A Déryné Társulat előadása. A férfi a nő nélkül, a nő a férfi nélkül és mindkettő muzsikaszó nélkül, nem élhet. Emberi mivoltunk mindennapi drámája, hogy személyiségünk sérülékeny, mi meg rejteni próbáljuk azt, mindenek árán. Ahogyan történik ez Móricz Zsigmond igazán életteli karaktereivel is, Pólikával és Balázzsal, akik nyilvánvaló szerelmük ellenére egymásnak feszülnek, pattanásig nyújtják a húrt, míg az lágy megadással vissza nem simul kapcsolatuk szeretetteljes mindennapiságába. Balázs, aki nyírségi birtokos, már három napja és három éjjele ünnepelteti magát névnapja alkalmából, amit felesége, Pólika, már nem tud elviselni. Elmenekül tőle, a gőgős Zsani nénihez. Kettejük boldogságából egy bocsánatkérés hiányzik, ám a burok alatt tartott identitástudat nem engedi megtenni ezt a lépést: inkább költözik Balázs a szemközt levő kocsmába és húzatja a nótáját kifulladásig, inkább él zsörtös nénikéjével Pólika, csakhogy igazuk ne sérüljön. A bőrük alatt izzó vonzalom azonban nem nyugszik, valakinek mégis lépni kell… De ki lesz az, aki áttöri a burkot és felvállalja lelkének érzékenységét? Alkotók: Dramaturg: Bereczki Ágota Díszlet: Csiky Csaba Jelmez: Cs. Kiss Zsuzsánna Zene: Kiss B. Ádám Kreatív: Szabó Ádám Produkciós asszisztens: Máté Martina, Spisák István Rendező: Kis Domonkos Márk Szereplők: Kaszás Mihály, Vas Judit Gigi, Losonczi Kata, Erdélyi Tímea, Tarpai Viktória, Gulyás Gabriella, Horváth Márk, Ivaskovics Viktor, Széplaky Géza, Kárpáti Barnabás, Pásztor Márk, Havasi Péter, Dányi Krisztián.
- képtelen játék 11 képben, 2 felvonásban; mintegy okulására a következő nemzedéknek, úgyszólván - A bábos játéktól a mozgásszínházas elemeken át a zenés színházig talán nem is olyan hosszú az út. Weiss a bábjáték esetlenségével ruházza fel hőseit, a látszólagos vidámságuk mögött felsejlik lappangó agresszivitásuk. Ez az agresszivitás egyedül a főhősben nincs jelen, hol rezignáltan szenvedi el a körülötte lévők agresszióját, hol egyszerűen nem vesz róla tudomást… ez aztán végképp olaj a tűzre... Az előadás a Suhrkamp Verlag AG Berlin engedélyével, a Hofra Kft. ( www.hofra.hu ) közvetítésével jött létre. Támogató: az NKA
Az Ülj Közelebb Produkció előadása. József Attila élete végén rendszeresen járt pszichiáterhez. Hetente háromszor jelent meg Gyömrői Editnél, aki ilyenkor arra kérte, hogy próbálja meg - lehetőleg mindenféle kontroll nélkül - elmondani mindazt, amire éppen gondol. A szabad asszociációs technika a pszichiátriai analízis bevett módszere, ennek segítségével az orvos következtetni tud a páciens gondolkodásmódjára, tudatalatti félelmeire, gátlásaira. A költő tisztában volt ezzel a technikával, maga is érdeklődött a lélektan iránt, olvasta Freud műveit, melyek a 20. század elején szinte divatolvasmánnyá váltak. Hogy tisztázza saját magát, hogy megszabaduljon bűntudatától, 1936 májusában arra gondolt, hogy nem csak szóban, hanem írásban is használja a szabad asszociációk módszerét. Erre a terápiára nem orvosa kérte, Gyömrői Edit ugyanis elvileg ellenezte az írásos terápiát.
A darab folyamatosan megújuló víziókat nyújt nekünk a mű iránti vágy látványa által. Ugyanazok a gesztusok, mozdulatok más jelentést nyernek. Látásunk és érzékelésünk, befogadásunk megzavarodik. A menyegző ideje alatt a nézőt áthatja és megnyeri a vágy, hogy tovább vágyjon nézni, és meglepődni.
