Wazeg, CSIGAZABÁLDÁRÓL beszélünk, ami abban a korban nem egyszerűen "felvilágosult" volt, hanem KIFEJEZETTEN gazdag és kulturált. Tele volt tudománnyal(!), aminek a 90% időközben elveszett és most próbáljuk összeszedni. Az azonban nem véletlen, hogy a valóban PRIMITÍVEN élő skótokat a franciák totálisan lenézték, és az sem, hogy ebből következően messze nem olyanok voltak a szexualitásban, mint ahogy itt "bemutatták". És akkor most talán utalnék a Braveheart-ra.

És banyek, innentől, pusztán ettől bukik az egész koncepció, hiszen mindhárom verzió szerint: Megerőszakolták a nőt. Van még kérdés bíró úr? Nincs. De banyek, akkor miről szólt a film!? Arról, hogy azt ismételgeti Le Gris, hogy "nem volt erőszak"? Vagyis azt, hogy "megb*sztam, de az miért baj"? Azt, hogy "ha nem kaparja ki a szemem, akkor az nem erőszak"? Hülyék ezek? Az erőszak MINDIG erőszak volt, ne nézzük már hülyének egymást, hiszen PONTOSAN tudták, hogy milyen az élvezet -> az egy más kérdés, hogy ezt többnyire a kuplerájban és nem egy üzleti vállalkozásban (un. "család") keresték. Amúgy pedig, tényleg csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy nem akkoriban mentek szét a házasságok, amikor FIGYELTEK AZ ANYAGIAKRA, hanem MANAPSÁG (ha egyáltalán köttetnek), mert az emberek csak a b*szásra és az anyagiakra gondolnak, de A KÖZÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSRE; A FELADATOK VALÓDI szétosztására már nem.

Tehát, nézzük az "erőszakot", aminél a rendező megpróbált "finom nüanszokkal" utalni arra, hogy mi a különbség a MITÚ és a FÁJU között, de elfelejtette azt, hogy ehhez azért úgy kellett volna eljárnia, hogy A FELESÉG A VÉGÉRE AZÉRT ÉLVEZZE MÁR AZT A K*VA SZ*XET, ha erre akarta felfűzni a történetet. Mert az, és csak az lett volna az, aminél LEGALÁBB egy picit elgondolkodtató lehetett volna a történet. Ha másért nem, akkor azért, mert ugye a korában kifejezett nőcsábászként ismert Le Gris nyilván nem azért dobogtatta meg a női szíveket, mer ez volt a "legjobb repertoárja", amikor valaki a s*ggével fordul az irányába. Wazeg, legalább mutatta volna úgy, hogy Ő, legalább Ő meg volt arról győződve, hogy JÓ VOLT A NŐNEK. De így? Amikor TUDJA, hogy ez ERŐSZAK? Amikor wazeg Pierre grófnál bemutatják, hogy SZERETŐ, és ő is ott van, akkor sem fogja fel, hogy mi a különbség a halál ötven órája és a szürke ötven árnyalata között!? PFfffff...

Naszóval, és akkor most írom le azt a két lehetőséget, amire már utaltam, és ami miatt egy nő vállalta volna akkoriban azt, hogy akár meg is égethetik hamis tanúzásért:

- a feleség KÉRETETTE ODA Le Grist, ő küldette el a szolgálókat... elvégre, mégis honnan a jó büdös francból tudta volna Le Gris, hogy PONT AKKOR PONT NINCS SENKI "otthon"? Könyörgöm, ez egy ERŐD(!) volt, nem egy pajta, azt SENKI sem tudhatta, hogy csak a nő van ott egyedül... még Le Gris sem. Tehát, erre fel lehetett volna azt fűzni, hogy "odahívta", DE NEM D*GNI, csak a bélyeggyűjteményt megmutatni [fordított Weinstein case]. Na ez például egy érdekes konteó lehetett volna. Vagy éppen az, hogy nem is csak ennyi történt, hanem valójában HOSSZÚ viszonya volt vele, ÉREZTE, hogy terhes (nő volt wazeg), de mit szól a férj? Hát akkor mondjuk azt mondja, hogy "erőszak volt", mert akkor ugye nem fogja keresztbe lenyelni a terhesség miatt > ami nyilvánvalóan csak fattyú lehetett volna. Ergo, a férj kinyírta volna a nőt [joggal!], tehát "nem kockázat", ha hamisan tanúzik, mert akkor legfeljebb akkor hal meg. De akár életben is maradhat! Na ez például jó ürügy lett volna. Sőt mit több, akár az is, hogy éppen a hosszú viszony okán csalta csapdába Le Grist A SZOLGÁLÓ segítségével(!), hogy megvádolhassa erőszakkal. EZ a logika maximálisan alátámasztotta volna Le Gris azon védekezését, hogy "ártatlan", hiszen "nem volt erőszak" -> azt ugyanis nem mondhatta, hogy viszonya volt, mert akkor kivégzik.

- a másik pedig - milyen meglepő - az, ha valóban KEGYETLENÜL megerőszakolták. [A "kegyetlen" alatt értsd azt, hogy teljes mértékben az akarata ellenére, durván, erőszakkal közösültek vele, aminek a hatása napokkal később is érezhető volt és amit vagy nem tudott volna eltitkolni a férje elől, vagy nem bírta magában tartani a szenvedését] Itt persze akár azt is sugallhatta volna a film, hogy Le Gris szervezte meg a "kiüríttetést" valamilyen okkal, és EZÉRT tudta meglepni a nőt, vagy akár azt is, hogy "eldurvolt" valami, ami nem annak indult. Ez is hihetőbb lett volna, hiszen a gróf ficsúrjaként nyilván tudott volna módot találni akár a kiürítésre, akár "egy kis szolíd erőszakos ráhatásra", de ez végső soron csak az erőszak formáján változtatott volna. Viszont a filmben ezeket a különbségeket akár ki is lehetett volna bontani a különböző nézőpontok alapján. Például úgy, hogy eredetileg akár csábította is Le Grist a nő, DE AZTÁN MEGGONDOLTA MAGÁT, vagy akár úgy, hogy Le Gris kissé agresszívan adta elő az igényeit, de a végén már a nőnek sem volt ellenére az, hogy végre kielégült. Kismillió elszalasztott lehetőség!

Ehelyett kaptunk "nüanszokban" különböző, de egyebekben UGYANAZT a történetet. Amivel pont az a legnagyobb baj, hogy NEM TUDJUK, hogy mi történt, vagyis ÉLBŐL a "nőnek ad igazat a film", de így az egésznek nincs semmi értelme... hiszen, legyen, akkor most ugorjunk előre mondjuk csak az 1800-as évekig, az ujjlenyomat felfedezése előtti időkig. Tételezzük fel, hogy ez az eset akkoriban történik meg. Tessék mondani, mit tudott volna a bíróság mondani? Egy áldozat, egy vádló, ZÉRÓ bizonyíték, ugyan MIÉRT hinne bárki bárkinek?! Pontosan mi is történt volna akkoriban? Megmondom. Kesztyűt dob a lovag a gróf pofájába, majd vagy kimennek az erdőbe és pisztoly PÁRBAN formájában (halló, melyik kor is volt akkor a brutálisabb?!) orosz ruletteztek, vagy vívóteremben oldották meg a sérelmek rendezését. Na ennyit az "utolsó párbaj" kifejezésről, ami helyesen:

Az utolsó LOVAGI párbaj lett volna.

Mert pusztán azért, mert az "Isten ítélt" lecserélték a gyorsan ölő fegyverekre, a becsület okán vívott párbajok pont nem sokkal ezelőtt szűntek meg. Éppenhogy AKKORIBAN mentek ki a divatból és éppen azért, mert az igazságszolgáltatás olyan szintet ért el, amikor már nem volt szükség az Isten ítéletének a kérésére. Node lépjünk tovább, ma talán más a helyzet? Ha nincs tárgyi bizonyíték, mert mondjuk kotont húz az elkövető, eltelik pár nap, nincs tanú, akkor csak a MITÚ eljárás az, amivel egy férfit le lehet csukni, hiszen addigra a nő már rájött arra, hogy "őt tulajdonképpen megerőszakolták". De 2020 előtt ez nem működött volna... csak nézzétek meg, hogy szó szerint mennyi ártatlanul elítéltet helyeznek szabadlábra a magasságos egybesült államokban, vagy éppen azt, hogy milyen sok ügyet tudnak 50-70(!) év múltán lezárni, mert "végre meg lett a bizonyíték".

Na nehogy már azt a kort nevezzük sötétnek... és főleg, ha már sötétnek nevezünk valamit, akkor azt a kort kell annak nevezni, amelyet odahamisítottak, úgy 300 év időtartamban és amiről semmit sem lehet tudni, mert pont a tárgyi bizonyítékok "hiányoznak". Na az azért sötét, mert nem létezett. De ez egy másik történet.

