Szemüvegesek

Bakancslistához adom
magyar filmdráma, 78 perc, 1969

Értékelés:

21 szavazatból
Szerinted?

Valkó László fiatal építész (Bujtor István) egy tervezőintézetben dolgozik. A sok gépies munka után úgy tűnik, végre nagy feladatot kap, megtervezheti élete első házát. Igaz, csak egy lakótelepi panelházat, de Valkó hisz saját ötletességében és tehetségében. Ambiciózus megoldásait azonban sorozatosan elutasítják. Ám mintha magánélete kárpótolná. Úgy tűnik, sikerül megszereznie a lakást, ahol eddig eltartási szerződéssel éltek.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
vino-et-veritas 2017 aug. 26. - 15:18:56 Előzmény György Kádár
Nagyjából.

Mivel a budapesti lakások alapvetõen állami tulajdonban voltak (+úgy-ahogy - inkább alig - az állam is tartotta fenn/renoválta az ingatlankezelõ vállalatokon keresztül), a lakók (akik tulajdonképpen csak bérlõk voltak) csak korlátozottan ruháztak be a lakások felszerelésébe (nem is nagyon tehették).
Vélhetõen Valkóék mégis "szereztek" egy jobb gázbojlert a régebbi lakásba, amit persze nem akartak otthagyni a csere után...

OFF
Amúgy ma már jórészt értelmetlen és idegesítõ az "albérlõ", "albérlet" kifejezések használata, ami abban az idõben teljesen érthetõ volt.
Valkóék is valami hasonló, albérlõi (vagy társbérlõi - lásd a jelenetet a szabónál) minõségben voltak az öreg "nagyságával" egy lakásban.
Ma a lakások szinte mind magántulajdonban ("bérbeadó") vannak, így, akinek kiadják azt (bérleti szerzõdés), az simán "bérlõ" (és nem "albérlõ").
Ráadásul, ha õ "albérlõnek" adja ki tovább a lakást, akkor õ is repülhet...
Persze - mivel itthon minden és annak ellentéte is elõfordulhat -, azért létezhetnek valamilyen formában "klasszikus albérlõk" is...
György Kádár 2017 aug. 18. - 13:48:49
Azt a boyleres témát értette valaki?
György Kádár 2017 aug. 17. - 15:04:19 Előzmény Vinogradov
Néhány film, amelyben Bujtor értelmiségit alakít:

Színház az egész... - Komédiások (színház igazgató)
Gyertek el a névnapomra
Ripacsok (rendezõ)
Haladék
Az a szép fényes nap (követ)
Allegro Barbaro (miniszterelnök)
BUÉK! színész (vegyészmérnök9
Ûrtörténetek (orvos)
Barátom, Bonca (festõ)
Nápolyt látni és... színész (magyar vígj., 1972)
A legszebb férfikor
Én vagyok Jeromos (fõmérnök9
Harlekin és szerelmese színész (egyetemista?)
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 15. - 22:28:26
A film önmagában tényleg nem túl erõs, Domján Edit viszont nagyon is az - mármint az alakítása.

S még értékesebb abban a tekintetben, hogy az az utolsó filmje...
offtopic
linga 2010 jan. 15. - 19:04:19
Az értelmiségi lét posványáról szól A labda is, Jókai Anna novellájából, Domján Edit fõszereplésével. De elég lapos, sajna....
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 15. - 16:37:59 Előzmény fredi60
HIBAIGAZÍTÁS:

A helyes cím: Hogy szaladnak a fák...

És eszembejutott még két kitûnõ film: a Húsz óra, amelyben az értelmiségi fõhõs mozaikokból próbálja összerakni a cselekményt és Novák Márk, a fiatalon elhunyt, nem mindennapi magyar rendezõ egyetlen nagyjátékfilmje, a "Szentjános fejevétele", amelyben rendhagyó módon nõ az értelmiségi fõkarakter - Béres Ilona.
Vinogradov 2010 jan. 14. - 11:01:53
Persze, csak kérdés, hogy kinek az egyénisége képes elviselni ezt az egyébként több mint elkeserítõ megalkuvást - mert valamennyire rugalmasnak persze kell lenni az életben, kompromisszumok nélkül nem lehet létezni a világban, de a megalkuvás, az már más.

