Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
Minden sikeres férfi mögött áll egy nő. A nő mögött pedig a férfi felesége. Igaz ez a képlet Virág úrra is, a vidéki csárda tulajdonosára is, aki – miután sorsjátékon tetemes összeget nyert – hirtelen felkeltette beosztottjának, Ilonkának az érdeklődését.
Az István, a király egy családi viszály története. Géza halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré.
Egy panellakás tisztaszobája: itt él a fiatal házaspár, akikhez látogatókérkeznek. Először a férj szülei, akikkel igazán nem könnyű jóban lenni,aztán beállít az a bizonyos hívatlan harmadik, és végleg elszabadul apokol…Szerencsére mindig van otthon pálinka.
Az ONA/SHE Anamaria Klajnšček szólóelőadása. ONA egy olyan entitás, amely különböző nőkaurájából áll. Ő egy boszorkány, ő egy szirén, azzá az állattá válik, amit csak jónak lát. Ő Hekaté, Nyx, Éva, Pandora, Lilith, Medusa, Sycorax… Ő sok-sok különböző emberből áll; sok nő, sok réteg, sok identitás. Isteni, mégis: csak egy nő.Története során megőrizte azon erejét és tudását, ami kitiltottak abból a világból, amelyben élünk. Türelmesen várt, holdakon és ciklusokon át. Kész a legrettegettebb szirénként sikoltani és suttogni, mint az a boszorkány, akit még elégetni sem tudtak! Nem bánja, ha félnek tőle, kihúzza magát és többé nem kér bocsánatot azért, mert létezik, mert tesz, vagy mert elfoglalja azt a helyet, amire szüksége van.Szoktasd a szemed a sötéthez. Lásd őt. Minden nő nyelvével beszél. Halld őt. Mert Ő csak egy közülünk. Készen áll arra, hogy megmutassa a világnak igazi énjét, a benne rejlő mélységes vizeket, az ő sötét oldalát és alkonyati fényét. Koreográfia és tánc: Anamaria KlajnščekEredeti zene: Aurora BauzàJelmeztervező: Gabriela LotaifFotó: Nora BaylachFényterv: Andrej HajdinjakFénytechnikus: Aljaž ZaletelVideó: Yari StepanovHangtechnikus: Damjan DelakTechnikai támogatás: Igor RemetaGrafika: Natja JankovičSzövegek: Gabriela Lotaif és Anamaria Klajnšček
Ferdinánd és Luise szerelmesek. De szüleik származása, a rangkülönbségek, a hatalmasok ügyeskedése, valójában minden külső körülmény ellenük dolgozik. Néha kegyetlenül és tevékenyen, máskor csak lassan, bizalmukat és reményeiket apránként emésztve fel. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. A lüktető, költői nyelvezetű szöveg sodrásában magasból mélybe, együttérzésből megvetésbe, reményből kétségbeesésbe, majd vissza – így sodor magával minket a fordulatokkal teli történet. Továbbá: Bálint Barna, Biczó Anna, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Laura, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Mezei Ábel, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Tóth Brigitta, Vati Luca, Viola Péter, Vitárius Orsolya
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló és hogy csemegepultos lesz csakazért, hogy színt vigyen az életébe. Ezért beleveti magát Budapest - és a Vásárcsarnok - sűrűjébe.
“Mert sok időn át sok nyelvet kell megtanulnia az embernek, a háborúk nyelvét, a válságokét, a holttestek jelbeszédeit az utcán és a díszes vagy dísztelen vagy átvitt értelmű temetésekét, míg rájön, hogy a halottak életfontosságúak. Szükségünk van rájuk. Antigonénak igaza van: a temetés nemcsak kötelesség, hanem jog is. Jogunk van a saját halottainkhoz, (…) Magunkat védjük, ha őket védjük, mert – ez magától értetődik – nekünk nem halottak.“ Nemes Nagy Ágnes: Antigoné | Metszetek 1982. Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák. Olvastuk, tanultuk, ismerjük, fölismerjük az Antigonét: a játékot, amely két és félezer éve sürget, nyomaszt és emlékeztet arra, hogy eljön a pillanat, amikor el kell dönteni, mert muszáj, hogy egy igazság van-e, kettő, vagy millió. Zenei közreműködő: Kákonyi Árpád és Termes Rita.
