A film hősei azok a magyar vízilabda-legendák, akik 1997 és 2008 között végigverték a világot. A Szabadság szerelem, a BÚÉK és Az unoka producerének új filmje bemutatja a világszerte elismert és csodált magyar vízilabdasport nevezetes, sikerekkel tarkított időszakának eddig nem ismert hátterét a csapattagok és a nemzetközi ellenfelek szemszögéből.
A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…
A Martin Amis angol író 2014-es regényét lazán adaptáló film Auschwitz parancsnokának Rudolf Hössnek és feleségének, Hedwignek történetét meséli el, akik közvetlenül a koncentrációs tábor mellett alakították ki álomotthonukat. A foglyok állandó sikolyai, a puskalövések és a gázkamrák füstje kísérti paradicsomukat, de közönyük e borzalmakkal szemben félelmetes és baljós ellentétet teremt. A Szexi dög, a Születés és A felszín alatt rendezőjének új filmje szigorú és kihívásokkal teli.
Minél nagyobb a kém, annál nagyobb a hazugság. Matthew Vaughn (a Kingsman-filmek, Ha-Ver) újabb eszelős agymenése az Argylle: A szuperkém, ez a fékezhetetlenül szellemes, a valóságot kicsavaró, a világot körbecikázó kémthriller. Bryce Dallas Howard (Jurassic World-filmek) alakítja Elly Conwayt, aki egy bestseller kémregény-sorozat remeteéletet élő szerzője. Számára az idilli boldogságot az jelenti, ha este otthon ülhet a számítógépével és a macskájával, Alfie-val. Ám amikor Elly fikciós könyveinek cselekménye – melyek középpontjában az Argylle nevű szuperkém áll, valamint a küldetése, hogy leleplezzen egy globális kémszindikátust – tükrözni kezdi egy valódi kémszervezet titkos akcióit, az otthoni csöndes esték múltbéli emlékké válnak. Aiden (az Oscar-díjas Sam Rockwell), a macskaallergiás kém társaságában Elly (Alfie-val a hátizsákjában) menekül, és bejárja a fél világot, hogy mindig egy lépéssel a gyilkosok előtt maradjon, miközben Elly kitalált világa és a való világ közti határok elkezdenek összemosódni.
Találkoztak, együtt töltöttek egy éjszakát, és azóta gyűlölik egymást. Van ilyen. Bea (Sydney Sweeney) és Ben (Glen Powell) biztos, hogy nem illenek össze. Ha néha véletlenül összefutnak valahol, tutira elszabadul a pokol: csak bántani tudják egymást. De lesz egy esküvő Ausztráliában, amin mindkettejüknek részt kell venniük. Nincs kibúvó, nincs duma: utazniuk kell. Néhány napon, néhány bulin, néhány vacsorán keresztül el kell viselniük egymás közelségét, miközben egy gyönyörű tengerparti házban ott kavarog körülöttük egy csomó régi szerelmük, néhány kíváncsi rokonuk és kavarni mindig kész felmenőjük. Szóval, azt teszik, amit két érett, felnőtt, felelősségteljes ember ilyenkor tehet: úgy tesznek, mintha szerelmespár lennének – azt remélik, hogy így mindenkinek könnyebb lesz. Nem is tévedhettek volna nagyobbat.
Az üstökös gyorsaságú pályát befutó Tóth Endre ötödik filmje volt ebben az évben. Érzékletesen ábrázolja az anyák megmentőjének küzdelmét a honi kisszerűség ellen, amikor rájön, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák.
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.
Sikeres lehet-e egy komoly FBI pozícióra pályázó fiatal ügynök, ha társul kap egy rap-influencer babérokra törő kollégát? Marshall és Demetrius két teljesen eltérő karakter, akiket mégis együtt küldenek Magyarországra, hogy göngyölítsenek fel egy pitinek tűnő szellemi jogsértési ügyet. Segítségül kapnak egy magyar tolmácsot, a lengyel származású Mayát, aki profi céllövő ugyan, viszont magyarul már kevésbé beszél jól. A valószerűtlen hármas borozgatás, gulyásozás, és kalózkodó egyetemisták helyett egy helyi hajléktalanokból programozott bérgyilkosokat képző kripto bűnszervezet nyomába ered. A jutalomútnak álcázott egyszerű kiküldetés így hamarosan egy jól “lájvozható”, kontinenseken átívelő akciódús tartalmat hoz Demetrius csatornájára.
Elérkezett a nap, amelyre Kelly-Anne várt. Megkezdődik Ludovic Chevalier tárgyalása, akit három kiskorú lány brutális meggyilkolásával vádolnak. A legtöbb emberrel ellentétben Kelly-Anne-t lenyűgözi a férfi, megszállottjává válik, és minden egyes bírósági tárgyaláson részt vesz, abban a reményben, hogy a férfi legalább egy futó pillantást vet rá. A valóság és a képzelet közötti határ azonban egyre inkább elmosódik, mígnem Kelly-Anne megszűnik egyszerű passzív szemlélőnek lenni.
Egy fiatal brit régész kapcsolatba kerül egy etruszk sírok kirablásával foglalkozó nemzetközi hálózattal. Mindenkinek megvan a maga kimérája; valami, amit megpróbál elérni, de soha nem sikerül megtalálnia. A sírrablók számára az ősi temetkezési helyek kincsei a könnyű meggazdagodás álmát ígérik. Arthur számára azonban a kiméra a nőt jelenti, akit elveszített. Hogy megtalálja, Arthur megküzd a láthatatlannal: mindenütt kutat, és a föld mélyére is leszáll a túlvilági élet kapuját keresve, amelyről a mítoszok mesélnek. Az élők és holtak, az erdők és városok, az ünnepek és magány közötti kalandos utazás során végérvényesen összefonódik a kimérát kereső halandók sorsa.
A bálnák 50 millió éve léteznek. Az emberekkel ellentétben uralják az óceánt, miközben tiszteletben tartják az ökoszisztémát. A bálnák hozzájárulnak a fitoplankton egészségéhez, amely a bolygónk fő oxigénforrása. Az éneklésükről készült felvételt az egyik Voyager űrszondába is elhelyezték, hogy vele mutassák be a Föld bolygót. Róluk szól ez a lélegzetelállító természetfilm, amelyben sosem látott víz alatti felvételek sora hozza közelebb a bálnákat a nézőhöz. Hallhatjuk a bálnák megnyugtató hangját, és a filmen keresztül jobban megérthetjük a minket körülvevő természetet. A Bálnák: A bolygó őrei Heathcote Williams Whale Nation (Bálna nemzet) című regényének adaptációja. Az alkotás a természetfilmek legjobb hagyományait követi, olyan jelenetekkel közelebb hozva az állatvilágot, amelyek eddig még nem voltak láthatók. A film rendezője, Jean-Albert Lièvre korábban több sikeres dokumentumfilmet készített már.
Cecilia, a mélyen hívő amerikai apáca (Sydney Sweeney) egy messze eső zárdába érkezik Olaszország festői vidékére. Szívélyes fogadtatását követően azonban egyre inkább úgy érzi, rémálomba csöppent; hamarosan világossá válik számára, hogy új otthona baljós titkokat őriz és kimondhatatlan borzalmaknak ad helyet.
Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából. Wim Wenders alkotása a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, ahol főszereplőjének, Jakuso Kódzsinak ítélték a legjobb színésznek járó elismerést. A film az ökumenikus zsűri díját is megnyerte.
A róka a filmet rendező Adrian Goiginger dédapjának igaz története, aki motoros hírvivőként szolgált az osztrák hadseregben. A II. világháború idején a zárkózott fiatal fiú mellé egy különös társat rendel a sors: egy elárvult rókakölyköt talál az erdőben, aki hűséges társául szegődik, és akit, ha kell, az élete árán is megvéd. Különleges barátságuk a fiatal férfit a múltjával való szembenézés felé vezeti.
A Macskarisztokraták a Disney huszonkettedik egész estét betöltő nagyjátékfilmje, mely egyéb elismerések mellett bemutatója után csakhamar kivívta a világ legjobb macskakciófilmje megtisztelő címet.
A világ legrangosabb filmfesztiváljának fődíját, a Cannes-i Arany Pálmát elnyerő lélektani krimiben Sandra (Sandra Hüller – Toni Erdmann) idillinek látszó élete kártyavárként omlik össze. A sikeres német írónő francia férjével és látássérült gyerekükkel élnek a francia Alpok egyik kis falujában. A férfi váratlan halála után nem egyértelmű, hogy baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság történt. Sandra ezért a rendkívül megterhelő nyomozás és tárgyalás középpontjába kerül. A már-már hitchcocki hagyományokat követő filmben az eseményeket végig a feleség szemszögéből követjük, miközben a néző számára is kérdéses az ártatlansága. Az Egy zuhanás anatómiája azonban sokkal több bűnügyi történetnél: Justine Triet rendezőt elsősorban a házasság, és alapvetően az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegei érdeklik.
Roy Freemannek (Russell Crowe), az emlékezetvesztéssel küzdő volt gyilkossági nyomozónak egy korábbi ügy kerül a látóterébe, amire szintén nem emlékszik. Mivel egy halálsoron várakozó ártatlan ember élete a tét, Freemannek össze kell szednie az évtizedes gyilkossági ügy brutális bizonyítékait. Az eltemetett titkok és árulások gonosz hálója, amely a nyomozása során feltárul, a saját múltjához látszik kapcsolódni. Csak az ösztöneiben bízhat, míg végül szembesül a dermesztő igazsággal. Ám néha az a legjobb, ha a vérebeket hagyjuk tovább szunnyadni.
Pierre Bonnard francia festő a századforduló egyik kiemekedő művésze, a posztimpresszionizmus jeles képviselője volt. Munkásságára hatalmas hatással volt Paul Gauguin. A film Bonnard életét dolgozza fel, egyaránt bemutatva a festő művészetét és elsöprő szerelmét feleségével, Marthe-val. A nő nemcsak élete szerelme volt, de a múzsája is. Marthe és Pierre egész életükben egymás támaszai voltak, Bonnard képeinek mintegy harmadán Marthe látható. A Bonnard – Egy festő szerelme egyszerre történelmi film és szerelmi történet, amely felidézi a 19-20. század fordulóját, bemutatja a festő életének fontosabb állomásait, s betekintést enged a magánéletébe.
A Pot-au-feu/ La passion de Dodin Bouffant című történelmi romantikus dráma a kiváló szakácsnő, Eugenie és munkaadója, a nagy gourmet hírében álló Dodin Bouffant szerelmét és kapcsolatát mutatja be. Az 1885-ben játszódó film Marcel Rouff La Vie et la passion de Dodin Bouffant, gourmet (A szenvedélyes ínyenc) című regénye nyomán keletkezett, rendezője Anh Hung Tran (A zöld papaya illata, 1993, Norvég erdő, 2010), főszereplői Juliette Binoche és Benoît Magimel. A filmet a Loire-menti Segré-en-Anjou Bleu kastélyban forgatták.
Molly Manning Walker rögtön első filmjével a 76. Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját nyerte el, teljesen megérdemelten: a How to Have Sex az első perctől fogva olyan hatalmas energiával dübörög, akár egy felpörgött tinédzser. Az alkotás autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás. A három legjobb barátnő, Tara, Skye és Em a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban, a fiatalokkal teli Maliában veti bele magát az éjszakai életbe. A trió életük legjobb és legintenzívebb nyarában reménykedik, de nem mérik fel a döntéseik súlyát.