ismertem).

Tehát a helyes mûfaj: háborús sci-fi. (igen sci-fi! nem kell ahhoz az ûrben játszódnia, mint ahogy egyszer hallottam valakitõl ezt a baromságot)
"te tényleg úgy ülsz le filmet nézni, hogy én most mindent el fogok hinni amit látok"
Ha háborús filmdrámának írják, akkor hihetõnek kell lennie! Ezért baromság a mesterlövészes rész is.

Nem egészen, mert az elején nem is figyeltem, hogy ki rendezte, írta a forgatókönyvet.
A moziban nem a rendezõ miatt nem néztem meg, - nem is tudtam, hogy ki rendezte - hanem Brad Pitt miatt ahogy ott grimaszolt a poszteren. Gondoltam ez sem egy igazi háborús film lesz, ezért nem is dobtam ki rá pénzt. Meg a címe is elég hülyén hangzott nekem.

Egyébként a Desperado az tetszett.

Én meg akkor ilyen szempontból elfogult vagyok Tom Hanks-el, mert a kedvenc színészem, producerem, szinte minden filmjét szeretem, mégis azt mondom a Pacific-re, hogy egy kalap sz*r! Meg a Charlie Wilson háborújára is. De ti meg bármilyen sz*r filmet is láttok Tarantino-tól, arra is azt mondjátok, hogy jó!

Szerintem nem érdemes ízlésen vitatkozni. Van aki nem szereti Tarantinót. És van aki szereti. Pont. Épp ezért nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a filmje sz*r.

"Ez az egész film egy nagy vígjáték lenne, de még annak is rossz! Jól tettem tavaly, hogy nem néztem meg moziban, már nekem a posztere is, meg Brad Pitt - mint háborús filmben - is gyanús volt.
Egyszer volt, hol nem volt... - Már itt megbukott a háborús mûfaj!"
Ha szerinted ennek vígjáték a mûfaja, akkor eléggé el vagy tévedve a filmek világában. Szerintem sem helyes, hogy hogy háborús-filmdráma, mert nincs benne, hogy Tarantinotól. De ezt mégse lehet beírni, mert nem túl hivatalos. De aki egy kicsit is jártas a filmek világában, az tudja, hogy Tarantinót bátran lehet külön mûfajnak is tekinteni.

"skalpolás - erre csak azt tudom mondani, hogy tiszta hülye ez a Tarantino. Beteges, orvoshoz kellene fordulnia." - ez Tarantino. Van aki szereti, van aki nem.

"Történelem hamisítás! - ami nem is zavarna ha más mûfajt adtak volna a filmnek és nem tévesztenék meg a nézõket ezzel." - Banyek, nálam itt szakadt az ideg. Akit ezzel a filmmel úgymond meg lehet téveszteni(kvázi elhiszi ami benne van), az meg is érdemli, hogy meg legyen tévesztve. Annak filmnézés helyett a történelmet kéne még némileg tanulmányoznia.

"A mesterlövész - 3 nap ~150 embert (vagy 300 volt? nem emlékszem). Ja persze, talán még ha fegyvertelen járókelõket lõtt volna le, akkor el is hinném." - te tényleg úgy ülsz le filmet nézni, hogy én most mindent el fogok hinni amit látok, és ha valami szerintem nem lehetséges akkor ez nem is film mert nem történhet meg ami benne van?

Értem én, hogy van aki egy Tarantino filmben leli kedvét, és van aki minden délután végig izgulja a Hannah Montanat a Disney csatornán, de nem kéne egyik tábornak sem átlövöldöznie a másik felségterületre. A Hannah Montanások szidják egymás között Tarantinót, mert ott megértik egymást, és természetesen ez fordítva is igaz. Röviden : szerintem nem érdemes egy filmet értékelni, ha a mûfaját eleve nem szereted, mert akkor miért szeretnéd a filmet.

Ez a logika rád is vonatkozik. Tudtad elõre, hogy õ rendezte, ezért eleve úgy álltál neki, hogy ez egy szar (a már megint kijelentésed ékesen árulkodik errõl). Magyarán ha nem tudod, hogy Tarantino rendezi, lehet, hogy neked is tetszett volna, ez így esélytelen volt. Ugyanakkor nem érted azoknak az észjárását, akik ugyanígy vannak ezzel, csak fordítva: vagyis ha Tarantino rendezte, akkor nagyon szar nem lehet.
Saját magadnak mondasz ellent.

Vagy csak te nem láttál még jó filmet. Ha nem Tarantino rendezte volna akkor ti sem lennétek annyira oda érte. Túlságosan elfogúltak vagytok a filmjeivel kapcsolatban. A filmet is meg kellene nézni és nem csak a rendezõt.

bob19 nem értesz te a filmekhez mert ez egy akkora film tarantino-tól hogy nem is igaz. 10/10

Quentin Tarantino megint hozta a formáját! Vagyis megint egy nagyon sz*r filmet sikerült csinálnia!

amerikai-német háborús filmdráma
Na ebbõl csak az amerikai-német igaz! Ez az egész film egy nagy vígjáték lenne, de még annak is rossz! Jól tettem tavaly, hogy nem néztem meg moziban, már nekem a posztere is, meg Brad Pitt - mint háborús filmben - is gyanús volt.
Egyszer volt, hol nem volt... - Már itt megbukott a háborús mûfaj!

skalpolás - erre csak azt tudom mondani, hogy tiszta hülye ez a Tarantino. Beteges, orvoshoz kellene fordulnia.

Történelem hamisítás! - ami nem is zavarna ha más mûfajt adtak volna a filmnek és nem tévesztenék meg a nézõket ezzel.

A mesterlövész - 3 nap ~150 embert (vagy 300 volt? nem emlékszem). Ja persze, talán még ha fegyvertelen járókelõket lõtt volna le, akkor el is hinném.

2/10 pont, egyedül a német tábornok zsenialitása miatt.

Végül lenne egy kérdésem: Nem úgy egyeztek meg, hogy a német tábornok egy kettõs ügynök? Vagyis nem értem, hogy miért kellett megadnia magát a végén.

tarantino megint tudott valamit!(: hatalmas film.

Egy film, amelyet 2 hét alatt 3szor néztem meg a moziban! :) Egy olyan QT film, mely az elsõk között van!
Brutális, és mellesleg vígjáték! :)
Bármikor szívesen megnézem!
Hatalmas rendezés, és egy kissé más II.VH-s film!

Szerintem jó film, csak úgy kell nézni, hogy ez egy fikció és semmi köze a valósághoz. Mondjuk még egyszer nem nézném meg.

Szerintem felejtõs!

Hú!!! Így készítik elõ a Holdra vonatkozó kárpótlási igényüket a tudjukkik.