Öt orvostanhallgató a halálközeli állapottal kísérletezik egészen addig, amíg a múlt tragédiáinak súlyos következményei miatt veszélybe nem kerül az életük.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
6/10
pihes
2023 aug. 05. - 14:41:43
6/10
90-es évek eleje, az valami egészen más korszak, jő volt. A filmek mélyebben próbálták átadni a legfontosabbat, másként. Egészen jól sikerült alkotás, nekem hiányzott egy kis ráadás, emiatt HAT/TÍZ
Kora tinikorom meghatározó filmélménye. Nagyon nyomasztónak találtam, ugyanakkor az üzenete miatt meg felemelőnek. Ami meg maradt bennem leginkább, hogy a kissrác és Kiefer jeleneteit eszelősen jól megrendezték, be voltam szarva attól a kis pöcstől rendesen :-).
Most újból megnéztem, tán több évtized után, hát ez a film semmit nem öregedett. A fősodorbeli, szórakoztatásra szánt filmek közül semelyik másik filmhez nem tudnám hasonlítani a hangulatát, egészen egyedi.
Brutál erős atmoszféra, letaglózó, szinte már hipnotikus képi világ (rengeteg neon fénnyel, füsttel, félhomállyal), nagyon eredeti megközelítése a lelkiismeret kérdésének, de mindezt bőven a szórakoztatás keretein belül.
Kiefer S. kiemelkedik a mezőnyből, teljes mértékben át tudtam élni a lelki szenvedését, és persze a fizikait is - felnőtt fejjel ugyanolyan ütősek a jelenetei, amikor a kis srác terrorizálja:-).
A sok nyomasztás után a végefelétől katartikus (kedvencem amikor Kevin B. elmegy a néger csajszihoz).
Joel Schumacher (rendezés) és Jan de Bont (operatőr) kiemelkedő munkát végzett: sokkal magasabb polcon kéne lennie ennek a filmnek a filmes köztudatban.
A filmet egyszer meg lehet nézni, érdekes történet, jó szereposztás és színészi alakítások, szuper szinkron, nekem annyira ez nem volt izgalmas, mint a 2017-es remake, lehet, hogy azért nem, mert azt láttam előbb, moziban.
Szinte a semmiből eszembe tegnap eszembe jutott egy filmcím, és az, hogy jó film volt ez anno 30 éve. Irodalom órán megnézette velünk Lehota János tanár úr. Egy mondatata sokáig zengett is a fülemben valamiért: "Jó nap ez a halálra" Olyan különcösen menőnek is tűnt ez a mondat, pedig nem nagyon kötődtem a halálhoz, nem kacérkodtam az öngyilkossággal, ellenben sokszor volt olyan illúzióm, hogy olyan rossz az életem, és nem lenne nagy veszteség, ha csak úgy vége lenne.
Most megnéztük újra, és tényleg jó film, bár félelmetes helyenként. Viszont semmivel sem félelmetesebb, mint akármelyikünk halála lesz, ha nem rendezi a sarait az élőkkel és a Teremtővel...
Amióta ismerem Jézust, nagyon idegenek, sőt kb érthetetlenek az ilyen halál vonzós mondatok, szóval "nem is olyan jó ez a nap a halálra"
Szuper film, izgalmas és lélektani egyben, nagyon jó a rendezés, a színészi játék, a történet egyaránt.0 Most, nagyon sok év után, sokadszor újranézve is szuper volt!
Én nem tudom ki az az....elvetemult, aki azt mondja, hogy jobb ez, mint a remake, de annál valami gond van!
Bár már megszoktam, s megint csak hangsúlyozom, itt port.hu-n mindenki akkora "filmkritikus", hogy ihaj, és ami sz@r az a jo, ami jo, az a sz@r...
Nos ez nem sz@r, csak nem jo!
Sokkal nézhetőbb a remake, mint sem ez. Ékes példa mikor nagy neveket vegyítenek egy adott filmben, vagy k@rva jo, vagy....vagy olyan mint ez!
Nagyon tetszett! Na ezen én is féltem kissé, és az alaptémája teszi ijesztővé, maga az élet nagy , félelmetes kérdései: halál, Isten, bűn, titok, odaát stb... persze ezektől nem is feltétlen kellene félni.
Nem vagyok ateista, így nyilván ebből az irányból közelítek.
Ezek a srácok a halálélményüknek köszönhetően jöttek rá, hogy rendbe kell hozniuk dolgokat az életükben, sőt Davidnek csak a halálában, vagy "odaát" volt lehetősége rendbe tenni a dolgokat. Talán Isten és ember között az egyetlen út a lelkiismeret és az abból adódó jó-rossz megítélése, a bűnbánat, a megbocsátás. Vagyis a szeretet. Bár konkrétan nem mondja ki a film, hogy a kísérletekkel bebizonyították Isten létezését, mégis ki lehet következtetni a sztoriból, ha arra gondolunk, hogy a lelkiismeret és a bűnfelismerés Istent feltételez. Mivel azokban a percekben amikor meg voltak halva a szereplők, az agy sem működött, valahonnan mégis csak jöttek azok a képek?! Einstein kimondja a lányához írt levelében: "A mindenséget összetartó legnagyobb erő a szeretet". A tudósok egy része megőrül, egy másik része hívő lesz, hiszen minél mélyebbre ásnak az anyagban, annál inkább nem tudják megfejteni annak értelmét és eredetét. Vannak emberi tulajdonságok, amik nem anyagból származnak, hanem Istentől kell, hogy származzanak. A szabad akaratunk, értelmünk, és az érzéseink különböztetnek meg minket az állatoktól. Ugye Isten képmásaira lettünk teremtve. Egy másik formában ugyan, de van tovább. A mennyországot úgy is el tudom képzelni, hogy az a végtelen világűrünk, csak egy másik dimenziója, illetve az összetartó erő, az energiák képezik magát Istent és helyet ad az emberek haláluk utáni "változatainak". Az egy ember számára fel nem fogható, magasabb rendű intelligencia.
"A valóság fölött létezik egy dimenzió: az igazság. A nézőpontok nem számítanak. Az egyetlen igaz nézőpont az a felső nézőpont, ami nem a miénk." - mondja Kovács Ákos. Illetve az Igazán, Az utolsó hangos dal, vagy a Szabadon című dalait tudom ajánlani azoknak akik hajlanak az Isten létezése felé.
Utoljára az Angyalok városa című filmen filozofáltam ennyit.
Nagyon egyetértek veled, ez egy méltatlanul mellõzött film. A színészek fiatalkoruk ellenére nagyot alakítanak. Még az általam nem nagyon kedvelt Baldwin gyerek is jó volt a neki kreált hülye gyerek szerepben. Aki teheti feltétlen nézze meg, bár ritkán játsszák.
Mindenképp megnézendõ film annak, akit foglalkoztatnak az emberi dolgok.
A színészi játék rendkívüli, már ekkor megcsillant az, hogy miért lettek õk a nagy nevek!
Megmutatja, hogy az a legfontosabb, hogy Te mit gondolsz egy múltbeli tettedrõl. És az, hogy szemlélteti, hogy sosincs késõ, hogy rendbe tegyél egy általad elkövetett dolgot - nagyon igaz!
Én akkoriban úgy hallottam, hogy több valódi, "halál" közelébe került ember élményét ötvözték bele a történetbe.
Az öregek is visszatekintve, azt szeretnék megváltoztatni, amit helytelenül tettek. Miért ne rendeznénk a dolgaink jó elõre?
Ha ezt a filmet megnézve, ezután jobban figyelsz arra, hogy mást indokolatlanul ne bánts meg, akkor ez egy - jó értelemben - életre kiható filmed lesz.
szerintem azért nem vetette fel eddig senki, hogy ez a valóságban mennyire kivitelezhetõ, mert ez egy misztikus thriller, ahol a sztori csak alibi. a hangsúly az atmoszférán meg a hangulaton van. az imdb-n rengetegen pontozgatnak, ezért a nagyon rossz és nagyon jó filmek egyaránt a közepes értékelés felé tendálnak. nagyon ritka, hogy mindenki szerint jó egy film. ráadásul a közmegegyezés szerinti "klasszikus" filmek nekem sosem jöttek annyira, amennyire illett volna pár kivételtõl eltekintve.
Spoiler!
A legjobb duma Oliver Platté: "Még jó, hogy én nem mentem át, különben most a 150 kilós dadám kergetne a megkezdett sonkás szendvicsével, amit tõle loptam el!"
SPOILER IS LEHET!!!
Abban egyetértek, hogy érdekes témájú film, de nekem különösebben nem tetszett. Azt le kell szögeznem, hogy a színészek remekül játszottak, nagyon jó volt látni mindannyiukat: Kiefert, Bacont, Juliát, Baldwint és Plattet is. Egytõl egyig remekül hozták a karaktereiket. A történet érdekes volt (talán ez a legmegfelelõbb szó rá), viszont nem tudom, hogy mennyire valósághû ez így. Érdekes, hogy még senki sem vetette ezt fel, akkor lehet, hogy mindenkinek teljesen világos volt, hogy ez így végrehajtható, én nem vagyok orvos, így nem tudom, de szerintem nem. Ha már leáll a szív és beáll az agyhalál (mert ugye itt mindkettõt megvárták), akkor onnan visszahozni embert már nem lehet (legalábbis a Vészhelyzet sorozatban nem volt ilyenre példa). Adhatnak neki akármennyi gyógyszert, akárhányszor kiüthetik, az már halott.
A másik, ami nem tetszett, az a némelyik karakternél fellépõ 'bûntudat', a néger lány és a másik kisgyerek jelenetei (tehát Sutherland és Bacon 'bûntudatai') rendkívül idegesítõek voltak. Érdekes, hogy sokan megemlítik, hogy mennyire félelmetes meg ijesztgetõs a film, én azért ezt nem mondanám. Inkább maga a hangulata az, ami magával ragadhatja az embert, és ez által érzi ijesztõnek. Mert az igaz, hogy a hangulata eléggé feszült (ezt nyomatékosítja szerintem a fõszereplõk körül lévõ 'kietlen' világ is).
A magyar szinkronja nagyon jó volt, illetve a zenéje is.
Egyszer meg lehet nézni, de véleményem szerint egyáltalán nem sorolható a klasszikus/alapfilmek kategóriába. És az is ugyancsak érdekesnek mondható, hogy a Port-on 8,6 az átlaga, míg IMDb-n mindössze 6,5. Én is utóbbihoz érzem közelebbinek a megfelelõ értékelést.
6/10
"Szeretem a beteg filmeket" Vajon mielõtt ilyeneket leírnak az emberek, elõtte elgondolkoznak rajta, és azon hogy az olvasónak mi lesz az elsõ gondolata?:D
Sajnos kevesek által ismert, és sajnálatos módon "elfeledett" filmremek, melynek (szerintem) örök helye van vagy volna minden idõk legjobb filmjei között.
A film amellett, hogy sokszor kimondottan félelmetes, mégis számtalan olyan dolgot is tartalmaz, ami MINDEN embert foglalkoztat. Élet és halál, bûn, bûnhûdés és bûnbocsánat, menny és pokol, lélek, halál utáni "élet". Mégis úgy teszi ezt, hogy nem tûnik "soknak", nem lesz szájbarágós, nem próbál semmit túlmagyarázni, sem túlmisztifikálni.
A színészek pályájuk elején vannak, akkor még alig ismert, mára "befutott" sztárok. Julia Roberts 23 éves, Kiefer Sutherland 24, William Baldwin 27, Oliver Platt 30 (de ezen film elõtt csak 3 filmben volt valami mellékszerepecskéje), Kevin Bacon "lóg ki a sorból" a maga 32 évével, de amilyen kölyökképû, nyugodtan õ is lehetne 23-24 éves. Látszik, hogy még nem vettek fel "sztárallûröket", zseniális módon és hihetõen játszák a szerepeiket.
Összegezve: NAGYON JÓ FILM!!! Mindenképpen a "nagyon ajánlott" kategória, végig leköt, végig feszültségben tart, egy perc üresjárat sincs benne.
SPOILER
A film végére kiderül (és valaki90 hozzászólónak ez a válasz a kérdésére), hogy a "bûnök" valahol nem is voltak olyan hatalmas, igazi "bûnök". Valahol a bennük lévõ bûntudat volt inkább az, ami mozgatta a dolgokat. Innentõl kezdve pedig lehet gondolkodni, hogy amikor beáll a klinikai halál, az agy is leáll, akkor hogyan, honnan jönnek, jöhettek ezek a képek, a bûn és a bûnbocsánat hogyan és miképpen alakul, mi által? Lehet, hogy nem is Istennek, hanem azoknak kell megbocsájtani, akik ellen valamit elkövettünk életünkben???
Julia Roberts sem tett semmi "bûnöset", legfeljebb önmagát hibáztatta apja haláláért.
SPOILER VÉGE
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások