Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Solaris I-II.

Solyaris
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott szovjet sci-fi, 165 perc, 1972

Értékelés:

66 szavazatból
Szerinted?
45 hozzászólás
+ 2 kép

Értékelés:

66 szavazatból
Szerinted?
45 hozzászólás
A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Donatas Banionis
Kris Kelvin
Natalja Bondarcsuk
Khari
Jüri Järvet
Dr. Snauth
Nyikolaj Grinko
Kelvin apja
Anatolij Szolonyicin profilképe Anatolij Szolonyicin
Dr. Sartorius

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Díjak és jelölések

További jelölések mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
2/10
Révész István 2021 okt. 02. - 21:18:37 2/10
A történet egészen jó, de a film az egy nagy kalap sz... Borzalmasan vontatott, lassú, percekig nem történik semmi. Hát persze, így lesz a semmiből 2,5 óra. A párbeszédek is olyan szürkék, mintha nem is emberek lennének...
Válasz
10/10
steelprophet 2018 aug. 21. - 12:54:35 10/10
A Szovjetúnió válasza 2001. Űrodüsszeiára. Na ennyit a propagandáról...
Válasz
fourdogs 2017 ápr. 13. - 09:21:38 Előzmény drtibi
ANNO Filmklub – A II. világháború
Alternatív történelem
13. vetítés - 2017. április 19. (szerda) 17:30
Részvételi szándékát kérjük, az info@phistory.hu email címen vagy a 06-1-301-4920-as telefonszámon jelezze. Köszönjük!

Christopher Menaul: A Harmadik Birodalom
(színes, szinkronizált, amerikai háborús filmdráma, 106 perc, 1994)
Válasz
drtibi 2017 febr. 18. - 18:50:00
mintegy 45 évvel ezelõtt készült, és ma is örömmel nézhetõ Alkotás! A még korábban olvasott könyv után rám is a Soderbergh féle volt nagyobb hatással, én is azt láttam elõször, de ez természetes. Egyébként az ismertetõvel szemben nem feliratos, szinkronizált.
Válasz
7/10
Sadenal 2013 jún. 08. - 15:17:51 7/10
Én a Soderbergh-féle verziót láttam elõször és az sokkal nagyon hatást gyakorolt rám (fõleg a zene miatt volt nagyon érdekes és különös atmoszférája), amit én itt csak a legvégén éreztem, de ott nagyon erõsen. A könyv is tetszett. Én nem tudom annyira ajnározni, mint itt a többiek, de aki ezt a filmet leszarozza, az tényleg nagyon beteg és éretlen. :O :)


7/10
Válasz
Kakukk76 2013 jan. 25. - 00:39:16 Előzmény zampano
Egy-két fokkal jobb a ponyvaíróknál? hát te nem vagy magadnál... vagy váltólázad volt amikor ezt írtad... tessék szépen utánanézni Lem munkásságának és a scifihez viszonyulásának és vitáinak. Tarkovszkijnak a filmet is alig engedte elkészíteni, mert azt gondolta, hogy kiheréli a könyvét... késõbb az amerikaiaknak csak azért engedte, mert azt mondta, hogy már idõsnek tartja magát, nincs kedve vitatkozni ilyen dolgokon...
Válasz
Kakukk76 2013 jan. 25. - 00:34:08
Nem, nem muszáj elolvasni a könyvet. De érdemes mert az is marhajó!!

