>
Epizód

A fekete város / Két szomszédvár

magyar tévéfilmsorozat, 3. rész, 55 perc 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

136 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: Lőcse a város főbírája gyilkosának megbüntetésére készülődik. Görgey intézkedéseket tesz a várható támadás elhárítására: görgői sasfészkének védelmére hadsereget szervez, melynek élére a háborúból hazatért Bibók Zsigmondot állítja. Rozáli tartózkodási helyén pusztít a fekete halál. Amikor az alispán erről értesül, leánya megmentésére indul.

A műsor ismertetése: A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi-szabadságharc fényét. A film felvételeinek nagy része az eredeti helyszíneken - Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és a festői szépségű cseh-morva határvároskában, Telcsen - készült.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Görgey Pál
Görgey János
Görgey Jánosné
Ifj. Görgey
Marjákné
Köstler Matild
Bibók Vince
Rozáli, Görgey Pál lánya
Fabricius

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

2017 dec. 23. - 18:48:46
2017 dec. 23. - 18:48:46

illetõt

2017 dec. 23. - 18:47:43
2017 dec. 23. - 18:47:43

Tényleg a kollektív balgaság filmje, mindig is ez volt róla a véleményem.
Azt idõnkét megértem, hogy az öreg Görgey meghúzta a ravaszt, lehet, hogy sokan mások is megtették volna a helyében hirtelen felindulásból.
Az öreg, akit Pécsi Sándor játszott, mindig eléggé irritált.
A magánvéleményem pedig mindig is az volt, igaz, ez teljesen szembemegy a cselekménnyel, hogy Rozáli a végén nem járt rosszul, hogy a nyomi Fabricius helyett a fiatal Görgey vette el feleségül-pláne ha még Benkõ Péter játssza az illetõ. :-)

szavazat: 9/10 2017 dec. 23. - 18:25:34
2017 dec. 23. - 18:25:34

Micsoda ragyogó stáblista!
Micsoda remekmû!

2013 jún. 18. - 21:25:20
2013 jún. 18. - 21:25:20

Kedves Orgyen!

Öröm viszontlátni a fórumon egy ilyen régi kollégát!

Természetesen, ha rólad és rólam van szó, azért, mert így ismét alkalmunk lesz vitázni - bár, merem remélni, ezúttal kicsit kultúráltabb keretek között, mint a korábbiakban.


- Az elsõ következtetésedet máris kimondhatatlanul helytelennek érzem. A gyûlölködés és az összefogás hiánya nem magyar átok, nem magyar vonás - legalábbis nem autentikus és nem mindent meghatározó.

Kezdetnek meg kell nézni az állam 1526 elõtti ilyen-olyan mértékben azért mégiscsak toleráns politikáját és azokat az államjogi elveket (Szent Korona eszme), amelyek biztosították a hierarchikus társadalom megfelelõ szellemû mûködését, mobilitását.

Sajnos az 1526-ot követõ idõk épp ezeknek a jótékony, erjesztõ, új energiákat felszabadító folyamatoknak a végére tettek pontot - s kétségtelen, az ember figyelmét valóban sokszor elsõsorban az ellentétek, a testvér és testvér közti konfliktusok ragadják meg, amelyek mind a mai napig ívelnek, bár eszmei és ideologikus szempontból az idõ elõrehaladtával, a korszellemnek megfelelõen változtak (és értékük is eként gyarapodott, avagy inflálódott).

Ugyanakkor látni kell, hogy a korábbi egységes erõ, amelyet az ország képviselt, szétoszlott - nagyformátumú személyiségekben öltött testet, legyen szó államférfiakról vagy a kultúra bizonyos területeinek mûvelõirõl, tudósokról vagy teljesen hétköznapi mesteremberekrõl. Ha ezt nézzük, ha errõl az oldalról szemléljük a fejleményeket, meg kell állapítanunk, hogy az 1526 óta eltelt ötszáz évben is megmaradt az ország - s pontosan az ilyen személyiségeknek hála nem apróztak fel bennünket teljesen a viszályok. Számomra ez fontosabb mint a megosztottság problémája, amely csak a felületes szemlélõ számára tûnhet mindent determinálónak és meghatározónak - de a lényeg hála Istennek kmindig a tények mögött van.

