A JÖVŐ SEM A RÉGI - FELMÉRI PÉTER LEGÚJABB HUMORESTJEAhhoz, hogy 2023-ban önmagad lehess, elő kell fizess a Spotify-ra. A napodról nem te döntesz, hanem az algoritmusok. A tavalyi 3 évesek átlagéletkora pedig idén már 4. És ki tudja mi lesz itt jövőre? Tavaly még magamnak kellett megírjam ezt a leírást, idén meg akár a ChatGPT is megírhatná. Talán meg is írta… Ki tudja ezt ma már? A mesterséges intelligencia egy 9 éves gyerek szintjén van. Mondjuk rendet nem rak a szobájában. Igaz, szobája nincs is… Volt idő, amikor azt hittem, hogy a jövő nyugis lesz, laza és egyszerű. De már a jövő sem a régi! A 2022-ben megjelent “B-TERV” című humorestem után itt a legújabb, friss, ropogós, vadiúj: “A jövő sem a régi”. Gyertek el, nézzétek meg, nevessünk együtt egy jót!
Catwalk concert. Nagy Fruzsina jelmeztervező és Halas Dóra karnagy megalkotta a meglepő és eredeti catwalk concert műfaját.A Memento Szoborparkban rendezett, színházat, a kóruskoncertet és az extrém divatbemutatót ötvöző előadásuk Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország szocialista-kommunista múltját dolgozza fel extravagáns jelmezekkel, elektronikával és a Soharóza kórus vokális zenéjével.A nemzetközi koprodukciót a volt rendszer társadalmi, esztétikai és mindennapi életének ízei és hangulatai inspirálták. Nosztalgiáról szó sincs, annál inkább a közös múltról, a jelen és jövő társadalmairól, az országok és a különböző generációk közötti párbeszédről.
A Malackák élete ilyen: játék, móka, kacagás! Ebbe senki nem szól bele! ...vagy mégis? Bizony-bizony, néha megkeseríti életüket a furmányos és ostoba Vicces Farkas. Más sem jár a fejében, csak a malacvacsora! Röfi, Refi és Rufi segítséget kér, méghozzá nem mástól, mint a Nagybölcsességű Vezércsigától! Segít? Nem segít? Nem csak ezen múlik a Malackák élete! Szereplők: Röfi, Rufi, Refi, Vicces Farkas és a Nagybölcsességű Vezércsiga
2016 Szent Márton éve, aki Pannoniában (Szombathelyen) született. Egyrészt e tények, másrészt az a felvetés ihlette a darabot, mi volna, ha Márton, az egykori hittérítő alakja megjelenne a mai korban a hitevesztettek közt, a pszichiátria zárt osztályán, ott, ahol olyan betegeket kezelnek, akiknek odakint, a modern társadalom elvárásokkal teli, rohanó világában kicsúszott lábuk alól a talaj.
A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabadszellemű, lázadó Shirley Valentine-nal, aki Mrs Bradshawként mára olyan magányossá vált, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy Kolombusz Kristóffal együtt elhajózzanak Klitorisz szigetére… Willy Russel remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni nagyszerű tolmácsolásában. Az előadást, a színházunkban nagy sikerrel játszott Büszkeség és balítélet rendezője, Ujj Mészáros Károly állította színpadra.
A Zenebu@ik első részében számos zenével kapcsolatos, korábban megválaszolatlan kérdésre sikerült választ kapnunk. Sok mindenre fény derült, amiről korábban azt hittük, örökre homályban marad. És most már azt kívánjuk, bárcsak homályban maradt volna.... A zene óceánjának mélyéről számos igazgyöngyöt sikerült felhozni, de minél jobban sikerült alámerülni, csak annál több kérdésre, megoldatlan ügyre bukkantunk. Tudták, hogy a középkorban zenével életet lehetett menteni? Mi keltette életre azt a szörnyeteget, amelyet ma csak úgy ismerünk: musical? A zenés TikTok videó az új Opera? Új zenékkel, videókkal, kimunkált koreográfiával és megdöbbentő történetekkel térnek vissza a Zenebu@ik.
Tragikomédia két részben – az Ascher Oszkár Színház előadása A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen -, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, a barátnőjével s legfőképpen az ő München közelé¬ben élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és remény¬telen szerelmét ráerőszakolja a világra. Hogy célját elérje, nem riad vissza semmitől: hazudik, pletykázik, leselkedik és veszekszik. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagy¬szájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak. Bukásra ítélt küz¬de¬lem ez, mégis ő lesz a győztese – igaz, drágán fizet érte. A győzelem órája már az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőtt, ki¬égett város füstölgő falai fölött. /Örkény István/
A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.Az első alkalom sikere arra ösztönzött minket, hogy újra két kiváló néptánc műhelyt invitáljunk reprezentatív előadásunkban a Hagyományok Háza színpadára. Ezúttal a vidéki együttesek közül is kiemelkedő és bátran új utakat kereső Alba Regia Néptáncegyüttes és a Budapesten kiemelkedő tevékenységet folytató Kincső Néptáncegyüttes fiatal tehetségeit láthatjuk egy előadásban Magyarország kiemelkedő hivatásos táncművészeivel. Közreműködők:Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekaraEgyüttesvezető: Mihályi GáborFőigazgató-helyettes, művészeti vezető: Pál István SzalonnaAlba Regia AMI - T.G. csoportjaMűvészet vezető: Majoros Róbert és Majorosné Szabó VeronikaKoreográfusok, csoportvezetők: Majoros Róbert és Majorosné Szabó VeronikaKincső Néptáncegyüttes Kiskincső és Ifjúkincső csoportjaiMűvészeti vezető: Mosóczi IstvánKoreográfusok, csoportvezetők: Baloghné Vatai Barbara, Mosóczi István, Móga Bence
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Brecht szerint a legvéresebb időkben is élnek jó emberek. Egy nő menekül a polgárháború közepén, karján egy gyermekkel. Övé-e a gyermek, ha nem ő szülte, de ő mentette meg az életét? Rövid időre ismét béke lesz: a vérszerinti anya visszaköveteli a gyermeket, akit egyszer már elhagyott.
Bodosi György művei alapjánTájképek egy falusi írótól. Horváth Csaba és Földeáki Nóra több mint egy éven át kutatta dr. Józsa Tivadar, írói nevén Bodosi György szellemi hagyatékát a Balaton-felvidéki Pécselyen. A falu és a szomszédos települések körorvosaként hosszú évtizedekig szolgált polihisztor szerzői munkássága sem a saját közegében, sem szélesebb irodalmi körökben nem közismert, pedig indulását Illyés Gyula és Weöres Sándor is támogatta. Fő hivatásának szentelte az életét, s miközben járta a térség falvait, mindent megfigyelt. A falusi ember karakterét, sorsát, életformáját és problémáit, a természeti jelenségeket, állatokat, növényeket, az idők változását és az univerzum tanításait. Az idő marasztalása ennek a lenyomata. Életképek, történetek, karakterek egy falu életéből, költőiség és fizikalitás Dresch Mihály lélekemelő zenéjével, amiből egy saját törvények szerint működő ismerős világ áll össze. Bodosi György életműve a lokálisból merít és az egyetemes felé tart. Ezért is érdemes arra, hogy kiemeljük az ismeretlenség ködéből és közkinccsé tegyük.
Zenés monodráma, a Komp kollektíva előadása. A Mélyrepülés Cseh Tamás egyetlen olyan albuma, melynek szövegét nem Bereményi Géza, hanemCsengey Dénes írta. Csengey szövegei őszinték, egyenesek és szenvtelenül állítanak tükröt mindenkorosztálynak és kornak, nem csak a ‘80-as éveknek, de erős ajánlással nekünk, magyaroknak. Azalbum 1988-ban jelent meg és aktualitása most is mellbevágó.Kérdésfelvetései minden korban aktuálisak: a művészi szabadság, a magány, az alkohol és delírium, atehetség és a hatalom és végül az egyéni szabadság megtalálása. Egy generáció ismerte ezeket adalokat és szövegeket, és ugyan eltelt 34 év és egy Rendszerváltás a bemutató óta, de a szöveg nemvesztett az érvényességéből, ugyanis nem egy egyszerű korképről van szó, hanem sokkal inkább amagyar ember belső vívódásáról és a szabadság kétségbeesett kereséséről. 34 év távlatából sokkoló azt látni, hogy a magyar ember vagy művész helyzete és problémái hasonlóak maradtak. Elmaradt aszellemi rendszerváltás?Az előadás stílusa Csengey szerint: “fából vaskarika, dalokkal átszőtt epikából születő monodráma”. előadó:Tóth Andráskobza, vokál: Lányi Kristófgitár, vokál: Nánási Attilagitár, vokál: Tóth Ábelcselló: Laczi Sándor
Székely Csaba darabja – a mindenkori áldozatok drámája is. Hogy mi teszi valójában azzá? A másik főszeplő, a kamaszlány, aki a világ kegyetlenségét egyszerűen természetesnek találja, mert ebbe nőtt bele, mert nincs választása, az ellene elkövetett családon belül bűnöket – az apa lelki terrorjait, fizikai kínzásait – rendjének valónak fogadja el, nem kérdőjelezi meg azokat, ezért nem is képes lázadni a helyzete ellene, hiszen abban érzi „otthon” magát. A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában. Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. Hangfelvételen közreműködik: Náray Erika
Interaktív lélekbúvárkodás. Szórakoztató szituációk kapcsolatainkról – a kigabalyodásban segítpszichológus szakértőnk.A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A témamindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismertproblémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.Bemutatunk alternatív viselkedési formákat, végigjárjuk egy-egy helyzet különböző lehetségeskimeneteit. Követhetjük mindennapi hőseink útját a jövőbe, vagy éppen visszamehetünk a múltba,hogy felderítsük: mi az oka ismétlődő konfliktusaiknak, hol gyökereznek rosszul működő viselkedésimintáik.Az imprószínházi eszközök és a közönség ötletei, tapasztalatai minden este új darabot írnak. Célunk,hogy humorral, nyitottsággal és empátiával nézzünk rá problémáinkra.Egyedi recept a la Momentán: 1 deci pszichológia, 2 deci játék.Megnevettet és felszabadít. Néha kicsit fejbe vág, de már alig várod a következőt.
Kormos Anett legújabb estjében mesél mindarról, ami az elmúlt időszakban történt vele.Stand up előadásában szó lesz házasságról, válásról, gyerekről, kamaszgyerekről, világvégéről, és mindenről, ami miatt sírni kéne, de csak röhögve lehet túlélni.Az est célja, hogy a néző hazafelé tartva úgy érezze: az ő élete...végülis egészen tűrhető.
A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt. „Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem olvasták vagy látták a Kék róka című színjátékot, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.„Hol vannak az idilli idők, mikor a házasság rendes, szabályos háromszög volt a férjjel… a feleséggel… és a házibaráttal?… A modern házasság ötszög… vagy mondjuk általánosan sokszög…” /Kosztolányi Dezső, Világ, 1917. január 14./