Az Amazonas esőerdejében felnövő Emmának a világ legritkább barátsága adatott meg, amikor rátalált az elveszett, bűbájos jaguárbébire, akit Hope-nak nevezett el. Egy váratlan és tragikus esemény miatt azonban Emmának el kell hagynia az erdőt és barátját, hogy az ismeretlen nagyvárosban, New Yorkban folytassa életét. Éveken át ábrándozik arról, hogy visszatér a dzsungelbe. Amikor a tinédzser Emma megtudja, hogy régi otthonát és Hope-ot vadorzók fenyegetik, elhatározza, hogy visszatér a dzsungelbe szeretett jaguárjához. Anja, Emma biológiatanára sikertelenül próbálja lebeszélni őt a vakmerő utazásról, ezért végül elkíséri, hogy a harcos tini az esőerdő és a benne élő állatok védelmére kelhessen.
Nora és Hae-sung gyerekkorukban a legjobb barátok voltak, de a kislány elköltözése szétválasztotta őket egymástól. Húsz évvel később online újra egymásra találnak, azonban felnőttként már egészen máshol tartanak az életükben. A lány sikeres írónő New Yorkban, komoly párkapcsolatban él, a fiú viszont csak sodródik Szöulban. Az interneten keresztül újra elkezdenek kötődni egymáshoz, a gyerekkori bajtársak között igaz és mély felnőtt barátság alakul ki. Hae-sung New York-i látogatása azonban mindkettejükben váratlan érzelmi lavinát indít el, és rákényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek a valódi érzéseikkel.
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.
A Martin Amis angol író 2014-es regényét lazán adaptáló film Auschwitz parancsnokának Rudolf Hössnek és feleségének, Hedwignek történetét meséli el, akik közvetlenül a koncentrációs tábor mellett alakították ki álomotthonukat. A foglyok állandó sikolyai, a puskalövések és a gázkamrák füstje kísérti paradicsomukat, de közönyük e borzalmakkal szemben félelmetes és baljós ellentétet teremt. A Szexi dög, a Születés és A felszín alatt rendezőjének új filmje szigorú és kihívásokkal teli.
Balul üt ki Indiana Jones tárgyalása a rettegett kínai bűnszervezet vezetőjével. Hősünk, oldalán Willie-vel, a bárénekesnővel és Picúrral, a kínai kisfiúval menekülni kényszerül Sanghajból. Indiában kötnek ki, ahol az egyik kis falu lakosai Jones segítségét kérik. Nem elég, hogy az oltárukról elrabolták a kincset érő varázserejű követ, de a maharadzsa emberei a gyermekeiket is magukkal hurcolták. Kiderül, hogy a tizenkét éves maharadzsa a gyilkos szekta befolyása alatt áll, melynek tagjai a Végzet Temploma alatti labirintusban dolgoztatják az elrabolt gyerekeket. Jones felveszi a harcot ellenük.
Yorgos Lanthimos új filmje elképesztő történet Bella Baxter fantasztikus fejlődéséről. A fiatal nőt a zseniális elméjű és szokatlan módszereket alkalmazó tudós, Dr. Godwin Baxter hozza vissza az életbe. A férfi védelmét élvezve, Bella vágyik a tudásra. Szomjazza a világ dolgait, így elszökik Duncan Wedderburnnel, a dörzsölt és züllött ügyvéddel, s ketten együtt kontinenseken átívelő, szélsebes kalandra indulnak. Korának előítéleteitől szabadon, Bella roppant iramban fejlődik, hogy szándékának eleget téve kiálljon az egyenlőség és szabadság mellett.
Az északi országokban úgy tartják, hogy a szauna több kikapcsolódásnál: az önmagunkkal való szembenézést segíti. Anna Hints rendezőnő lenyűgöző operatőri munkával elkészített filmje egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai. A hipnotikus erejű dokumentumfilm a Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be 2023-ban, ahol elnyerte a World Cinema szekció legjobb rendezésnek járó díját.
1948. A forrongó magyar fiatalok a NÉKOSZ mozgalom keretében szállnak szembe az egyházzal. Laci a demokrácia, a meggyőzés híve, aki komolyan veszi elveit, ezért lemond, amikor egy katolikus diákot akarnak letartóztatni. Ekkor a vezetést Teri és Jutka ragadja magához.
Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya rendezők dokumentumfilmes csapata egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét követte. A mindössze 700.000 embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. A filmben Amber házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
Egy fiatal amerikai nőt Rómába küldenek, hogy az egyház szolgálatának szentelje életét. Ott azonban olyan sötétséggel találkozik, ami kétségeket ébreszt tulajdon hitében, s egy borzongató összeesküvésre is fényt derít, aminek célja, hogy biztosítsa a megtestesült gonosz világra jövetelét.
Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes.
Molly Manning Walker rögtön első filmjével a 76. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját nyerte el, teljesen megérdemelten: a How to Have Sex az első perctől fogva olyan hatalmas energiával dübörög, akár egy felpörgött tinédzser. Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.
Egy Mahito nevű fiatal fiú, aki az édesanyja után vágyakozik, egy olyan világba merészkedik, amelyen élők és holtak osztoznak. Ott a halál véget ér, és az élet új kezdetet talál. Félig önéletrajzi ihletésű fantasy az életről, a halálról és az alkotásról, tisztelgés a barátság előtt.
Az Oscar-jelölt Dev Patel (Oroszlán, Gettómilliomos) ezzel a lenyűgöző akcióthrillerrel mutatkozik be rendezőként, amellett, hogy ő alakítja a címszereplőt, aki bosszút akar állni anyja meggyilkolásáért a város korrupt vezetőin, akik szisztematikusan sanyargatják a szegényeket és a kiszolgáltatottakat. A filmet a majomfejű és majomfarkú Hanumán legendája ihlette, aki az erő és a bátorság megtestesítője. Patel alakítja a névtelen, csak kölyökként emlegetett fiatalembert, aki sanyarú életét egy titkos harcos klubban tengeti, ahol estéről estére gorillamaszkot viselve véresre vereti magát a népszerűbb harcosokkal. Sok esztendőn át fojtja el dühét, mígnem megtalálja a módját, hogyan furakodjon be a város bűnös elitjének tagjai közé. Amikor feltör benne egy gyermekkori trauma, rejtélyes módon megsebesült kezei szinte önálló életre kelve megtorló hadjáratba kezdenek azok ellen, akik mindent elvettek tőle… Az izgalmas és látványos harci és üldözős jelenetekkel megspékelt Majomember Patel eredeti története alapján készült, a forgatókönyvet pedig Paul Angunawela és John Collee (Kapitány és katona: a világ túlsó oldalán) közreműködésével írta.
Micimackó és Malacka visszatérnek, ám ezúttal Tigris és Bagoly is csatlakoznak a bosszújukhoz! Öt hónap telt el a Százholdas Pagonyban történt mészárlás óta. Róbert Gida pszichológushoz jár és próbálja feldolgozni a szörnyűségeket. Eközben egy keresőcsapat kutat az erdőben az emlegetett szörnyek után, de nem találnak semmit és senki nem is hiszi el igazán Róbert Gida történetét. A pszichológus a terápiás ülésen gyerekkori emlékeket hív elő. Róbert Gida felidézi ötödik születésnapját, ami kiindulópontja az állatok bosszújának. A Micimackó: Vér és méz és folytatásai az első két horrorfeldolgozása A.A. Milne klasszikusának. A történetet évtizedeken keresztül különféle mesefeldolgozásokban láthatta a közönség. Az amerikai jog szerint a szerzői jog az első publikálást követő 95 év múltán évül el, ez pedig a Micimackó esetében 2021-ben járt le, a karakterek 2022. január 1-től szabadon használhatók más történetek számára is. 2023-ban Tigris és Bagoly karaktereinek is lejárt a szerzői joga. A Micimackó: Vér és méz 2 a korábbi sikeres horrorfilm folytatása, még több zsánerfilmes megoldással, és a horrorfilmek legjobb hagyományaival, valamint Milne még több karakterének felvonultatásával.
Azt követően, hogy egy Black Friday-vásár tragédiába torkollik, egy rejtélyes, a Hálaadás szimbólumaként elhíresült figura álcája mögé bújó gyilkos kezdi terrorizálni a Massachusetts állambeli Plymouth lakosságát, vagyis azt a helyet, ahonnan az ünnep ered. Ahogy egyesével hullanak az emberek, a szimpla bosszúhadjáratnak tűnő esetek mögül elősejlik egy nagyobb, ádázabb terv is, ami az ünnep köré fonódik. Időben leleplezi a város lakossága a tettest, vagy mind egy elborult hálaadási vacsora vendégei lesznek?