Másrészrõl: a szászoknak nem volt mit eltanulniuk a magyaroktól - õk, kedves Orgyen, itt remekül és elszeparálva éltek. Kiváltságokat kaptak, saját autonómiát élvezhettek. Tudod, kedves Orgyen, a középkori Európánál jóval konzekvesebben alkalmazott jogintézményünk, a kollektív nemesség rendszere, a korabeli tolerancia egyik abszolútuma (mely ma sem csekély dolog!), számukra lehetõséget biztosított ehhez. Különleges jogstátuszuk okán bizonyos különállást tudtak megteremteni - politikai és kulturális belterjességük révén pedig ezt tartósan meg is tudták õrizni.

Surlódások persze elõfordultak köztük és a magyarok között, 1848-ban pedig még önálló nemzetiségi törekvésekkel is felléptek - de végsõ soron a derék cipszerek és a siebenbürgerek egyként büszkén õrizték arisztokratikus különállásukat, Magyarország egyik leggazdagabb, legkifinomultabb polgárrétegét képviselve a közép- és újkorban, akik remekül érezték magukat a bõrükben, és eszük ágában sem volt semmiféle "testvérgyíleltségben" részt venni. Pl. A Wesselényi-összeesküvés röpiratai is kárhoztatják õket, hogy kimaradtak minden addigi nemzeti konfliktusból s hogy a maguk útját járják, mintha bizony az ország részét sem képeznék.

Ennél pontosabb bizonyítékot pedig én a szászok autonóm státuszára és ebbõl fakadó öntudatuk erejére keresve sem találnék...


- Az általad a második kötõjel után leírtak nem a magyarokra, hanem a szászokra vonatkoznak, és, ha megjegyezhetem, nem helytállóak. Nem, kedves Orgyen, itt nem arról van szó, hogy a szászok milyen kapzsiak, hanem arról, mennyire ragaszkodnak a városuk érdekeihez. A bíró vérének körülfolyatása és az ellenségkép-kreálás nem annak a példája, hogy a szászok - vagyis, egy pillanatra mondjuk azt: magyarok, hiszen rájuk gondoltál - mennyire kapzsiak, hanem annak, hogy mennyire ragaszkodnak a közösségük érdekeihez.

Mikszáth pontosan azt mutatja meg itt, hogy a szászok mennyire védik belterjes világuk határait, a saját köreiket, önálló törekvéseik pedig nem elsõsorban a maguk hasznát, hanem a városukét szolgálják. Öröm olvasni a regényben az olyan részleteket, ahol a derék cipszerek õsi öntudattal dícsérik a saját civitasukat, Londonhoz hasonlítva Lõcse nagyságát és jelentõségét. Igen, ilyenek õk - mondja Mikszáth, aki mindig elsõsorban szeretettel és kollegiális elnézéssel beszél az emberrõl.

De a szerethetõ figurák és a gyalóság iránti tolerancia nem jelenti azt, hogy az író kispórolja a keserû tanulságot a mûvébõl - megmutatja persze azt is, hova vezet a kollektív hatalom Lõcséje és Görgey alispán perifériára szorított titáni büszkesége. Igen, ha már a magyar egyéniségre keresel példát A fekete városban, inkább õt ajánlanám. Esetleg Bibók Zsigát - ha már mindenáron a negatív elõképekre vadászol.


- Aminthogy az egyetlen karakter az emlegetett (egyébként tolvaj és köpönegyforgató, tehát szélsõséges, nem a legeklatánsabb társadalmi viselkedést képviselõ) Bibók Zsiga, akire igazán illik az, hogy pénzéhes. Mindenki más vagy eleve gazdag, vagy meg van elégedve a saját pozíciójával. Csak meg kell nézni a Görgey-udvarház cselédségét! Preszton vagy Marjákné mind szolgák, mégsem áhítoznak többre, mint amik - sõt, nagyszerû méltósággal teljesítik feladatukat, hisz pozíciójukban nincsenek korlátozva, mi több, azt teljes mértékben lehetõségükben áll betölteni!

A magyar hagymománytiszteletre vonatkozókat pedig mégcsak értelmezni sem tudom. Az a jelenség, amit te leírtál, legújabbkori és fõleg a radikális és szélsõjobboldalt jellemzi - de hangsúlyozom, a legújabb korra jellemzõ.


- A közvélemény igatag mivolta megintcsak a városban, a város fõterén jelenik meg. Ez azonban a tömegek szélsõséges politikájának színtere. S nehogy már, a tömegpszichózis magyar átok legyen, mert tökön szúrom magamat!