Fõleg ha az egyéniség elvesztésével jár...

És a végkövetkeztetés persze az az amúgy ordas nagy közhely lehetne, hogy egy kollektivizált társadalomban az egyén minden igazi vonása elvész - ez viszont sztem igazi tragédia.

És a film is jól érzékeltette ezt...
feketevipera 2010 jan. 14. - 08:02:27
Véleményem szerint azért a filmben a dilemmának van megoldása (sõt talán csak ez az egyetlen lehetséges megoldása van): a megalkuvás. Amikor Valkó a vége felé megmutatja a terveit, abban egyeznek meg (ha jól emlékszem), hogy 2-3 emeletet az õ tervei szerint készítenek el, a többit pedig hagyományos módon. Kompromisszumok nélkül nincs sem fejlõdés, sem egyéni elõrehaladás. Mindent a középszerûség, a sematizmus ural, nem szabad újításokkal elõállni, nem szabad a hivatalos elképzelésektõl különbözõ elgondolásokat felvetni. Úgy sejtem (bár lehet, hogy ez téves elgondolás), hogy Valkó a késõbbiekben szintén beolvadt a középszerû emberek közé, mert nem nagyon maradt más választása.
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 13. - 23:42:43 Előzmény feketevipera
"Kicsit (vagy nagyon) paranoid helyzet ez, hiszen a tervezõknek dolgozniuk kellene, viszont az embernek az az érzése, nem nagyon lehetnek önálló gondolataik."

Na igen: tökéletesen rátapintottál a film lényegére, amely pontosan ebben a dilemmában leledzik.

Megfelelések, megrendelések, financiális szempontok erdejében egyszerûen még az egyéniség csírája is elvész...

És így épül egyenházakból egyenvilág...
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 13. - 23:40:44 Előzmény feketevipera
Igen, közben én is belegondoltam, és 100 %, hogy arról a filmrõl lesz szó...
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 13. - 23:40:05 Előzmény fredi60
"egyébként legjobb emlékezetem szerint értelmiségi mivoltában nem közvetít nekünk alapvetõ igazságokat az értelmiségi létrõl, mint olyanról."

Látom, szereted a nagy szavakat. :)

Mivel ennyire érdekel téged a korábbi értelmiségi lét, figyelmedbe ajánlom a következõ filmeket."

Az idézet az "Álmodozások kora" c. filmre vonatkozik és arra, hogy Bujtor, mint értelmiségi, nem játszik benne kiemelkedõ szerepet.

Egyébként, hogy játsszik-e értelmiségieket: valóban, a BUÉK fõszereplõjének karakterét kifelejtettem - nade most legalább megkövetem magam.

Viszont a Megszállottakban és a Falakban nem is szerepel...

(Nem mellesleg mind a négy filmet láttam már - habár a BUÉK-ot korántsem teljesen érett tudattal).

De ha már értelmiségi lét és Kádár-korszak, akkor:

- Ereszd el a szakállamat! (1973) és Zongora a levegõben (1974) Bacsótól
- Oldás és kötés (1963) Jancsótól
- Földobott kõ (1968) Sárától (nem mellesleg ld. a film topicjában általam leírtakat)
- Nézd hogy szaladnak a fák... (1966) - Zolnay Páltól (szintén ld. a film topicjában általam leírtakat)
- A Hatásvadászok (1983) Szurdi Miklóstól
- Az Utazás Jakabbal (1972) Gábor Páltól

Pl... :)

