Programkereső

Téma: Sean Bean

Spoiler
10/10
gladiolus 2013 júl. 01. - 10:55:46 10/10
(231/431)
Ja, mostmár látom. Nem emlékszem rá. Nem baj, hogy nekem ez most nem tetszik? Ugye nem haragszol érte?...Szégyellem is magam, fuj.....:( :)
Jön vissza ma a fõnök, jó volt ez a két hetes sunnyogás, franc hogy nem maradt ott örökre. A távmunka lenne az ideális, de most itt nyüzsögni fog. Este majd dumálhatunk ám. :D Szép napot, és minden jót addig is.
Válasz
frenchbullie 2013 júl. 01. - 10:27:31
(230/431)
Off A bozontos képzõdmény mögé rejtve:-)
Válasz
10/10
gladiolus 2013 júl. 01. - 09:29:51 10/10
(229/431)
Eztetet a palit még sosem láttam, a Randevúban sem tûnt fel. Túl nagy lehetett az a szakáll. :) :)
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 30. - 20:38:26 Előzmény gladiolus
(228/431)
Én is OFF-olok egyet gyorsan, mielõtt rárepülök a Törvénytelen-re. Szerintem ez a Mackenzie fickó sem rossz, a Halál a Níluson-ból, csak ott elrejtik a nagy fekete szakáll mögé:-)
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 30. - 20:37:52 10/10
(227/431)
Hú igen, a Randevú a halállal, az mestermû. És mennyire jó a végén, amikor kiderül, hogy az írónõ, meg a doki a szülei a kiscsajnak, és egymás karjába hullva megölik magukat. Nagyon jól játszották,az a jelenet is, amikor a lány megcsókolja a dokit, mert azt hiszi, közeledni akar hozzá a pasi, az meg alig bír szabadkozni, mert hát õ már tudja, hogy õ az apja a lánynak, juj az nagyon jó rész. Most, hogy megnézzem John Hannah-t, rámentem a portjára, és megint megláttam Poirot-ot
Annyira imádom, hogy nem igaz. Ott ül, a kis asztalkája elõtt,csillog a szeme, mert kajálhat, elõtte precízen sorba rakva a kenyér, vaj, kávé, dzsem, és látszik, hogy mindennel elégedett. És hogy tud hisztizni, amikor valami hiányzik ebbõl a precízen összerakott kis rendszerbõl.. :)

Jó a Hullámtörés, csak nem bírom többször megnézni, annyira fájdalmas, az asszonyok sorsa miatt. És nagyon sajnálom Katrin Cartlidge-t, hogy lehet a mai civilizált világban tüdõgyusziban meghalni, de olvastam én is, hogy abban halt meg.

A Caravaggio elég naturalista stílusban készülhetett, én még Beant sosem láttam ilyen telibe csókolózni, valószínûleg rendezõi utasítás volt, mert ezt más filmjében nem csinálta. Mondjuk borzongató, jó értelemben.Egyébként szegénynek a talléros fojtogatás lesz a legkevesebb, amit kapni fog, de nem akarok papjancsi lenni.

Hát végül is az összes elálló fülével együtt aranyos, mint a franc. :)
A Törvénytelenrõl majd várom a véleményedet, nagyon jó film.
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 30. - 20:09:59 Előzmény gladiolus
(226/431)
Kíváncsi voltam a véleményedre, azért említettem a Hullámtörést:-)
Úgy hallottam, hogy a skandináv emberek számára természetes a põreség, film nézése közben igyekeztem ezt szem elõtt tartani. (Bár én magam olyan szégyenlõs vagyok, hogy nem járok strandra, ne kelljen idegenek elõtt fürdõruhában mutatkozni. Csak otthon napfürdõzöm:-) Nekem úgy tûnt, hogy az igénytelen retro-feeling azt hivatott érzékeltetni, mennyire le vannak maradva ezek a népek. (Meg ott vannak a Dogma filmkészítési elvek is, a természetességgel, festetlenséggel meg hasonlókkal.) A végén megsirattam Bess-t. Ráadásul eszemben járt végig az is, hogy a Dodo-t alakító színésznõ egész fiatalon meghalt tüdõgyulladásban:-(

Tegnap este, míg én a dekoros munkámmal voltam elfoglalva, és közben az újabb Tiszta nõ-t néztem a laptopon, a férjem felment a hálóba tévéDVD-zni, mert már látta régebben a Kinski-s Tess-t. Lusta volt kivenni a lejátszóból a lemezt, így belefutott a Caravaggio-ba. Haha, elég kitartó volt, csak a felénél adta fel, akkor sokallt be a férfiszerelemtõl. Én ma néztem bele a filmbe, tetszettek a "festõs" jelenetek, de a szövegre nagyon kellett koncentrálnom, hogy megértsem a mondanivalót. Nem egy egyszerû film, ezért én is abbahagytam, és rápihenek, mielõtt újra nekifutok. Bean miatt aggódtam, nehogy megfulladjon, a sok-sok aranytallértól, amit a szájába tömött:-)

Írtad, hogy a Törvénytelen itt-ott brutális, errõl eszembe jutott Tom Hardy szeszcsempészes Fékezhetetlen-je. Jujj, szegény Transformers-es srácot, aki az öccsét alakítja, úgy megverik a filmben, hogy nem gyõztem sajnálni.

Igen, J.J. Feild felkereshetne egy plasztikai sebészt, de lehet, hogy õt nem zavarja az elálló füle:-)

Én szeretem azt Randevú a halállal-t is, amiben John Hannah játszik.
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 30. - 18:34:00
(225/431)
Nem, nem vetted el a kedvem, én fogalmaztam rosszul. Nem ma pucoltam a borsót, hanem amikor kb. két hete a Chatterley-t néztem.
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 30. - 18:22:06 10/10
(224/431)
OFF

Most jut eszembe a Halál a Níluson kapcsán, hogy ez sem lenne rossz pali, ha nem lennének ilyen istentelenül elálló fülei. :D
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 30. - 17:56:53 10/10
(223/431)
Hát ez egy nem mindennapi film volt, de biztosan tudom, hogy nem fogom megnézni többször.
Értem én, hogy ez egy nagyon értékes, nagyon mély mondanivalót hordozó alkotás, de nem az én világom. Az viszont mesteri volt, amit te is írtál, hogy epizódszerûen egy festménnyel kezdtek minden egység elején, és új zenével, a zenék csodálatosak voltak, ez a része nekem is nagyon bejött.
Emily Watsonnak egyébként ezért Oscart kellett volna adni, amit ebben a filmben csinált, az a szakma csúcsa, azt hiszem. Zseniális volt. De megbocsáthatatlannak tartom, amit az álszent, puritán farizeus környezete mûvelt vele, Minden, amit csinálni és érezni akart, az normális volt, az mind a helyén volt, ahogyan a doki is mondta, nem kell annak gyógyszer, aki kimutatja az érzéseit. Az imái szerintem elég intelligensek voltak, persze azt kicsit kórosnak találtam, hogy õ válaszolgatott magának, de elég komoly, és értelmes válaszokat talált minden egyes esetre nézve.

Végig kíváncsi voltam, hogy Dodo jelleme hová fejlõdik, és örültem, hogy õ ember tudott maradni, és a végén az a sok elfojtás, az az önmegtagadás ki tudott törni elemi erõvel.
De arra nem voltam felkészülve, hogy ez is egy olyan film lesz, amiben egy esztétikátlan pasi himbálni fogja. Az undor volt, és nem is tudta helyretenni késõbb sem a szimpátiámat, mert onnantól kezdve, hogy a lányt megkérte azokra a perverz dolgokra, onnantól kezdve éreztem, hogy nem egészséges az elképzelése, és ennek nem lehet jó vége.
Ez az igénytelen, fonott hajú, bölcsészkaros öltözködési stílusú, szürke, lepukkant kinézet, amit mindannyian képviseltek, ezt én nem tudom filmen elviselni.