Mondjuk nekem sok szempontból a késõbbi, amerikai Solaris változat is tetszik, bár tény, hogy vannak benne gagyi dolgok. De azt gyanítom, a gagyi részeket nem a rendezõ szerette volna így, hanem a befektetõk. Szegény Tarkovszkij, ha neki is ilyen technika állt volna rendelkezésére... bár a fene tudja, lehet, hogy nem is kellett volna neki túl menõ technika, állítólag eredetileg azt akarta csinálni, hogy nem is egy másik bolygóra viszi el a történetet, hanem szépen lassan kiderül, hogy a Földrõl van szó. De ebbe nem egyezett bele Lem. Gyanítom, ezt próbálta meg egy kicsit áthidalni azzal, hogy a film elején ugyanúgy mutatta a vizet és a benne ringatózó növényeket, meg a Solaris bolygón is. Na de szóval végül nem a Földre készítette. Helyette megtalálta késõbb a "Piknik az árokparton" címû regényt és megcsinálta belõle a Sztalkert.
Meg ki akart menni a tokiói világkiállításra, hogy ott kamerázzon a filmhez mindenféle futurisztikus dolgot, de a szovjet hatóságok nem adták meg neki idõben a vízumot, végül addig tologatták a kérelmet, hogy a világkiállításnak vége lett... így maradt az, hogy csinált hosszú képeket a japán közlekedésrõl (ami a keleti blokk átlag polgára számára még így is elég futurisztikusnak hathatott).

Ja igen. Meg szeretem azokat a hozzászólásokat/filmkritikákat is, amikor az amerikai Solaris filmet leanyázzák, hogy mennyire átírja, meg leeccerûsíti, meg elhalivúdiasítja a Tarkovszkij filmet. Ezekbõl a véleményekbõl mind lehet tudni, hogy nem olvasták a könyvet. Akkor tudnák, hogy már Tarkovszkij is erõsen belenyúlt az eredeti történetbe, idõnként pont olyan helyen, amit az amerikaiaknak hibaként rónak fel. Hehe.
Az persze tény, hogy az amcsik igyekeztek minél több ember szellemi befogadókészségéhez eljuttatni a történetet :)

Azt persze lehet mondani erre a filmre, hogy nem tetszik, van ez így. De azt mondani erre a filmre, hogy szar, nos szerintem az már róla is túl sokat elárul :/
Válasz
tmp0124 2012 ápr. 18. - 01:46:52
Most néztem végig a filmet és hihetetlen csalódott vagyok. Mûalkotásként talán képvisel értéket, de mint film teljesen zagyva. Nem olvastam a könyvet és nem értettem meg mirõl szólt a film, utána kellett néznem. Amennyiben a Wikipedia hitelesnek tekinthetõ, nagyon jól eltalálja a véleményem: "Tarkovszkijt Lem regényébõl egyetlen motívum érdekelte: a megelevenedõ lelkiismeret" és végig azért harcolt, hogy megszabadítsa a filmet a sci-fi fantasztikumától. Most vagy nagyon bénán csinálta a megszabadítást, vagy Lem erõltette a saját motívumait, de pont annyi sci-fi elem benne maradt, hogy ne lehessen eldönteni mirõl is szól a film, de a cselekmény minden sarokpontja hiányozzon körülbelül a film felétõl kezdve. Ha sci-fi-nek tekintem, akkor szerintem mindenkinek nyilvánvaló, hogy hiányos a világképe, ha viszont drámának, akkor pedig a pár kivételével a többi szereplõnek nem sikerült megtalálni a helyét, csak belezavarnak a mondanivalóba. A képvilág tényleg jó, erõs, teljesen megragadó a rendezés, de elõször én azt hittem, hogy valami össze-vissza vágott kalózverziót töltöttem le, mert a vágás szörnyû, az alkotás nem kerek egész. Lehet elolvasom inkább a könyvet, bár azt nem magasztalják annyira, mint a filmet.
ÖSSZEGZÉSként úgy gondolom, hogy ha nem olvastad a könyvet, szinte biztos, hogy nem fogod tudni értékelni a filmet. És ez igenis elszomorító.
Válasz
10/10
mosfilm 2012 jan. 27. - 04:11:24 10/10
Meghökkenve olvasom a kommenteket! Azt még megértem, hogy, ha valaki a sci-fi, pláne a mai sci-fi igényével lép be a moziba akkor csalódni fog mert lézer fegyver nem sül el és ûrlények elõl sem kell megmentenie a világot Bruce Willisnek és valami útszélrõl összeszedett néger hülyegyereknek aki azonnal átlátja a NASA számítógépes rendszerét... De aki fontosnak tartja egy Orosz film megnézése után az önkommentelést az minimum érti az Orosz "lélek" jellegzetes képi megnyilvánulásait ami Tarkovszkijnál a lehetõ legerõsebb, annak ellenére, hogy az õ filmjei a legkevésbé rágják szájba a naaagyívû érzelmeket. Ennek ellenére az értelmezésük klasszikus: elõször az érzékek és csak azután a belõlük fakadó értékítélet. Számomra a Solaris egyszerûen minden idõk egyik legjobb filmje a Stalker, a Blade runner mellett. Stanislaw Lem írásai mélyen elgondolkodtatóak és bár kritika érte itt a stílusát (mert tartalmilag érthetetlen lenne a "ponyva" jelzõ) de nehéz nála nagyobb filozófikus írót találni. Felvetései, következtetései, ábrázolásai fantasztikusak. A Solaris film ennek méltó megfilmesítése. A film közepén azt mondtam, hogy a könyv jobb, a film végén azt mondtam, hogy a film a jobb. Ezt tartom ma is. Egyszerûen csodálatos. Nem mellesleg a legfontosabb filmnek is tartom. Ugyanis az elsõ volt ami komolyan felvetette a kérdést a Mátrix elõtt, hogy mi is az a valóság? A mû érzelmileg ad választ erre a kérdésre, mégpedig a fõhõs ábrázolásán keresztül az utolsó képsor által. Ez a könyvben nincs így hangsúlyozva de Tarkovszkij értette és továbbgondolta a lényeget: A valóságunk az nem filozófiai értelemben az ami mellet érzelmileg tesszük le a voksot. Az határoz meg bennünket még akkor is amikor annak minden egyes eleme a tudat által is belátott módon "csak" egy Solaris-óceán tudatmódosítványa, azaz nem az "objektív"-nek eddíg vélt valóság. Ezáltal kettõs a tanulság: ha megfogható, átélhetõ, ha szerethetõ, akkor belehelyezzük a lényegünket és mindegy, hogy milyen tudati ismeretünk van az eredetérõl (lásd a nõ az "csak" az óceán rekreálmánya). Másrészt, ha van szeretet, ha az ember kap még egy esélyt szembenéznie magával akkor megtanul megbocsájtani és megtanulja rendbehoznia a hibáit. Ez utóbbi olyan mint a megtérés: megérti, megbánja és soha többé nem követi el. Jobb emberré lesz. Én is kicsit azzá válok mindig, ha megnézem ezt a filmet. Ha nem tetszik akkor: A-merõben más elvárásaid voltak. Javaslom más irányt vegyél! B- Nem értetted meg a filmet. Nem a te hibád. Olvasd el a könyvet és utána nézd meg. Szégyellni fogod, hogy szamárságokat kommenteltél. Megéri: olyan kis csodát kapsz a léttõl, mint semmi mástól! Üdv
Válasz
psytrance 2011 máj. 28. - 12:44:12 Előzmény ferp
Ja és még valami, kedves filmszakértõ spanom. Ez az alkotás sokkal inkább egy utazás és meditáció, mint hagyományos értelemben vett sci-fi. Tudod, arról szól, hogy egy kicsit kapcsoljunk már ki, kis nyugi legyen, kicsit higgyük már el, hogy a világban még maradt legalább egy-két csöndes és szép hely, dolog, motívum, érted, hogy vannak mélységek, és tulajdonképpen nem naivitás feltélezni egy tökéletesebb világot. Olyan vonatkozásban tényleg nem üti meg a sci-fi mércét, hogy például nincsenek benne lépegetõ meg ionágyúval durrogtató robotok, nincsenek benne kamionná átváltozó robotok, és nincsenek benne olyan dumák, hogy pl. "A droidikákkal nem bírnak el". A robot és a droid ez esetben viszont te vagy. Ha érzelmi és intellektuális igényed van a robotfightra, az nem baj. Csak ne röhögjél már ki egy olyan filmet, ami más természetû érzelmi (és intellektuális) igényeket elégít ki. Peace!
Válasz
Összes hozzászólás