Amúgy egyetértek, bár a Megszállottak sztem még eléggé önmagán viseli a sematizmus örökségének nyomait...
offtopic
feketevipera 2010 jan. 13. - 20:30:41 Előzmény Vinogradov
A vitorlázós filmhez szeretnék hozzászólni. Lehet, hogy a Harlekin és szerelmese c. filmre gondoltok? Bár abban Sáfár Anikó játszott.
feketevipera 2010 jan. 13. - 20:27:12
Tartalmas film volt ez, bizony gyakrabban kellene vetíteniük hasonlókat. Ebben a világban nem sokat ér az újító szellem, annál fontosabb a törvény betûihez és a szokásokhoz való görcsös ragaszkodás. Valkó a munkatársai között lényegében egyedül marad, nem nagyon talál pártfogókat, ráadásul a kollégái is tehetetlenek az "odafent" lévõkkel szemben, akik mindent meghatároznak. Kicsit (vagy nagyon) paranoid helyzet ez, hiszen a tervezõknek dolgozniuk kellene, viszont az embernek az az érzése, nem nagyon lehetnek önálló gondolataik. Ha pedig mégis vannak, akkor a sorsuk a kompromisszum lesz, másképp bukásra vannak ítélve.
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 07. - 17:38:15
Miféle film ez?

Látni akarom!

Soha életemben nem hallottam róla. Valószínûleg nem kisfilm, mert nem tûnik mély mûvészi koncepciójú alkotásnak, szóval itt rendes játékfilmrõl lehet szó...

Hihetetlen - már azt hiszem, hogy minden magyar játékfilmmel találkoztam már egyszer, amivel csak módomban állhatott, de mindig van valami új...



Törõcsik Mari:

Jujj - borzasztó.

Miért?

Ott van pl. Torday Teri - minden tekintetben annyira adódott volna, mint Lõcsei fehér asszony...

Gyönyörû nõ volt, erõs kisugárzással bíró és nagyon-nagyon érzéki.

Vagy Bordán Irén, akit szintén el tudtam volna képzelni a hetvenes években, a film készítésének idején, ebben a szerepben...
kgyuri0 2010 jan. 07. - 16:56:10
Meg volt még a Párbeszéd(1963, HerskóJános)
kgyuri0 2010 jan. 07. - 16:51:25
Hát, komolyan megzakkanok: emlékszem, hogy tkp akkor láttam elõször Esztergályost talán Bujtort is, de nem voltam valami nagy figyelõje a kortárs magyar színészpalántáknak.
Hol volt akkor még ÖtvösCsöpi?!
Bujtor egy kifejezetten slank igen jóalakú pasi volt, Esztergályos meg bûbájos pécsi balettpatkány, aki egyfolytában a vitorlás kajütjének tetején illegette magát a nézõknek, meg persze Bujtornak. Ha jól rémlik(?), körbe hajóztak a Balatonon, s különbözõ “kalandjaik” voltak. Mindenhol voltak ivócimborák meg sporttársak s ment a nagy lamúr.
Az a feneség, hogy próbálok rákeresni a régebbi filmjeikben, s sehol nem találok még gyanúsat sem. Pedig LÁTTAM!
Még az is lehet, hogy kisfilm volt, de BalázsBélások közt se találtam.
Rejtély, mely soha se oldódik meg.
Amit Töröcsikrõl írtál teljesen igaz, én attól voltam nagyon meglepve, hogy Maár vele játszatta a Lõcsei fehérasszonyt. Hát, szánalmasan röhejes hatást tett.
9/10
offtopic
fredi60 2010 jan. 07. - 13:58:48 9/10
"egyébként legjobb emlékezetem szerint értelmiségi mivoltában nem közvetít nekünk alapvetõ igazságokat az értelmiségi létrõl, mint olyanról."

Látom, szereted a nagy szavakat. :)

Mivel ennyire érdekel téged a korábbi értelmiségi lét, figyelmedbe ajánlom a következõ filmeket.

- Megszállottak (1961)

Elrontott házasságából vidékre menekül a fõvárosból Bene. Az alfödi telepen vizet kell találni, hogy legyen mivel öntözni. Bene eleinte nem hajlandó segíteni az állami gazdaság igazgatójának, az elsõ siker után azonban egyesült erõvel, hatalmas lelkesedéssel csapnak bele a probléma megoldásába. Még a hivatali utat is megkerülik amikor látják, hogy annak betartásával semmire sem jutnak. A két férfit ezért megbüntetik, de az utolsó pillanatban érkezõ KB-tag kihúzza õket a csávából.

- Álmodozások kora (1964)

A szakmai karrier és a szerelem problémakörei hangsúlyosak. Fõhõsei frissen végzett elektrotechnikai mérnökök, akik mindenek fölött hisznek a barátság és a csapatszellem erejében, ezek segítségével remélik áttörni az öregek és tehetségtelenek falát. A fiatalos ideák és az illúziómentes realitás csatájából azonban úgy tûnik, az utóbbi kerül ki gyõztesen, a baráti társaság felbomlik, közös világmegváltó terveik elenyésznek, s ami újra összehozza õket, a halál rögvalósága: az egyik fiú betegsége és halála kapcsán találkoznak újra.

- Falak (1968)

A Falak az a film, mely a mérnök-értelmiséginél a professzionizmus mögötti indítékra is rákérdez: ugyan miért és kinek, milyen távolabbi, magasabb cél érdekében vívja a hõs a maga izgalmas, de mégiscsak partikuláris termelési csatáit? Van-e egész, amibe ez a személyes elhivatottság - mint rész - illeszkedik? Kovács András azon az oldalon áll, ahol erre persze igenlõ a válasz, de ennél sokkal érdekesebb, hogy az ideologizálás hosszú pihenõje után elõször megint föl meri tenni a kérdést, és komolyan végig is gondolja – hõseivel végiggondoltatja – a lehetséges válaszokat.

- BUÉK! (1978)

„Lehet az, gyerekek, hogy egyszer az életben sikerül nekünk valami?” – teszi fel a költõi kérdést a BUÉK! egyik fõhõse két munkatársának a gyógyfürdõ medencéjében a film elején, s már a helyszínbõl is sejthetjük, hogy a történet maga a kérdésre adott nemleges válasz gazdagon illusztrált kifejtése lesz.


És továbbra is Goddard?? :DDD Igaz, legalább következetes vagy!
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 07. - 13:21:43
"A kedvedért néztem meg, annak idején ez kimaradt.
Néhány ”ünneprontó” megjegyzés:
Engem Bujtor az értelmiségi kevésbé lepett meg! Nem szerepelt õ az
Álmodozások korában?
De az biztos is, hogy EsztergályosCval együtt voltak egy vitorlázós filmben, ott sztem valami értelmiségi fiú lehetett."

Korrigálandó az általam leírtakat: az "Álmodozások korában" Bujtor valóban értelmiségit játszik, de ott nem túlságosan nagy a szerepe, és egyébként legjobb emlékezetem szerint értelmiségi mivoltában nem közvetít nekünk alapvetõ igazságokat az értelmiségi létrõl, mint olyanról.

Ha Bujtor és vitorlázós film, akkor vagy ÖtvösCsöpi - de az nagyon nem értelmiségi gyerek - vagy az 1966-os "Viharban" c. film. Mindenestre Esztergályos Cili egyikbõl sem rémlik. Az utóbbi filmre nem nagyon emlékszem - elég unalmas volt, nem a korszak filmmûvészetének a dísze, pedig most olvasom meglepve, hogy Sarkadi (!) mûbõl készült adaptáció!

Egy biztos: némi korrekcióval továbbra is állíthatom, hogy egy-két apróbb kivétellel a "Szemüvegesek" egyetlen film, ahol Bujtor teljes életnagyságban és minden gesztusával igazi és hamisítatlan értelmiségit alakít.



"Viszont engem meglepett Töröcsik, az biztos, hogy kettõjük párosára filmen nem emlékszem."

Bujtor és Törõcsik...
Nekem sem rémlik...

Tudom, hogy most nagyon-nagyon gonosz leszek (meg is érdemlem, amit majd ezért kapok), és ráadásul még szeretem is Mari néni filmjeit és alakításait (a legutóbbiak közül például a Janisch Attila filmben és Maár Gyula "Hoppá" c. alulnézeti rendszerváltás-kompozíciójában alkotott nagyon nagyot), de a hatvanas évek végén már nem volt az a kedves, szép lányka, mint az ötvenes években - mégis, néhol olyan szerepeket osztottak rá, mintha, nem is tudom, valami Femme Fatale lenne. Nekem a Szõnyi G-féle, amúgy fantasztikus Fejes-adaptáció, a "Jó estét nyár, jó estét szerelem" esetében volt ez nagyon zavaró.