„Estella: …húszéves voltam, amikor utoljára látott. Ha már oly kegyelettel emlékszik rám, azt akartam, hogy emlék maradjak. De nem, ön a valóságot akarta. Ezt a szomorú és nevetséges valóságot.Hector: …Nézze ezeket a mély ráncokat, ősz hajamat, dúlt lelkem zavarát szemem tükrében… Ötven év óta útban vagyok maga felé. Eddig tekintettel voltam a konvenciókra. Most már elég!” „Nézze, milyen szép asszony most is az anyám, fehér hajjal. Őt szeretném eljátszani!” –mondta Tolnay Klári, amikor a fiatal Hubay Miklós azt kérdezte az akkor negyvenes éveiben járó művésznőtől, volna-e valami eddig megvalósítatlan szerepálma. Tolnay hozzátette: „Tudja, én olyan szerepet szeretnék, amelyben öregen is vonzom a férfiakat, süssön belőlem a…az Eros!” Erre a beszélgetésre 1959-ben került sor, amikor Ádám Ottó rendező arra kérte a sikeres drámaírót és műfordítót, hogy a népszerű Tolnay számára keressen egy francia egyfelvonásost, amit egy másikkal együtt játszana egy estén a művésznő. Hubay azonban a beszélgetés ihletésére inkább saját darab írásába fogott. Így született meg az Ők tudják, mi a szerelem. Témáját Hubay a valóságból, Hector Berlioz zeneszerző emlékirataiból merítette. Tolnay partnere akkor a harmincegy éves Sinkovits Imre lett. Az előadás olyan sikeres volt, hogy negyven évig játszották, és mindketten „beleöregedtek” szerepeikbe. A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt. Hubay a darab mottójául Weöres Sándor Boldogság című verséből választott részletet: „Vének leszünk és ráncosak, // de szívünkben virágosak. // Nagy felhő-hintánk csupa láng…” Hubay Miklós (1918–2011) tudatosan építette fel hatalmas drámaírói életművét. Nemcsak kiváló művész, hanem a magyar művelődéstörténetnek is nagy alakja, korának egyik legműveltebb, legtájékozottabb irodalmára volt, lenyűgöző esszéista. Művész, tudós, tanár. Élt és dolgozott Genfben, később Firenzében, műfordítóként is jelentőset alkotott. „Estella: …húszéves voltam, amikor utoljára látott. Ha már oly kegyelettel emlékszik rám, azt akartam, hogy emlék maradjak. De nem, ön a valóságot akarta. Ezt a szomorú és nevetséges valóságot. Hector: …Nézze ezeket a mély ráncokat, ősz hajamat, dúlt lelkem zavarát szemem tükrében… Ötven év óta útban vagyok maga felé. Eddig tekintettel voltam a konvenciókra. Most már elég!”
Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. És akkor, az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte, elrontotta az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is!- ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás...A házaspár éjszakai, több menetes, sírni - és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete folyamán.Levin az izreali drámairodalom és színház legnagyobb alakja rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 57 évig élt, 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik meg nevét az utókornak.Két nemzetközileg is ismert alkotása közül az egyik a Csehov novellákból komponált színpadi szöveg, a Rekviem, az ő saját rendezésében a Tel Aviv-i Cameri Színház előadásában itt Budapesten is vendégszerepelt visszhangos sikerrel. (Ilan Eldad szerint Levin igazi nemzetközi elismertsége itt, Budapesten, ezzel a vendégjátékkal kezdődött.) S a második nagy siker Az élet mint olyan című tragikomédiája, amelyet manapság a világon egyre több helyen játszanak. A magyar szöveg Parti Nagy Lajos bravúros átiratában az ellenállhatatlan humor és megrendítő tragikum végletei között egyensúlyoz. A rendező pedig Ilan Eldad, aki már két kiemelkedően nagysikerű előadást is rendezett Budapesten.(Rose, Hat hét hat tánc) A budapesti előadás alapjául szolgáló szöveget Orbán Eszter fordította a dráma angol változatából.