Az viszont nem az, hogy lássuk a valóságot: A bírósági tárgyalás VALÓBAN lezajlott, és ebből a szempontból az nem sokban különbözött a mai világtól. Bármennyire is becsmérlik sokan azt a kort, DE ÖNMAGÁBAN AZ, hogy a király elé vitt ügyet MEGTÁRGYALTÁK azt jelenti, hogy NAGYON IS KOMOLYAN VETTÉK AZ ÜGYET. Sőt mi több, éppen azért kerülhetett sor a párbajra, mert a bíróság EGYIK FÉLNEK SEM TUDOTT IGAZAT ADNI. És ahol a nő is tanúskodott, mert szó sem volt arról, hogy nem számít, amit mond. Aki pedig epét hány a kérdésekre, az egyszer nézzen meg egy tárgyalást manapság, azokhoz a kérdésekhez képest ezek magas fokú kultúráltságról tesznek tanúbizonyságot.

Azoknak az idiótáknak a számára, akik pedig nem értik, hogy "a férfi hűbérén esett sérelem" azt üzenem, hogy legyenek szívesek felfogni, hogy ez abban a korban azt jelentette, hogy:

A FÉRFI KÖTELES AKÁR A HALÁLA ÁRÁN IS HELYREÁLLÍTANI A NŐ BECSÜLETÉT.

Tetszik érteni?

Pont az a lényege a lovagi etikának, hogy a VÉDTELEN(!) NŐTŐL(!) NEM VÁRTÁK EL, HOGY VÉDJE MAGÁT (ha tudja), HANEM A FÉRJÉTŐL VÁRTÁK EL, HOGY VÉDJE MEG A BECSÜLETÉT. AKÁR AZ ÉLETE ÁRÁN IS! Na tessék mondani feminácik, hol láttok ma ilyet? Hol van az, hogy a FÉRFI dolga az, hogy VÉDJE meg a nő becsületét? Hogy a nő maradjon is ki abból, hogy elégtételt vegyen, mert arra való a FÉRFI, hogy LEDÖFJE A ROHADÉKOT?

Na EZEK az érzések azok, amik kompletten hiányoztak ebből a moslékból.

Az pedig, hogy a nő "nem tudja, hogy mivel jár a hamis tanúzás", az valami olyan ordenáré történelemhamisítás volt, hogy csak úgy zeng tőle a ház: EGY HATÁLYBAN lévő, és nemrég még alkalmazott büntetési lehetőség mióta lehetett ismeretlen a számára?! Noch dazu, a hamis vallomás büntetése hosszú ideig állt fenn... Most komolyan, tényleg mennyire lehetett élteszerű az, hogy "ha tudja, hogy meghalhat, ha nem nyer a férje, akkor meg fog dögleni"? Ez valami rossz vicc?

AHOGY ANNAK AZ ELFELEJTÉSÉRE IS; HOGY EHHEZ ARRA AZ "APRÓSÁGRA" van elsősorban szükség, hogy A FÉRJE MEGHALJON!?

Basszus, a férje egy kibírhatatlan alak volt, aki állandóan pereskedett, de pont ebből következően azért pont nem vívott volna párbajt, hogy elégtételt vegyen a haragosán, mert az nem erről szólt, ettől neki nemhogy jobb nem lett, hanem Pierre gróf utálata miatt csak hátránya származhatott, ami valóban így is történt. Wazeg tehát, ez nem úgy nézett ki, hogy ha Le Gris legyőzi sakkban a férjét, akkor a feleségét megölik, hanem úgy, hogy ha a férje MEGHAL A BECSÜLETE VÉDELMÉBEN, akkor ő is meghal. De nem "csak ő", hanem "mindketten. Wazeg, ehhez képest az az ostoba picsogás? Jajj... pláne abban a korban! Ugyan már, röhej.

Egyszerűen egy tákolt, kókány, pocsék munka volt az egész. És mivel ilyen volt, ezért ez a hír ment ki már a moziból kijövőktől is, hogy "ezmiez", és innentől minek nézze meg bárki is a filmet? És főleg akkor, amikor a szereplőket úgy elmaszkolták, úgy eltrozították, hogy még a rajongóik is alíg ismerték meg őket. Wazeg, hát ki fogja ezeknek a "lovagoknak" a képeit kirakni gyerekként a falára? Hát kivel fog tudni bárki azonosulni? Egyik sz*rabb alak volt, mint a másik, a nők meg egyszerűen röhejesek voltak. Még csak abból sem tudtak filmet csinálni, hogy különbséget tegyenek aközött, hogy "mi az ami járt egy férjnek" és ezért "elvehette", magyarán, AMIT HAGYNIA KELLETT a nőnek akkor is, ha nem volt kedve hozzá - és aközött, amikor erőszakot tesznek rajta.

Egyszóval, ebből a történetből egy órási sztorit lehetett volna csinálni, de csak egy nagy rakás sz*r lett az egész.