Orgyen - azok, akik hozzád hasonlóan gondolkodnak, nem hajlandóak odafigyelni az egyetemes távlatokra. Számukra, bármit is tapasztalnak a Kárpátok karéján belül, minden magyar átok lesz - s ha a dolog nem magyar, vagy nem átok, akkor is annak hazudják. Súlyos értékdeficitrõl tesz tanúbizonyságot az ilyen gondolkodás. Persze, a mai helyzet számos tekintetben lehangoló (s e sajnálatos cirkumstanciákból is fakad az effajta negativitás), de nem szabad összekeverni a 100, vagy 300 esztendõvel ezelõttivel. Más kor, más játékszabályok, más emberek és törvényszerûségek.

Mikszáth a Fekete városban egyetemes emberi drámát rajzol meg, ugyanakkor persze a magyarságról és a szászságról is sokat elárulva - mindkét etnikai és társadalmi jellegrõl azonban inkább a pozitív, mint a negatív jellemzõket felvonultatva - mert maga Mikszáth is egy rendületlenül optimista gondolkodású személyiség. Ezért rajzolja még legsötétebb alakjait is mélységesen szerethetõre.

Olyasfélére, kedves Orgyen, amilyennek Te nemigen mutatod magad. Miért van ez? Honnan ez a sok cinizmus?

Ennek csak Te vagy a megmondhatója. De ez esetben magadról beszélj, és ne szûkebb-tágabb pátriád becsmérlésében keress kifogásokat. Annak köszöni szépen, megvan a maga baja anélkül is, hogy te elõszámlálnád vélt vagy valós gondjait. Számos és gyarapodó nehézségekkel kell számot vetnie - mert ez most egy ilyen éra.

De ha így van, nem éppen cselekdned kéne ahelyett, hogy fikázod e törpe kort?

Mert törpe kort fikázni, kedves Orgyen, könnyû - törpe korban alkotni azonban nehezebb. Én mégis az alkotás pártjára állok, a cinizmus helyett, mely végsõ soron jóra való restség, lustaság és önámítás. Pont a "hass, alkoss, gyarapíts..." nemezise...

2013 máj. 13. - 01:50:24
2013 máj. 13. - 01:50:24

Mikszáthnak minden mûvében így ebben is nagyon erõs a társadalom kritika. Itt például:
- honfitársaink elsõrendû "szórakozása" (magyar átok) az egymás elleni ellenségeskedés. Ezt még az ide települt idegenek (pld. ebben az esetben a szászok) is elõbb utóbb eltanulják.
- a mérhetetlen kapzsiság (a fõbíró kivéreztetése a borsóföldekért) és hogy a tettes rögtön megússza a felelõsségre vonást amint megfelelõ ellenségképet kreál.
- a magyar "hagyomány tiszteletbe" bújtatott restség és butaság, a pénz mindenek feletti hatalma.
- a "közvélemény" ingatag mivolta, ami olyan könnyen irányítható. Csak megfelelõ népbutító szöveg kell hozzá.

Természetesen a saját korát kritizálta, de sajnos akár MA is írhatta volna.

szavazat: 10/10 2013 máj. 09. - 23:11:49
2013 máj. 09. - 23:11:49

Megunhatatlan, csodálatos darab, vetekszik a legkiválóbb görög sorstragédiákkal. Mikszáth fantasztikus író volt, és a regénybõl csodálatos, soha meg nem kopó mûvet készítettek a film alkotói, közremûködõi. Szinte mindig viszi a pálmát az aktuálisan nézhetõ legjobb napi film versenyben, ha épp mûsoron van.

2013 máj. 09. - 17:51:55
2013 máj. 09. - 17:51:55

Pécsi Sándor abból is látszik hogy milyen kiváló színész hogy:
- a maximumot tudta nyújtani fiatalon és idõsebb korában is,
- emlékezetes volt vígjátéki ("Fekete város", "Tenner John házassága", "Liliomfi") és drámai szerepekben ("Pillantás a hídról", "Ármány és szerelem") egyaránt.