Szóval inkább megnézek 10 Chatterleyt és 15 Tiszta nõt, mint ezt. Remélem, nem baj, hogy õszintén szóltam. :)
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 30. - 15:12:07 10/10
(222/431)
Elvettem a kedvedet a Törvénytelentõl? :-)
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 30. - 14:34:12
(221/431)
Most akkor bevallom, én zöldborsót szemeztem a Lady Chatterley alatt... Jó szórakozást a meggyezéshez:-)
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 30. - 09:35:06 10/10
(220/431)
A Törvénytelent? Hát akkor nagyon jól döntöttél, mert szerintem iszony jó film , én imádtam ezt a három palit.
Tipikus esete a film a segíts magadon, Isten is megsegít-nek, de ebbõl inkább a segíts magadon érvényes.:)
Nem mondom, hogy így kell revansot venni a sérelmekért, de másként nem lehet. Csak dönteni lehet, hogy az ember visszaüt, vagy nem. Ezek a palik végig teljes betyárbecsületben, tisztán, erkölcsösen mûködtek együtt, és minden tettüket megértem, és egyetértek, habár a durva verekedések az én lelkemnek elég idegenek és idegörlõek.
Az is poénos, hogy egy ilyen mondanivalóval rendelkezõ filmnek az elejére benyomják a Puppy love c. nyálzenét, ezzel is gondolom a groteszk hatást akarták kihangsúlyozni. Tetszett, nagyon.
Bean karaktere nagyon szerethetõ, elhiszem, hogy egy katonának nem lehet túl nagy élmény azzal az érzéssel hazamenni, hogy végigküzdötte a háborúkat, és nem kap érte semmi megbecsülést. Kár, hogy nem fejtették ki jobban , hogy mi volt az õ személyes sérelme, mert nem hiszem, hogy csak a nõ félrekavarása.A másik két srác indokait elég szemléletesen hozták.
Bean munkásságából sajnos hiányoznak a vígjátéki elemek, ezt én mindig is hiányoltam, mert szerintem nagyon jó lenne õ vígjátékokban is. Ezért öröm volt látni, hogy a film utolsó jeleneteiben azért belõttek néhány kis egészséges poént.
Danny Dyer nagyon aranyos volt ebben a filmben, a kis pofijával, és amit az utolsó képkockán csinált, az minden pénzt megért. Az nagyon jól esett a lelkemnek. :)

Majd valamikor ma megnézem a Hullámtörést, úgyis le kell fagyasztanom 10kg meggyet, azzal eldolgozgatok egy darabig, és kell valami, ami feldobja a monotóniát. Nehogy már ne tudjak meggyszószt enni egész évben...
Ha végeztem, majd jelentek. :)Csövi
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 29. - 22:05:53
(219/431)
Azon gondolkoztam, holnap összekötöm a drámát meg Sean Bean-t, és megnézem a Törvénytelen-t. A sok romantikus közé, változatosságként.
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 29. - 21:53:58
(218/431)
Megnéztem. Szerintem eléggé hasonlított az elõzõ változathoz, ami a történetet illeti, egészen az olyan horroros részletekig, mint a plafonról csepergõ vér. Talán annyi eltérés volt, hogy itt Tess végig eszénél van, a másikban olyan, mintha beleõrült volna a sokkba, abba, amit tett. Legalábbis Nastassja Kinski alakításában nekem úgy jött le. Szereposztás tekintetében ez a verzió jobban tetszett. (Bár kissé megzavart, hogy a liliomtiprót korábban Zsivago-ként láttam, állandóan az a film ugrott be róla.) Szegény Tess, szívbõl sajnáltam, mindenki kihasználta, kezdve a drágalátos szüleivel, aztán csak sodródott sodródott... A férfiakkal sem volt szerencséje, Angelnek elõbb leeshetett volna a tantusz, akkor boldog életet élhettek volna.

Hát, nem véletlenül emlegettem én sem David Suchet-t, meg a periodikus visszatértét. Fõzéskor a Nyaraló gyilkosok-at, A Miss Marple mesél-t, vagy a Gyilkosság az Orient expresszen-t szoktam hallgatni hangoskönyv formában. Mostanában fedeztem fel két - eddig számomra ismeretlen - novellát, a Fülemülét és a Tükröt. A kocsi kesztyûtartójában meg ott lapul a Halál a Níluson. Ha valahol várakozni kell, ne legyen gond. A Cipruskoporsó könyvben az egyik kedvencem. A filmben nekem nem jön át Elinor figurája, más, mint a regényben. És nem szimpatizálok azzal a gigerli langalétával sem, akit Roddy-nak választottak. Filmben a Temetni veszélyes-t szeretem nagyon, a házvezetõnõt játszó színésznõ miatt. Meg az Öt kismalac-ot is sokszor megnézem. De nem Toby Stephens miatt, (belõle amúgyis egészen önkényes módon, "másként gondolkodót" csináltak), hanem a fények kedvéért. A látványért. Totál egyedi és bravúros ötlet, hogy a három idõsíkot más-más fényben, színben jelenítik meg. Nekem az egész film olyan, mintha festményeket nézegetnék. Az a jelenet is, mikor áteveznek egyik partról a másikra... Akár egy Renoir. A Váratlan vendég-ért majd elkocogok a könyvtárba, szerintem az a regény kimaradt nekem.
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 29. - 18:05:44 10/10
(217/431)
Höjj, már ott tartasz? :) Ez ügyi.
A súlycipelés is komoly teher neki, és akkor még nem beszéltünk az esetleges hólyaghurutjáról, mert már a Fekete halálban is állandóan vízben áztatták õket. Szegény Ed folyton vízben tartósan tartózkodós szerepeket vállal.
Nem egészséges. :)
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 29. - 17:34:08
(216/431)
Én most nézem:-) Szegény Redmayne, össze kell szednie az erejét rendesen, hogy ezt a szürke ruhás csajszit áthurcolja a vízen, huhh:-)
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 29. - 17:32:09 10/10
(215/431)
OFF

Front közeledik, A. Christie front, már érzem. Eszembe jutott, hogy el kéne olvasnom, vagy meg kéne néznem a Cipruskoporsó meg az Éjféltájt c. Agathákat. Ez a kettõ nagyon tetszik. Meg az ellopott gyilkosság is, ajjaj, akkor utána majd Poirot roham közeledik, ez veszélyes, ha ez rámtör, akkor kész vagyok. De akkor várni kéne még pár hetet. Most nem érek rájuk.
Hogy ez mitõl van? Semmi nem tör rám ilyen rohamszerûen, mint hogy elkezdjek Agathát olvasni vagy nézni. Nem vagyok normális:)Persze, ez olyan mechanizmus nálam, hogy most nincs idõm semmire, mert a pályázatot, meg a webes prezentációt kéne csinálnom, és ezek elõl menekülök ilyenkor bele az Agathába.VÁÁ.
Olvastad már tõle a Váratlan vendéget? Az is de jó.
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 29. - 15:25:43 10/10
(214/431)
Megnéztem a Tiszta nõt Eddie Redmaynnel, és csak ajánlani tudom neked. Nincs összehasonlítási alapom, csak azzal a rádiójátékkal, amit régebben hallottam, de más filmmel nem tudom összehasonlítani. Ez a film viszont így önmagában egyben volt, és nagyon rendben volt. Szép, érzékeny, mély, gyönyörû természeti képekkel és titokzatos épületekkel, néhol kicsit vontatott, de még kibírható.
Ami nagyon megfogott, az az, hogy egy szomorú történetet vártam, ez viszont sokáig nagyon sok életteli, vidám akkorddal építkezett, kezdve az elsõ, rendkívül mulatságos képsorral, amikor a tiszteletes felvilágosítja a részegen a kocsmából éppen hazafelé ténfergõ John Durbeyfield-et, az apát, hogy nemesi származék, és saját elõkelõ sírboltja van. Azon kívül semmije nincsen. :)Azon szétröhögtem magam.

