Az írek a leginkább félreértett nép széles e világon. Sokan kérdik például, hogy lehet a szerencsét jelképező lóhere a katolikus Írország jelképe. A rossz nyelvek szerint csupán azért, mert ez az egyetlen növény a Zöld Szigeten, amelyből nem tudnak az itt lakók szeszt készíteni. Mások Freudot idézik - hibásan -, miszerint az ír ember a pszichoanalízis csődje. A guardista című ír remek főszereplője, a bumfordi Gerry Boyle őrmester már túl van e kérdéseken, mégis szívesen vezet be mindenkit csavaros gondolkodásának szépségeibe.
Erre alkalma is nyílik, mikor kiderül, hogy egy igazi "jenki", egy FBI-ügynök érkezik a festői Connemara környékére. A nyugat-írországi akció oka egy hatalmas kábítószer-szállítmány feltételezett érkezése. Európa egyik legnyugatibb területe így válik újkori vadnyugattá. Ez pedig - mint tudjuk - hősökért kiált.
Az egyetlen jelölt a szerepre: dörzsöltségét bárgyú nemzetkarakterológiai futamokkal, nyíltszívűségét otromba cinizmussal leplező őrmesterünk. Talán hidegen is hagyná a kokainfront, de amikor idegesítően lelkes társa, Aidan eltűnik, majd a rosszfiúk épp kedvenc örömlánya társaságában megzsarolják, Boyle őrmesterben felébrednek a rendőri ösztönök.
Nagy nyomozásra, korszerű eszközökre vagy kidolgozott jogi stratégiára persze senki se számítson! Boyle nem tesz mást, mint hozza önmagát: hiszen ő ír. Sportot űz a kiszámíthatatlanságból, és tisztában van vele, hogy csak az nem mer sokat inni, aki nem bízik eléggé magában. Ugyanakkor tudja: a Guinness akkor a legjobb, ha whiskey kísérőjeként isszák. Talán ezért is tűri meg maga mellett az FBI-ügynököt, aki a film utolsó jelenetéig nem tudja eldönteni lópokróc társáról, hogy az "nagyon ostoba vagy nagyon okos".
A nagy sikerű Erőszakik alkotógárdája ismét fergeteges filmet készített, mindössze a rendező lett más, de így is minden családon belül maradt: Martin McDonagh helyébe John Michael nevű öccse lépett. A western- és thrillerjegyeket ötvöző mozi be van oltva politikai korrektség ellen, ami olyan önfeledtté teszi a vígjátékot, mint ha két ír egy londoni kocsmában beszélgetne - úgysem érti senki egy szavukat sem.