„Hogy lehet halálhírt hitelesen közölni színpadon? Betegségről, szeretteink haláláról nem könnyű fogalmazni. A téma epikus, bár hordoz magában abszurditást és szürrealitást, ami segíthet. Viszont túl személyes. Miért terhelném ezzel a közönséget? Tisztázom magamban, miért is akarom ezt színpadra állítani. A fájdalom már csillapodott, az emlékek megkoptak, az élet szalad előre, minden nap vele, mármint a hiányával, így megy ez már húsz éve. Mégis izgat ennek a kihívásnak a lehetetlensége. Tavaly nyáron történt, hogy egyszer csak futás közben bevillant egy írói játék. A könyörtelen betegségből adódó dramaturgiai utazás. Nem bírtam ellenállni. Aztán a játék hamar átváltozott, szobafogság lett belőle, nem mozdulhattam ki, amíg meg nem találtam a megfelelő szavakat. Sosem kerestem ennyi ideig egy mondatot, egy kérdést, egy választ. Hogy lehet halálhírt hitelesen közölni színpadon? Hovogyavan? Vavajovon sivikeverüvül?” (Pass Andrea) A tökéletes látás fokozatosan fejlődik ki a születésünket követő hat-nyolc hónap alatt. Eleinte az agy még nem képes feldolgozni az érkező vizuális információkat. Ahogy telnek a hónapok, az agy fejlődésével nő az éleslátás távolsága is, mondhatjuk, rázúmolunk a minket fogadó világra. Megtanulunk járni és szép lassan minden ingert megismerünk. Jó esetben megszeretjük az életet és nem tudunk a szépségével betelni. Van azonban egy betegség, ami az életünk végéhez vezető úton fokozatosan visszaveszi a befogadásra alkalmas érzékeket. Főszereplőnk, Endre, lépésről lépésre távolodik el attól a csodától, amit annyira nehéz elengedni.„Az úgynevezett „felnőttszínházi” alkotók közül, jelentsen ez bármit is, Pintéren kívül ma talán csak Schilling Árpádot foglalkoztatja kitartóan a felnőtt- gyerek viszony. És Pass Andreát. Akinek megközelítése és színházi hangja egyaránt személyes és saját. És bátor: maga írja és maga rendezi előadásait. Szerzői színházat csinál, mint nálunk olyan kevesen.” (Herczog Noémi, Élet és Irodalom)
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal. A Magyar Állami Operaház és a Genfi Nagyszínház koprodukciója. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito rendezésében láthatja közönségünk. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira MendelsonRendező: Calixto BieitoDíszlettervező: Rebecca RingstJelmeztervező: Ingo KrüglerVilágítástervező: Michael BauerVideó: Sarah DerendingerDramaturg: Beate BreidenbachMagyar nyelvű feliratok Alter Katalin nyersfordítása alapján: Benkő MinkaAngol nyelvű feliratok: Richard Neel
Ki ne ismerné a svéd írónő copfos bajkeverőjét, az örök rebellis, neveletlen Pippit? Mellette nem lehet unatkozni, mert ő az, akivel mindig történik valami, de akinek mindig helyén az esze és a szíve.
Kinek képzeled magad szívesebben? Kukorica Jancsinak, vagy Iluskának? Francia királylány lennél gondolatban, vagy huszár? Mintha egy kirakat tükrébe néznél, amely mögött megmozdulnak a babák, megszólítanak a tárgyak.
Bohumil Hrabal közel negyvenévnyi írásaiból összeállított novella-gyűjteményéből emelünk ki egy-egy történetet. A szerzőre hagyatkozva olyan elsöprő fekete humorral ábrázoljuk a kisember válogatlanul pokoli, reménytelen élethelyzeteit, hogy minden fekete-fehérré fakult, kilátástalannak látszó történet(a szerző zsenialitásának köszönhetően) diadalmasan a mennybe megy.Ezzel a fantasztikus érzet-kontraszttal szeretnénk megmutatni mindennapi életünkben az mblematikus pillanatokat. A történetek végsősoron a túlinformált világunk komorságán szándékoznak éket ütni,a kedvetlenségünkön felülkerekedve játékos kiutat mutatni a valóság tragédiáiból. Színészegyeztető: Rácz Annamária
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Népszerű romantikus filmjelenetek momentumai sodorják útjukon főhőseinket. Éber álmodozás a mozivásznon, álomszerű valóság a színpadon. Rengeteg humor, és a filmtörténet legromantikusabb dallamai csendülnek fel egy érzelmektől izzó színházi estén. Zongorán közreműködik: Szitha Miklós
- gyerek egy részben - a Manna és a Csokonai15 közös produkciója. Gyorsan és rágás nélkül eszel, miközben öltöztetsz valakit, akinek az első szava a NEM? Egész napokat végigharcolsz, hogy elaltass valakit, aki amúgy nagyon álmos? Megtanulsz örülni annak, ha kétórás tömbökben aludhatsz? Térdmagasságig kék-zöld folt vagy, és az arcod merő harapás? Koncertek helyett játszótérre jársz? Állandóan cipelsz valamit, sietsz valahova, és izzadsz valamiért? Valaki mindig jobban tudja, hogy kellene csinálni? Ha legalább öt kérdésre igennel válaszoltál, akkor feltehetően kisgyermekes szülő vagy, és rohadt nehéz volt leszervezned, hogy végre el tudj jönni erre az előadásra, de megéri. Ha pedig 7-ből nulla, akkor jól kinevetheted az önkéntes rabszolgák zenés bénázásait, miközben áldod a józan eszedet. A GYED abszurd éveinek bemutatásán kívül arra is vállalkozunk, hogy egész Budapesten a mi előadásunkban legyen a legtöbb említés a véres mellbimbókról, és megmutassuk, hogyan kell leszerelni a buszos néniket. Hangfelvételek: Signals To Noise Lab
Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Thomas Mann műve egy idősödő férfi legtitkosabb gondolatainak megvallása. Érzi, sejti, hogy közeleg a vég, és azt is, hogy minden, ami igazán fontos, kimaradt az eddigi életéből. De hogy lehet ez? Hiszen dolgozott, alkotott, emelkedett a pályáján, a világ elismert művészként, jó nevű íróként tekint rá. Mi akkor ez a furcsa, hirtelen jött keserű elégedetlenség? Van-e olyan, amiért még élni érdemes? És olyan, amiért akár meghalni is? Olvasó-gondolkodó színház zenével.
Berlin. Az 1930-as évek elején. Igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze az Angliából érkező fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshaw-val, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van... A legendás musical és a belőle készült világhírű film Liza Minnelli-vel a főszerepben sokunknak nagy élménye. A cím hallatán azonnal dúdoljuk a népszerű dalokat, az Ananász-t, a Money-Money-t, a Mein Herr-t és a Kabaré-t. Kisfiú: Chater Áron/Orbán Hunor/Orbán Tamás/Rátkay Ábel
„A föld ne forogjon, hanem álljon”– mondja halála előtt Baradlay Kazimir a szabadságharc előtti napokban. De a forradalom után a világ megváltozik, és Baradlayné szembe megy férje végrendeletével, hogy fiait a magyar haza védelmének szolgálatába állítsa. Jókai Mór regénye ma is aktuális kérdéseket feszeget, amit a regényből írt új darab továbbgondol. Hazaszeretet vagy önérdek? Te melyiket választanád? Kortesek, forradalmárok, szalon vendégek: Rovó Tamás, Szabó Miklós, Magony Imre, Nagy Judit, Simon Kimberli, Radics Luca, Barna Levente
Vasas Művek és a Szkéné előadása. Egy elidegenedett világba, önmaga emlékeibe zárt és ragadt ember keresi a kapcsolódást, a köteléket a távoli külvilággal, és a magány kínzó monotonitásában szemléli annak eredőjét és kutatja életének megmaradt és féltve őrzött értékeit és pillanatait. Az egyedüllét reflektorfényében felsejlő elhallgatott félelmek és félresöpört vágyak mindössze a sallangmentes igazságot kínálhatják, és így lehet a várva várt nagy találkozás, a találkozás önmagával. Smink: Pintér Áron Technikai vezető: Molnár Péter