A filmet nézve feltûnõ hogy mennyi kiváló színészünk volt akkoriban. Ebben a stáblistában a leggyengébb Nagy Gábor, aki viszont torony magasan veri a mostani stohlbuci szintû színészecskéket. Hát Hölgyeim és Uraim, ekkorát esett a magyar színjátszás és vele együtt minden más terület színvonala is kis hazánkban.
Lehet nosztalgiázni de nem érdemes, mert egyrészt a jövõbe kell nézni, másrészt sajnos (ahogy a nyugati országok tendenciáit látjuk) még koránt sem vagyunk a lejtõ alján. Arra meg végképp semmi garancia hogy belátható idõn belül elindulunk felfelé.
Szomorú hogy az érettségin SZÖVEGÉRTÉST vizsgálják mint teljesítményt. Hát már itt tartunk? Régebben ezt az általános iskola 1-2. osztályában elértük, az írás-olvasás tanulással egy idõben. Akinek a szövegértéssel problémái lehetnek attól hogyan várhatjuk el hogy bármilyen tárgyat megtanuljon? Valószínûleg sehogy.
Így már érthetõ hogy egyik kedves hozzászólónk miért írta hogy "a magyar közoktatás történetében soha nem volt példa arra, hogy a Toldit vagy a János vitézt teljes terjedelmében kellett volna tudni - ez amúgy is RITKA SZELLEMI KÉPESSÉGEKET tételezett volna fel a tanulókról". A valóságban csak olvasni kellene tudni, mert akinek nem okoz nehézséget az olvasott szöveg megértése az bármilyen verset könnyûszerrel megtanul. EZ nem kíván olyan értelmi szintet mint a matematika, fizika, kémia, biológia, ábrázoló geometria vagy a földrajz elsajátítása, amelyeket meg is kell érteni, NEM a szövegértés szintjén.

2013 máj. 09. - 15:50:47
2013 máj. 09. - 15:50:47

Anno amikor véget ért a sorozat, a fél ország nem akarta elhinni, hogy így ért véget. Valami mûsorban Nagy Gábor személyesen olvasta fel a regény végét: "Vizet, vizet, a fõbíró úr elájult!" Az egész osztály rohant a könyvtárba, hogy elolvassuk a történetet. Nagyon jó volt, de Venczel Verát, Bessenyeit, Pécsi Sándort nem lehet felülmúlni.

2013 máj. 09. - 02:42:36
2013 máj. 09. - 02:42:36

"Mindegy, ki milyen "oldallal" szimpatizál, mindenki teszi a maga dolgát.
Ez az, amit ma elvesztettünk, a tisztességet, az emberséget, a hivatástudatot - maradt a piszkos politika, ami mindent beszennyez. A mûvészetet is."

Igen, valóban EZ amit elvesztettünk, illetve számûztek az életünkbõl!
Maradt a dilettantizmus a demagógia és a középszerûség, ahogy Madách a Tragédiában találóan írta.

2013 ápr. 04. - 11:55:30
2013 ápr. 04. - 11:55:30

Törölt felhasználónk fantáziája kissé élénknek tûnik - történészként mondhatom, hogy aki valóban korabeli forrásokat tanulmányozott át, másképp írna, más fejleményekrõl számolna be, s az sem valószínû, hogy azok ilyen intimus ügyekrõl tudósítanának.

Egyébként pedig, hogy végképp eloszlassam a kétségeket:

"A történeti regényrõl, a történeti hitelesség kérdésérõl ebben a mûvében is ugyanazokat az elveket vallotta Mikszáth, mint egykor. Szabadon bánt az elõtérrel (alakok, cselekmény), csak a háttér hitelességére ügyelt. Görgey István írásában (A Görgey nemzetség története) bukkant rá a mû témájára. Görgey István szerint – állítólag – a 16. századra tehetõ Görgey Pál és Lõcse konfliktusa, Mikszáth azonban a kuruc korba helyezte át a bizonytalan hitelességû anekdotai magot. Vonzotta a Thököly- és Rákóczi-szabadságharc, képzelete itt találta meg a "nagy kort", ezért festette oda, háttérként, a romantikus színezetû, esetszerû konfliktus köré. Elõtanulmányok nélkül kezdte az írást; forrásmunkákat csak akkor keresett, amikor a fõ összeütközéshez kanyarodott el a mese. A Szepességgel foglalkozó városmonográfiákat tanulmányozta ekkor, s hatottak rá a történetírás "függetlenségi irányzatának" képviselõi is, például Takáts Sándor." - írja a "spenót".

A figurák, az események tehát csak részben - úgymond - "hitelesek". Tulajdonképpen nagyrészt fiktív tényezõkrõl van szó.

De, mivel rendkívüli tehetségû író munkáját emlegetjük, elmondhatjuk, hogy bizonyos értelemben sokkal hitelesebb "A fekete város", mint maguk az események (!), hiszen Mikszáth egyetemes erejû, örök jelképpé emelte karaktereit, amelyek túlnövik korok, korszakok határait, legyõzik az idõ távolságát.