Gergye Krisztián Társulata | Feledi Project & GK Társulata előadása. Gergye Krisztián: Levitáció Gergye Krisztián Társulata és a Kőszegi Várszínház közös produkciója. Az akasztás, a történelem során számtalanszor alkalmazott kivégzési módszer, amely egyfajta “színházi” jelenet. A gyilkolás színháza, melyet rettentő csodálattal bámult a nép. Az éppen aktuális hatalom, mégis miféle abszurd szcénát volt képes generálni, hogy igazságot szolgáltathasson. Persze csak viszonylagos igazságok léteznek, de a gyilkolás vagy a halál maga nem lehet viszonylagos. A kivégzés, a nép szeme láttára történő “színház”, bár nem a legnemesebb fajta, a halált emeli a porondra, mégsem tiszteli azt. A nézők a rettenet látványához tapadva mozdulatképtelenné válnak, vagy épp bosszúvágyuk elégül ki, míg a hatalom elrettentő példázattal él, az igazság nevében, vagy a hatalom megtartásáért. Mivel ezek a kivégzettek, nyilván bűnösnek ítéltettek, levitációban ábrázolt tetemük valamiként a bűnüket is átértékelte. Bűnösökből áldozatokká váltak inkább, s mintha Istenhez fordulnának utolsó gesztusukkal. A tetem súlytalanságának illúziója által, mintha a lélek válna láthatóvá, amint épp a túlvilágra távozik. Gergye Krisztián akasztásokról készült dokumentumfotók alapján, számos akvarellt készített, amelyekről a kötelet, mint a halál okát kihagyta. Így az akasztott testek jelenléte felül értékelődött, mondhatni költőivé vált a jelenség, és a testek levitálni kezdtek. A levitáció olyan jelenség, amely folyton lenyűgözi az emberiséget. Egy olyan kiemelt, vágyott, irigyelt és rettegett állapot, amely a transzcendencia bizonyítékaként gyökerestül felforgatja racionális gondolkodásunkat, amitől óhatatlanul tudatunkba ömlik létezésünk korlátoltsága, emberi mivoltunk kicsinysége és kicsinyessége, emberi hatalmunk korlátozottsága. A levitáció jelenségét csodaként értelmezzük, miszerint értelmezhetetlen számunkra. Mindenkori hatalmi hierarchiában elfoglalt pozíciónk tudatából keresünk rá magyarázatokat. Boszorkányság vagy mágia, varázslat vagy angyali üdvözlet, az ördög vagy Isten megtestesülése, vagy puszta csalás, szemfényvesztés. A büntetés, kivégzés utáni halott test levitációjának gondolata, beidézi a feltámadás gondolatát és a halál utáni büntethetetlenség, vagyis a csoda büntethetetlenségének helyzetét is. Miként a levegőből, úgy a halálból sem visszarángatható az ember. Így lesz igazán zavarba ejtő ez a képzet. Rendező, koreográfus, előadó: Gergye KrisztiánVetítés: Diena LászlóJelmez: Béres MóniProdukciós vezető: Gáspár AnnaA vetítésben Gergye Krisztián akvarelljei kerültek felhasználásra. Feledi Projekt - Gergye Krisztián: Gravitáció Feledi János személyére és alkatára készült szóló, Gergye Krisztián Levitáció című előadásának pandant darabja. A két monotánc önmagában is működő, önállóalkotás, egy estén belül bemutatva, egymásra reflektálva, egymás kontextusát is megteremtik. A gravitáció, mint emocionális és fizikai jelenség kerül terítékre, színpadra emelve a kiszolgáltatott ember archetípusát. A gravitáció, egyfajta vágyteljesítő szóló, egy groteszk táncelőadás, amely a gravitáció legyőzésére törekvő ember tragikus szerencsétlenkedésének, önirónikus megfogalmazása. Tekinthető paródiának, illetve a földtől elrugaszkodás képtelenségébe való beletörődésnek, mert amíg az elrugaszkodás, a szárnyalás, az elszállás iránti vágyunk létezik, akár a legnyomorultabb élethelyzetekbe is belesodorva magunkat élünk, addig megadni magunkat a gravitációnak, maga a halál, a földbe olvadás békéje. Alkotó: Gergye KrisztiánElőadó: Feledi JánosJelmez: Henez Mariann, Matisz GáborFény: Hepkó Miklós
Mi történik, ha a tehetséges ügyvédnő — aki nemi erőszak ügyekben sikeresen védi vádlottjait — maga válik áldozattá? A férfiakra szabott jogrendben megáll-e a szava az elkövetővel szemben? Elég-e a tehetsége bebizonyítani az igazságot, ha ő a szenvedő fél, a vádlott pedig szintén sikeres ügyvéd? Suzie Miller elsöprő erejű darabja korszerű és kínzó kérdésekre válaszol.
Kinyílik a hírességek postaládája. A Független Színművészetért Alapítvány és a MOMkult közös produkciója. Jane Austen megviccelte a fivéreit. Nick Cave határozott véleménnyel van a mesterséges intelligenciáról. A Monthy Python egyik tagjának sajátos bocsánat-kérési technikája van. A természet egy hatalmas macska – vallja egy rendkívül híres tudós.Mindezekről bővebben és tisztábban szó (hiteles levél) kerül, valamint sok más titokra is fény derül a Beszélő levelek legújabb előadásán. A Beszélő levelek előadás-sorozat különleges utazásra hívja a nézőket: híres emberek, történelmi személyek, ismert művészek életébe pillanthatnak bele legizgalmasabb, legviccesebb, legtragikusabb leveleiken keresztül. Minden alkalom különleges és megismételhetetlen: minden este más előadók olvassák fel más-más hírességek leveleit, továbbá nem hiányozhat az adott est hangulatához illeszkedő zenei kíséret sem. Szerkesztő, produkciós vezető: Megyeri Léna
Egyszer mindenki kimondja: együtt, veled. Egyszer mindenki benne volt, vagy épp benne van. Lehetsz férj, feleség, szerető. De lehetsz egyszerre kettő.
Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Ám tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik az egyik legnevesebb klinika vezetőjévé. Videótervező: Maruscsák Dávid
Két tolvaj nekiáll, hogy a temetkezési vállalkozó melletti bankot kirámolják, a pénzt pedig egyikük nemrég meghalt anyjának koporsójában helyezik el megőrzésre, amíg a váratlanul beállító nyomozót nem sikerül lerázniuk. Szatirikus bohózat gyilkos humorral.
Egy magyar fiú a távoli Japánba költözik, ahova régi álma volt eljutni. Kinttartózkodása azonban nem felhőtlen, mivel nehezen találja a helyét ebben a nagyon is idegen kultúrában. Aztán 2017 őszén lecsap egy tájfun a japán fővárosra. A fiú élete pedig ezen az esőáztatta, szeles és álomszerű éjszakán döntően megváltozik. A két szereplőre írt monodráma különleges színházi kísérlet, amely egy messzi világba kalauzolja a nézőit. Dramaturg konzultáns: Kovács Krisztina
Rablóopera három felvonásban, két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Egy többszörösen különleges produkcióval örvendezteti meg az OPERA az érdeklődőket: különleges, mert Daniel Auber operáit igen ritkán hallhatja a magyar operaközönség – a Fra Diavolo 1962 óta nem is hangzott el az Operaházban. Illetve azért is különleges, mert Szinetár Miklós rendezi, akinek első operarendezése éppen ez a darab volt. Most újra színre kerül, a Tanár úr hét évtized távlatából visszatekint rá, és ismét fiatal énekesekkel állítja színpadra. A Fra Diavolóval Auber elérte zeneszerzői csúcsát, és Eugène Scribe sziporkázó vígjátékát fergeteges (talán leginkább Rossinitől ismert) zenei humorral ültette át operapartitúrájába. Nem véletlen, hogy az 1830-as párizsi ősbemutató elsöprő sikere után 1907-ig folyamatosan repertoáron volt. A címszereplő egy valódi antihős, valamiféle Don Giovanni: ő mozgatja a szálakat, minden jelenet és az opera minden szereplője valamilyen módon tőle függ. „A Fra Diavolo, avagy A terracinai vendégfogadó egy szórakoztató, mulatságos »rablóopera« – fülbemászó zenével, fergeteges jelenetekkel” – mondja maga Szinetár Miklós. Szentgyörgyi Pál magyar nyelvű fordítását átdolgozta: Szinetár Miklós Videótervező: Czeglédi Zsombor Zenei asszisztensek: Jean Klára, Zsoldos Bálint
#együttasötétben #bizombennehogybizolbennem #atekezedbenvan Ez egy kísérlet. Vannak felvetéseink, terveink és elképzeléseink, de hozzátok hasonlóan mi sem tudjuk pontosan, hogy mi fog történni. Az "InThisTogether" egy részvételi cirkuszi előadás, amely a közönségre támaszkodik ahhoz, hogy egyáltalán megtörténjen. Ha úgy döntesz, hogy részt veszel benne, megtapasztalhatod a bizalmat, a kiélezett figyelmet és a közös alkotás örömét, ami annyira jellemző a cirkuszi műfajra. És igen, a kockázaton és a felelősségen is osztozunk veled! Az "InThisTogether" egy cirkuszi előadást alakít át interaktív kísérletté, ahol a közönség részvételének dinamikája formálja az eseményeket. Az alkotók a nézőket a társalkotók szerepébe helyezik, amivel fellazítják a hagyományos színházi határokat, és egy közös utazásra hívják őket. A produkció a bizalom és a közösségi kreáció élményét kínálja kísérleti cirkusz keretrendszerében. Minden egy választással kezdődik: részt veszel vagy élvezed, ahogy a szemeid előtt kibontakozik? Az előadás a bizalom, a kockázat és a kommunikáció dinamikáját vizsgálja a cirkuszművészet segítségével. A bizalom a fizikain túlmutató érzelmi és pszichológiai síkokra is kiterjed, és kihívást jelent a résztvevők számára, hogy ne csak az előadókban, hanem egymásban és önmagukban is bízzanak. Az előadás célja, hogy ezeken a témákon át a cirkuszi közösséget meghatározó összetartozás érzését egy különleges teljesítményben való fizikai részvétellel átélhetővé tegye és hogy az “InThisTogether” a közös alkotás és a kollektív felelősségvállalás ünnepe legyen. A OneTwoMany Collective, Csuzi Márton, Zoletnik Sophie és Lennart Paar társalapítók közös projektje, mely 2022 végén alakult. Ez egy társulat és kreatív platform, tevékenységeik között az alkotáson kívül fesztiválok szervezése, a digitális technológia művészetbe való integrálása, kutatási tevékenység is megtalálható. Márton a kortárs tánc és a parkour, míg Sophie és Lennart az újcirkusz, a partner- és légakrobatika, valamint a tárgymanipuláció hátterével járul hozzá a munkához. A fiatal társulat víziója, hogy sok különböző tehetséget hozzon össze, valamint hidakat építsen a Magyarországi és térségbeli előadás- és mozgásművészeti közösségekben. A OneTwoMany kollektíva célja olyan előadások létrehozása, népszerűsítése és lehetővé tétele, amelyek újító ötletekből születnek, de alapvetően szórakoztatóak, a mozgás és a kreativitás szeretetét terjesztik. Előadók: Zoletnik Sophie, Lennart Paar,Élő elektronikus zene: Csuzi MártonFény: Rovó VirágJelmez: Weszelovszky AnnaMentor: Hudi László
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.