De végülis, mondhatni, lehet, hogy ez csak hitelesebbé tette az ekkori filmjeit.



"Szegény Ronyeczra meg úgy emlékeztem, hogy nem volt ilyen égtelenül vastag lába."

Jó színésznõ volt amúgy, bár a szépség szobrát szintén nem biztos, hogy róla mintáznám meg...



"Azt csak most vettem észre, ha nem néztem oda, Bujtor hangja tisztára Latinovitsé volt."

Igen - egészen hasonló hangszínnel rendelkeztek, csak Latinovitsé "pár hanggal" magasabb volt...



"Aztán én nem vagyok egy bridzsjátékos,de legjobb tudomásom szerint az nem olyan, mint a csapdlecscsi, hogy cask úgy egy idegen beesik a partiba, aztán adj neki, a pároknak némi gyakorlattal kell rendelkezni, erre legalább utalás lehetett volna.
A film elejét sajnos nem láttam."

Az a helyzet, hogy az elsõ tizenöt percrõl én is lemaradtam - ettõl függetlenül állíthatom, hogy a film ebbõl pont annyit mutatott meg, amennyit érdemes volt. Sõt, még egy kicsit sokat is - nekem a Törõcsik féle intermezzo kifejezetten üresjáratként hatott, minthogy semmilyen dramaturgiai szerepe nem volt.

Persze ebben benne lehet a modernizmus Simóra gyakorolt hatása - ne felejtsük el, hogy pl. Antonioni a "Kaland" kellõs közepén a film fõ dramaturgiai szálát "sikkasztja el"...




"De elég zavaros volt nekem: 1.Túl drágának, megvalósíthatatlannak ítélték Bujtor terveit; 2. Nem lakásokat, hanem szolgáltató, “üzletházat” akartak építeni(errõl mint ha lett volna elõzõleg szó, esetleg erre célozhatott továbbá Bujtor, hogy mindent elõrõl kell kezdeni, valamint így legalább értelme lehetne Avar magyarázkodásának: hogy 10ezer ember magasabb szintû lakhatást kap)."

A film pontosan errõl a fajta bizonytalanságról, bizonytalankodásról szól és arról, hogy ilyen körülmények között tényleg nehéz érdemi munkát végezni...



"Különben Avar dumája csak afféle elvtársias, kartársias “rizsa”. Ez utóbbi sem baj, attól még “ülõbb” a korrajz."

Elvtársias, kartársias duma ("No, fúrnak már?"), de azért mégiscsak kardcsörtetés. (Amúgy nagyon szeretem Avart - az egyik kedvenc színészem és emberként is nagyon nagyra tartom - a mai magyar színészek túlnyomó többsége arra sem méltó, hogy a lába nyomát megcsókolja.)



"Jó lenne, ha ezt afilmet megnéznék fiatalok, pl. bõsz komcsizók, hogy lássák esetleg az akkori helyzetet. De persze, azoknak Gyõzike, meg Benkõ a testhezálló mûsoruk."

Az a legelkeserítõbb, hogy - ha már az értelmiségnél tartunk - sokak számára, akik teljesen el vannak vágva a külvilágtól (pl. borsodi nyomorult kis falvak népe) Benkõ jelenti a mai magyar értelmiségit... :)



"Nem tudtam hová tenni az idõnként megjelenõ korabelies hangulatú feliratokat(Az állam 340 Ft-tal dotálja a korszerû temetkezési módot; Ennyi meg ennyi ember tanul hazánkbam; Mi a szabadság(Engels szerint))."

Istenem, hogy mindig a lényeg marad ki!

A magyar kritika szakmaibb szárnya (Schubert Gusztáv pl.) ujjongva üdvözölte Jeles András 1979-es "Kis Valentino"-ját. Az, azóta már világosan látszik, magyar posztmodern egyik legnagyobb dobása ugyanis a film "cselekményéhez" legfeljebb igen áttételesen kapcsolható, néhol, legalábbis látszólag, tökéletesen értelmetlen feliratokat alkalmazott a vizuális üzenetet megerõsítendõ.

