Van itt klasszikus western, kultikus sci-fi, és az is kiderül, mi köze Stanley Kubricknak a trilógiához.
A Vissza a jövőbe, az E.T. és a Bosszúállók esetében is a vágószoba padlóján landolt egy-egy érdekes jelenet.
A '90-es években diagnosztizált Parkinson-kórja miatti memóriaproblémák megnehezítették számára a szövegtanulást. A Still: Michael J. Fox élete elkészítésekor viszont újra megjött a kedve a forgatásokhoz.
A 2015-ben elhunyt Jászai Mari-díjas színész volt Doki magyar hangja a Vissza a jövőbe-trilógiában, de ő szólaltatta meg Marvot a Sin Cityben és persze Tommy Lee Jonest is az összes Tommy Lee Jones-filmben.
Gyorsan rövidre zárták a problémát, miután Crispin Glover nem akarta megismételni George McFly szerepét a folytatásban.
A Jóbarátok sztárja „egy nagy, kövér csekket” állított ki a Michael J Fox Foundation számára, miután aláírta a szerződést az epizódonként 1 millió dollárra.
A celebrity worship syndrome, azaz híresség-imádat szindróma immár önálló mentális rendellenességként szerepel a pszichológiában. Következzék öt sztár, aki közvetlen közelről találkozhatott a rajongói téboly ezen formájával!
És akkor még meg meg sem említettük Bruce Willist és a Hellt vagy George Clooneyt és a „No Martini? No Party!”-t!
Van, amikor a forgatókönyvíró a ludas, és van, amikor csak a statiszta felejti el levenni a baseballsapkáját.
A sci-fik jók. A sci-fiket szeretjük, mert valami olyan világot mutatnak be, amik tudományosan fantasztikusak - ezért ez a neve a műfajnak. Valamelyik utópisztikus, valamelyik disztópikus, de a lényeg, hogy mindegyikben akadnak ilyen-olyan módon újragondolt technológiai vívmányok, amikről fantáziálhatnak a nézők, hogy vajon tényleg ilyen lesz-e x év múlva. Vannak esetek, amikor a sci-fikben látott dolgok hétköznapi tárgyakká válnak a való világunkban. Ilyen a videóhívás vagy mondjuk az érintőképernyő. Vannak esetek, amikor ezek viszont nagyon nem jöttek be.