Brilliáns történeti jellemképeket, figurákat, magatartásformákat ragad meg. A kortárs háttér felrajzolásában pedig meglehetõsen aprólékos. S bár ún. elõtanulmányokat valóban nem végzett a regény megírása elõtt, a Felvidéknek jobb ismerõje volt bárkinél - így talán nem is szorult rá efféle kutatómunkára.

Az ilyesmit bizony komoly szándék, kivételes tehetség, páratlan képesség és jól alkalmazott intuició is pótolni tudja!

Erre - is - jók az igazi mûalkotások!

2012 jún. 24. - 04:06:27
2012 jún. 24. - 04:06:27

Ez Te tényleg levéltári anyagokból kutattad ki? Vagy csak úgy kitaláltad a "hiányzó" befejezést?

Az a kolostorbavonulás mindenesetre sántít, mert Rozali protestáns volt, azt hiszem luteránus, azoknál nincsenek apácák. Meg azt hiszem a cselédségre - akik szerintem jórészt kitalált személyek lehettek - vonatkozó "adatok" sem feltétlenül igazak.

szavazat: 10/10 2012 jún. 23. - 23:04:10
2012 jún. 23. - 23:04:10

Nagyon köszönjük! Nagyjából erre számítottam...

szavazat: 10/10 2012 jún. 14. - 21:23:39
2012 jún. 14. - 21:23:39

Nem tudom, hogy hányadszor látom, de képtelenség megunni. És már most tudom, hogy ha a tévé elõtt leszek akkor, a harangzúgáskor, megint kicsordul a könnyem... Teljesen reménytelen azt várni, hogy ma ilyen filmek szülessenek. Talán még a technika tökéletessége, a kép élessége is ez ellen dolgozik.

2011 júl. 10. - 09:06:05
2011 júl. 10. - 09:06:05

Köszönöm a megtisztelõ véleményedet!

Valóban fogalmazhattam volna cizelláltabban korábban - könnyebb volt kihozni a sodromból. Sõt, néha bevallom, csak azért jöttem fel ide a fórumra, hogy kidühönghessem magam a számomra nem szimpatikus hsz-eken. Ma már ez nincs így...

Pl. Több, mint fél évig el is kerültem a port.hu-t...

szavazat: 9/10 2011 márc. 27. - 18:47:39
2011 márc. 27. - 18:47:39

Ilyen filmek születnek, ha a szakértelem a döntõ és nem a politikai hovatartozás.
A színész remek, mint színész, a rendezõ remek, mint rendezõ, stb.
Mindegy, ki milyen "oldallal" szimpatizál, mindenki teszi a maga dolgát.
Ez az, amit ma elvesztettünk, a tisztességet, az emberséget, a hivatástudatot - maradt a piszkos politika, ami mindent beszennyez. A mûvészetet is.
Ezért nincs ma ilyen remek alkotás.
Szánalmas korszak, szánalmas emberkékkel.

szavazat: 10/10 2011 márc. 27. - 00:39:12
2011 márc. 27. - 00:39:12

Gyönyörû filmsorozat, remek színészekkel; szép, korabeli viseletet rekonstruáló ruhatárral, eredeti felvidéki helyszíneken készített felvételekkel. Korosztálytól függetlenül mindenkinek csak ajánlani tudom a magyar filmgyártás eme gyöngyszemét!

szavazat: 10/10 2011 márc. 22. - 01:12:22
2011 márc. 22. - 01:12:22

Hibátlan film!

2011 márc. 20. - 23:23:49
2011 márc. 20. - 23:23:49 OFFTOPIC

Inkább úgy viselkedik, mint aki a "békeidõben" tömbbizalmi volt.

2011 márc. 20. - 22:24:39
2011 márc. 20. - 22:24:39 OFFTOPIC

Képzeld, ha humán orvos lett volna, akkor biztos emberekre lövöldöz.

2011 márc. 20. - 21:20:12
2011 márc. 20. - 21:20:12 OFFTOPIC

Nálunk a szomszéd állatorvos(!) szórakozott egy idõben azzal, hogy átlövöldözött a kertünkbe a légpuskájával, verebekre.

Összes hozzászólás
Angyalok és pásztorok
Angyalok és pásztorok

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit adventi koncertje

Jegyvásárlás