A kortársaknak döbbenetes módon, mintha fogalmuk sem lett volna róla, hogy a pontosan tíz évvel azelõtt készült "Szemüvegesek" már alkalmazta ezt a módszert, ezzel, mondhatni "meghaladva saját korát".

Hogy Simó Goddard vagy mások hatására élt a feliratnak ezzel az elidegenítõ funkciójával, azt nem tudom, de az biztos, hogy az inzertek alkalmazása igen gyakori a korabeli magyar filmekben (viszont, persze, mindig a dramaturgiával szoros összefüggésben) - gondolj csak a "Tízezer nap" elején megjelenõ Valery-idézetre, vagy a Tanu-ra.

Ehhez képest, és ezt még egyszer kiemelném, jelen filmalkotás a kontextus konnotációjában nem magyarázható, önálló szemiotikai funkcióval bíró eszközként értelmezi a feliratot - ha érted, mire gondolok... :)

(Mint ahogy még vagy fél tucat posztmodern magyar film teszi ezt késõbb, köztük pl. a Szõke-Badár koprodukcióból született "Európa kemping")
kgyuri0 2010 jan. 07. - 11:50:00
A kedvedért néztem meg, annak idején ez kimaradt.
Néhány ”ünneprontó” megjegyzés:
Engem Bujtor az értelmiségi kevésbé lepett meg! Nem szerepelt õ az
Álmodozások korában?
De az biztos is, hogy EsztergályosCval együtt voltak egy vitorlázós filmben, ott sztem valami értelmiségi fiú lehetett.
Viszont engem meglepett Töröcsik, az biztos, hogy kettõjük párosára filmen nem emlékszem.
Szegény Ronyeczra meg úgy emlékeztem, hogy nem volt ilyen égtelenül vastag lába.
Azt csak most vettem észre, ha nem néztem oda, Bujtor hangja tisztára Latinovitsé volt.
Aztán én nem vagyok egy bridzsjátékos,de legjobb tudomásom szerint az nem olyan, mint a csapdlecscsi, hogy cask úgy egy idegen beesik a partiba, aztán adj neki, a pároknak némi gyakorlattal kell rendelkezni, erre legalább utalás lehetett volna.
A film elejét sajnos nem láttam.
De elég zavaros volt nekem: 1.Túl drágának, megvalósíthatatlannak ítélték Bujtor terveit; 2. Nem lakásokat, hanem szolgáltató, “üzletházat” akartak építeni(errõl mint ha lett volna elõzõleg szó, esetleg erre célozhatott továbbá Bujtor, hogy mindent elõrõl kell kezdeni, valamint így legalább értelme lehetne Avar magyarázkodásának: hogy 10ezer ember magasabb szintû lakhatást kap).Különben Avar dumája csak afféle elvtársias, kartársias “rizsa”. Ez utóbbi sem baj, attól még “ülõbb” a korrajz.
Jó lenne, ha ezt afilmet megnéznék fiatalok, pl. bõsz komcsizók, hogy lássák esetleg az akkori helyzetet. De persze, azoknak Gyõzike, meg Benkõ a testhezálló mûsoruk.
Nem tudtam hová tenni az idõnként megjelenõ korabelies hangulatú feliratokat(Az állam 340 Ft-tal dotálja a korszerû temetkezési módot; Ennyi meg ennyi ember tanul hazánkbam; Mi a szabadság(Engels szerint)).
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 07. - 09:30:13
"Amúgy mai harmincas építészként csak azon csodálkozom, hogy mennyire nem változott semmi...:/2

Nos, akkor lehet, hogy nem is lõttem mellé, amikor azt mondtam, hogy nagyon sok probléma ma is élõ, ami a filmben elõkerült.

De, gondolom, mostanában a megrendelõk elsõsorban arrogánsak és követelõzõk - jól sejtem?

(Csak mert itt legalább még a nép volt a hivatkozási alap... :) )
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás