Biztosan igazad lehet, ez is egy lehetséges magyarázat, de szerintem nem száz százalékos. Itt az esetek nagy részében pongyola módon elharapják az utolsó betűket, mint a piacon a hétköznapi emberek, ne már....
A filmeknek alapvető sajátossága az, hogy mozognak a színészek, és ez nem mehet a szöveg érthetőségének rovására. Mai magyar filmekben előfordul ez a slendriánság, de ott sem minden filmben, vegyünk alapul egy nem túl értékes filmet, pl. az Üvegtigrist, minden szót értettem, pedig slendriánság az egész, csak mondjuk a Reviczky Gábor, Rudolf Péter, Básti Juli, Szilágyi Tibor-ezek az emberek tudnak beszélni. Arról nem is beszélve, hogy a régi, még művésznek nevezhető színészek is tudtak szépen beszélni, Molnár Piroska, Tordy Géza, Szabó Gyula, Dayka Margit, Kiss Manyi, Darvas Iván is mozgott a Liliomfiban, tetőről ugrált le, és mégis lehetett érteni mit mond, és amikor pl. Sinkovits Imrének a Tizedesben tele volt a szája szalámival, és közölte, hogy itt nincs ellátás, még azt is jobban lehetett érteni, mint ezt. Amikor a Haumann fuldoklott a levestől a Bakterházban, azt is lehetett érteni, volt hangerő, és meg tudta oldani.
Az amerikai filmek meg....hát...nem is tudom mit mondjak, igencsak meg kell szűrni a filmeket, hogy minőségre bukkanjunk, van ott egy általánosan elfogadott angol orgánum, amit utálok, fizikai kínszenvedés hallgatni, de ott is vannak igényes színészek, akiket volt alkalmam eredetiben hallgatni, Timothy Dalton, Sean Bean, stb, most több épp nem jut eszembe-gyönyörűen ejtik ki a szavakat. Meg lehet hallgatni.
Jó, volt egy cselekmény, tele feleslegesen gyatra fordulatokkal, meg egy végkifejlet, de gyengének találtam, ami persze gyakori az ilyen filmeknél, ezért nem is szólnék. De a beszéd? Azért az más tészta. Szerintem. :)

hozzá vagy / vagyunk szokva a szinkronizált filmekhez, a hol a színész csak áll egy hangszigetelt stúdióban és csak az artikulációjára kell figyelnie. egy helyszínen rögzített hang, ahol a színészek mozognak az kb ilyen. eredeti hanggal a külföldi filmeknél is sokszor alig érteni mit nyögnek ki/harapnak be a színészek mozgás közben. de igen, artikulációval és légzésgyakorlatokkal, edzéssel ezen lehet javítani, vagy utószinkronnal.

Fuj de ócska egy film volt ez. Semmi eredeti nem volt benne, és borzalmasan undorító volt, hogy alig lehetett érteni a szöveget, mert a "színészek" többsége nem tudott artikulálni. Véleményem szerint nem érdemes a figyelmre.

A történet nem hagyott mély nyomot bennem 'egyszer meg lehet nézni' kategória. De a hely ahol játszódik: kedvenc erdélyi kirándulóhelyem - Pádis és környéke. A film végén a barlang és a szakadék a Csodavár nevezetű természeti képződmény része, amit 2008 óta gyakorlatilag minden évben meglátogattam... Élmény volt a filmen visszanézni "Portálé"-t és az "Alvilág kapuja" barlang bejáratokat(ami össze van kötve, végig lehet menni a barlangban) és a végjáték pedig az "Alvilág kapuja" fölött játszódik, az egyik kilátón ahol a férj a mélybe zuhan.
A táj miatt mindenképp érdemes megnézni a filmet. A helyiek pedig románok: a mócok, de szerencsére nem volt nyelvi nehézség, jól megértették magukat a pestiekkel 😀

Egyszerűen nem bírtam végig nêzni. Nem fogott meg se az elején, se a közepén. Talán az utolsó 36-40 percnél kapcsoltam ki.

8 / 10 Egy újabb jó magyar film.

Mátyássy Áron Víkendje óta vált igazán világossá számomra, még véletlenül sem akkor lesz jó egy thriller, ha minél több csavart beleerőltetnek. És ebben az esetben maximálisan indokolt az előző mondat záró szavának használata, ugyanis itt ténylegesen arról van szó, hogy felesleges fordulatokat tuszkolnak egy filmbe, amelynek semmi értelme a cselekmény szempontjából, de legalább jól összezavarja a nézőt, aki azt se tudja a végére, hogy mi van.

A film ígéretesen kezdődik, ügyesen – thrilleresen – építi fel az expozíciót, és remekül mutatja be a karaktereket, akik a film pozitívumai közé tartoznak, már abban az értelemben, hogy jól működnek. István a simlis, de megnyerő szélhámos, Márta a törtető, és határozott ügyvédnő, Laci pedig a nyámnyila, körülményes férj. A férj-feleség kapcsolat elég jól szemléltetett és István rosszfiús jelleme is hamar realizálható, ebből az aspektusból nem is kötnék bele a filmbe. Lengyel Tamásra egyébként kifejezetten illett ez a figura, ahogy Gryllus Dorkára az elsőre kifejezetten ellenszenves ügyvédnő, valamint Simon Kornélt most láttam először elfogadhatóan játszani. A probléma nem a jellemábrázolásukkal van, sokkal inkább azzal, hogy minél inkább előrehalad a film, annál jobban válnak egyre antipatikusabbá, így az azonosulás lehetősége meglehetősen nehézkes, és erkölcsileg senki sem igazán áll a másik felett, így aztán nagyjából mindegy, ki hal meg, és milyen sorrendben. Ez a jelenség egyébként engem kevésbé zavart, de tény, hogy nem a legideálisabb.

Sajnos a ígéretes kezdés, a jó zenék, és a minőségi tájképek és felvételek csak arra voltak jók, hogy egy darabig elvonják a figyelmet a film ordenáré baromságairól. Körülbelül fél óráig sikerül Mátyássy Áron rendezőnek feszültséget teremteni, utána kezdi összekuszálni a szálakat, én pedig éreztem, hogy ebből nehéz lesz bármi értelmeset kihozni. Miután nyilvánvalóvá válik, hogy egyik karakter sem érdemli meg, hogy érdekeljen a sorsa, valami jó csavarban reménykedtem, de…
Szóval vannak azok a filmek, amelyek fordulatot fordulatra halmoznak, de mindezt úgy teszik, hogy a néző egyre lelkesebben várja, vajon mi lesz a vége, és a rendező úgy csavar mindig egyet a sztorin, hogy közben végig a kezében tartja a történéseket, és a fináléra összeáll valami igazán meglepő. Erre jó példa a Kéjlak. Olyan thrillerek is vannak, melyeknek mindent újraértelmező a befejezésük, például a Memento vagy a Viharsziget. Nos, a Víkendben valahogy az említett két stílust próbálják ötvözni, és az egy dolog, hogy az említettek filmekhez képest ez kifejezetten gyengén sikerül, de én ennyi idióta és inkonzisztens csavart nem tudom mikor láttam utoljára. Az utolsó húsz percében kb. 5 percenként van egy újabb fordulat, aminek sokkolnia kéne, de maximum azért sokkol, mert újra és újra alulmúlja magát. Egy thriller nem attól lesz jó, ha minél több csavart belezsúfolnak, amelyek mellesleg a sztori szempontjából finoman szólva nem túl elképzelhetőek, ahogy a szereplők jelleméből sem következnek. A legtöbb filmbeli váratlan húzás körülbelül olyan, mintha azt mondanám a csajomnak, hogy én már egy éve pontosan elterveztem, hogy mi össze fogunk jönni, és mindent úgy csináltam, hogy ez megtörténjen, miközben akkor még azt sem tudtam, hogy ő a világon van. Persze, sejtelmes, váratlan meg minden, csak éppen kivitelezhetetlen.
Sokkal több értelme lett volna, mondjuk két hiteles csavart fordulatnak a sok erőltetett baromság helyett. És ez a Víkend esetében azért ilyen bosszantó, mert ebben a filmben lényegesen több volt, és nem sok kellett volna hozzá, hogy legyen egy nemzetközileg is elismert, működőképes, korrekt thrillerünk. 5.5 pont

Zúgott a laptop meg halkan is beszéltek, szóval mi van?

Az ügyvéd picsa volt a jó, vagy a rossz?
Meg a végén mi volt az az indiai jelenet?

Szotyi RIP.

Teljesen jo, sot hazai viszonylatban kiemelkedo film. Nagyon jo kepvilag, jo alakitasok es vallalhato tortenet. Arpa Ati sajnos nem jo szinesz, de ettol meg 8 * belefer. Akik nem birjak a csavart krimiket nem ajanlom, mert elvesztenek a fonalat es hulyeseget irnanak majd az ertekelesbe. ????

Skandináv-beütésű magyar thriller, erdélyi környezetben. Jobb mint gondoltam. Végén túltolták azt a bizonyos biciklit, túlforgatták a csavart. A hadarós beszéd és a komoly hanghiba zavaró, de nem végzetes, az érthető maradékból (kb. 70%) összerakható történet.

Egyszer fogok készíteni egy statisztikát, hogy a magyar filmek szövegéből hány százalékot nem értek. Ez olyan 20-30 %-os lehetett.

Egyáltalán nem, kizárólag idõ-kitöltõ funkciója volt.

Így van. ....de szükség volt erre ? Komolyan ezt vártuk a filmtõl ? Mit tett ez hozzá ? Nagyobb hangsúlyt kapott tõle az esemény ? Megdöbbentõen akart hatni a nézõre, vagy mi a sz...a..r ?

Volt még puncinyalás is.

Valamikor íródott egy olyan bonyolult krimi, hogy a kötet végére maga a szerzõ sem tudta, hogy ki a gyilkos.Engem ez a film erre emlékeztet.Bonyolítják a cselekményt, és a végén egy primitív megoldás születik belõle.Sokat akart a szarka.A büszke szittya erdélyi nép pedig a filmen annyira bugris, önbíráskodó, sötét népség, mint kb. az olaszliszkai lincselõk.

A csaj leszopja a mandrót, majd közvetlenül a szopás után, gecis szájjal lesmacizza.Kb.ennyi maradt meg a filmbõl.Meg talán az, hogy Gryllus mûvésznõ ritka rondán beszél.

Nézett ki valahogy a film, de végig érdektelen volt. Se menõ, sem szerethetõ nem volt egyik karakter sem, és maga a sztori sem csigázott fel igazán. Nem azt mondom, hogy vérszegény a történet, mert akár elegendõ is lehetett volna, de biztos hogy nem így ....mert ez sokkal inkább volt filmbe oltott Wolksvagen reklám, mint tényleges Vígkend. ráadásul zavaros is volt (bár lehet hogy csak én nem figyeltem rá oda rendesen) , mindenesetre ..SPOILER .. eredetileg vadászni jöttek, aztán ültek valami lakodalom félét, de már aznap félre is dugott a csajszi, a võlegény meg unottan ül a szobájában. Szeretõje a csajnak valójában ügyfele, és zsarolja is, meg utálja is, de azért dugja. SPOILER VÉGE ... Szóval oké, hogy Románia, meg erdõ, meg minõségi Magyar darab, de mégis el van cseszve rendesen.

Nálam nem volt gond a hanggal. Szóval az az egy, nem a film hibája.

jó játék ez kitöröljük a topikokat igaz?:)