Egyébként az utolsó részt kivéve a filmet végigkíséri a vidámság, és az életöröm ösztönös keresése. Valamint nagyon értékes vonulatnak tartom, hogy Tess mennyire megbolygathatatlan összetartásban él a három másik barátnõvel, nincs meg bennük a kicsinyes, szánalmas, rosszindulatú nõi rivalizálás, mert képesek leküzdeni szeretettel, megbecsüléssel, áldozat vállalással. Eddie az elején komolytalannak és éretlennek tûnik fõhõösnek, de az elszenvedett kínok megacélozzák, és felnõtt férfivá teszik õt a film végére, ott már kimondottan erõs bástya, akire építeni lehet. Rendkívül nehéz lelki folyamaton kell végigmennie, ki kell szakadnia a puritán vallási neveltetés átlátszó és embertelen kötelékeibõl, és át kell fordulnia valóban megbocsátó, szeretõ lénnyé. És rendkívül megható, hogy Tess a halála elõtt még megkéri, hogy gondoskodjon a családjáról, és vegye feleségül a kishúgát, s a végén együtt sírnak, egymás kezét fogva. Szép film, nem sajnáltam rá az idõt semmiképpen.
Válasz
10/10
gladiolus 2013 jún. 29. - 15:05:52 10/10
(213/431)
Ezzel az Anna Kareninával kapcsolatban mindig van bennem egy kedélybeli hullámzás, hol egyet értek a lezajlott dolgokkal, hogy meg borzadok tõle. Ha lehetett volna beleszólásom, biztosan nem így csináltam volna meg a filmet, mert nem éreztem benne érzelmi folytonosságot a két fõszereplõ között, hanem csak vetõdések voltak egyik érzelmi végletbõl a másikba, hirtelen, átmenet nélkül. Egyszer még elutasít, utána már minden átmenet nélkül, evést követõen ágyba bújás, ez nekem nagyon snassz, ez a romantika teljes hiánya. Az egész sztori azért épülhetett fel így, mert abban a korban játszódott, amikor egy nõnek még nem voltak jogai . ma egy ilyen szituáció megoldható két perc alatt. A film borítójára is az van felvésve, hogy a nõi nem erejének, szépségének és kiszolgáltatottságának eposza.
Anna gondolom úgy ment férjhez, hogy a szülei megtalálták azt a magas rangú állami tisztviselõt, aki mellett a gyermekük sosem fog hiányt szenvedni semmiben, és köztiszteletnek fog örvendeni, nem fog éhezni, és ibseni babaszobában élhet, ahol nem gondolkodik, nem lát, nem hall, és nem érez. És eszébe sem jut fellázadni a sorsa ellen. Hát nem így történt. Mert elkezdett félni attól, hogy úgy hal meg, hogy nem ismeri meg a szerelmet.
Sokszor gondolkodtam rajta, hogy lehetett volna megoldani ezt a helyzetet másként, Anna mit tehetett volna még ezen kívül. Mert az, hogy hátat fordít a biztos életének, de fõként a gyerekének egy bizonytalanért, egy olyan pasiért, akiben hosszútávon nincs, nem lehet kitartás és hûség, az nem jó koncepció. Egy nõ, ha kisemmizi magát egy férfi kedvéért, és eldobja a méltóságát, akkor mindent elveszíthet, mert attól a pillanattól kezdve, hogy magába zuhan, nem fog kelleni a férfinak. Itt is ez a folyamat indult el, csak nem tudott még kiteljesedni, mert a vonat hamarabb jött.
Hogy kitõl kér bocsánatot újra és újra a peronon, arra nézve egyetlen utalás van a könyvben, amikor már a síneken térdel, és jön a vonat, az utolsó pillanatban még van ereje ezt a pár szót kimondani: Bocsáss meg Uram, mindenért. Azt hiszem, az ember a halál kapujában Istentõl kér bocsánatot. Talán. De ám én sem tudom. 

Azt hiszem, itt egyetlen dolgot lehetett volna tenni, a zord és mord férjnek fricskát mutatva el kellett volna mennie a gyerekkel valamelyik vidéki házba, és ott élni külön, férjtõl távol, de még legálisan. A másik férfi pedig döntse el, hogy hajlandó e elvágni a szálakat, amik az elõkelõ társasági élethez kötik, s ugyanígy elvágni a szálakat kedves mamával is, és elmenni együtt valahová, nagyon messzire, ahol már senki sem ismeri õket, a gyerekkel együtt. A gyereket akkor is elszedtem volna Karenintõl, ha éjszaka kellett volna belopóznom érte, én elloptam volna, és aztán szökés. Ha pedig Vronszkij nem tudja elvágni a szálakat, és nem hajlandó vállalni a számüzetést értem, akkor nem ér annyit, hogy a szemétre dobjam az életem, legyen bármilyen erõs is az érzelem. A legerõsebb szenvedély is kialszik egyszer, és néha már úgy érzem, nem éri meg a felhajtást. Az ember nõi méltósága fontosabb.
Válasz
frenchbullie 2013 jún. 29. - 13:22:37
(212/431)
Letaglózó volt, ahogy ökölbe szorult a keze, számolta a másodperceket... Jaj...
Válasz